Miért van a köztudatban ennyi téveszme a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban?

"Több ezeré viszont igen! Statisztikailag kimutatható hogy egyetlen nagyobb vulkánkitörés is megbolygatja kicsit a globális klímát (ld. XVI. századi kis jégkorszakot ami sokan szintén vulkáni tevékenység számlájára írnak). Egy nukleáris háború hatása mintha száz nagyméretű vulkán törne ki egyszerre."

Jó, ez már a nukleáris télhez visz, viszont erről megint csak lehetne egy komoly myth debunk-ot tartani.

A nukleáris tél elméletét a 80as évek elején találta ki Carl Sagan, és a néhány tudós-társa, és dióhéjban úgy nézett ki a dolog, hogy az akkori nukleáris arzenálból kiindulva(~60-70 ezer fegyver), de még ahhoz képest is teljesen irreális és megalapozatlan alapfeltételezésből kiindulva, miszerint több száz Tg égéstermék jut fel a sztratoszférába, és ez ottmarad évekig, évtizedekig, és mindent az eleve totálisan irreális és légbőlkapott emissziós scenario-t betáplálva egy nagyon-nagyon primitív klimatikus modellbe, ami gyakorlatilag egy teljesen sima és homogén felületű, gyakorlatilag pingpong labdaként írta le a föld felületét, kihozták ezt a nukleáris telet.

TTAPS néven publikálták ezt a tanulmányt.

Na most ez a tanulmány már a maga korában is igen komoly kritikákat kapott a tudományos közösségtől.

Ráadásul, ugyanezekkel a teljesen irreális emissziós előfeltételezésekkel élve ugyanezen klimatikus modellel, az öbölháború idején, amikor szaddam felgyújtotta a kuvaiti olajkutakat, említett úriemberek kiszámolták, hogy az égő olajkutak által kibocsátott égéstermékek egy nukleáris télhez hasonló dolgot fognak előidézni.

Persze semmi ilyesmi nem történt, nyilvánvalóan, globálisan semmiféle mérhető kilengést nem okozott ez sem a hőmérsékletben, se a beeső napfény mennyiségében.

Ez már ugye ~30 éve volt, azóta számtalan egyéb megfigyelés, tanulmány, stbstb. keletkezett a témában, többek között jóval komolyabb tudással rendelkezünk a tűzviharok kialakulásához szükséges feltételekről, a klímaváltozásnak "köszönhető" egyre gyakoribb és súlyosabb erdőtüzek megfigyelésének révén műholdakkal, etc., hogy mégis hogyan alakulhatnának a valóságban ezek az égéstermék-emissziók, ebből mennyi jutna fel a sztratoszfrérába, és mennyi ideig maradna ott.

A helyzet az, hogy reálisan annyi feltételezhető, hogy még ha lenne is a mai minimális arzenállal globálisan érzékelhető klimatikus hatása egy nukleáris háborúnak, akkor az legfeljebb egy enyhe globális ősz lenne, néhány hónapig tartana, a napfénynek legfeljebb 20-30 takarná ki, és ezáltal minimális hőmérsékleti kilengéseket okozna csak.

"Sajnos nincs időm részletesen belemenni abba, hogy a globális ellátólánc összeomlása hogyan menne végbe, és miféle hatása lenne"

De megint csak végletekben gondolkodunk. Mármint te.

1 bit.

Vagy összeomlik, vagy zavartalan.

A valóság soha nem így néz ki, eközött a két állapot között végtelen sok köztes állapot van.

Csak egy példa, Ecuadorból vagy 300 millió tonna banánt exportálnak évente, vagy egy grammot sem.

Remélem azért belátod, hogy teljesen irreális ilyen végletekben gondolkodni.

"egy apró, de gyakran elfelejtett dolgot azért felhoznék: jelenleg a világon nincs egyetlen egy darab "walk-away safe" atomreaktor sem."

A részletek technológiai kifejtésével többé-kevésbé egyetértve, de egyébként a scenario realitását vitatnám.

Miért feltételezzük, hogy atomerőművek tömegei maradnának üzemeltető személyzet nélkül?

Nem hülye egyik ország sem, pontosan tudnak ezekről a veszélyekről, egy nukleáris háború esetén az elsők között lennének azok az emberek, akiket biztonságba helyeznek, akik az ilyen erőműveket üzemeltetik.

Nyilván akadhat néhány erőmű, ami problémás lesz, de messze nem az összes.

"így több tonnányi radioaktív anyag kerül a levegőbe, amit aztán a szél szépen széthullat egy kontinensnyi területen"

Itt is megint az 1 bites gondolkodást érzem.

Mégis mi van akkor, ha 500-1000 km-re eljut némi radioaktív anyag?

A sugárzás nem úgy működik, hogy ha akár csak egy mikrogrammnyival érintkezel, akkor azonnal elolvadsz, mint a filmekben.

Csernobilban, ami messze a legsúlyosabb ilyen katasztrófa volt eddig, ~400 tonnányi sugárzó anyag jutott ki a környezetbe a reaktorból.

Eredmény: ~30 km-es körzetben kellett lezárni és evakuálni.

Igen, tudom, jutott a szennyeződésből máshová is, ide Magyarországra is, de nem mindegy, hogy mennyi, és hogy milyen egészségügyi hatásai voltak.

Az tény, hogy nem haltak szörnyet tömegével az emberek még akár csak 100 km-el odébb sem - megnövekedett a rákos megbetegedések száma több évtizedes távlatban, de ezt is megint csak kezeljük már a helyén.

Messze nem ugyanaz, hogy konkrétan ott voltam a robbanásnál, és akut sugárbetegségem lett, és megmurdeltem legfeljebb néhány héten belül, vagy hogy 100 km-re voltam, és ezért volt rá 10% esélyem, hogy 20 év múlva rákos leszek.

"És akkor próbáld meg ezt valahogy elkerülni úgy, hogy az országod lakosságának kb. feléből egy plazma halmazállapotú homogenátus lett, beállt az anarchia, megkezdődött a tömeges éhezés, és teljes városokat radíroztak le a térképről"

Ez megint csak egy rohadt nagy túltolása a dolgoknak.

Ha van olyan ország, akiknek a fele plazmává válik, akkor az kb. az USA és Oroszország, de még ez sem túl reális elképzelés.

Eleve fel kell tételezni azt, hogy direkt a nagyvárosokat támadnák.

De még ha így is történik, a vidék nagy része érintetlen marad.

Érintetlen marad a lakosság, a helyi rendőrörsök, a nemzeti gárda, a termőföldek, a boltok, a walmart, a stb.

Miért is lenne ott anarchia?

Az elektromos ellátás időleges kiesése(már ahol megtörténik) persze igen komoly probléma lenne, de feltételezve, hogy a városi lakosság eleve elpárolgott, a demand is jelentősen lecsökkent a szállítás, tárolás, hűtés stb. tekintetben.

"Ja, és akkor arról még szó sem esett, hogy mi történik akkor, ha hát pont véletlenül valaki ráejt egy másfél megatonnás hidrogénbombát egy atomreaktorra..."

Ebben kétségtelenül igazad van, de ugyanakkor szintén totál irreális elképzelés.

Az oroszok nagyon nem finomkodnak most a háborúban, de az atomerőművekkel még ők se nagyon b-szakodnak, nagyon ügyelnek arra pl., hogy komoly baj azért ne legyen Enerhodar-ban.

Egy atomháborúnak egy reális forgatókönyve kb. az, hogy a célpontok prioritási sorrendje úgy néz ki, hogy az ellenfél stratégiai csapás mérő képessége, hogy minél kisebb válaszcsapást kelljen elszenvedni, hagyományos katonai infrastrukturája, katonai repterek, bázisok, kikötők, stb., és utána jönnének csak a polgári infrastrukturák.

HA lenne elég fegyver mindenerre, mert a jelenlegi, folyamatos készenlétben tartott arzenálokkal a prioritási sorrendben már az első két csoportra elmenne a fegyverek nagy része.

És nem az ujjamból szopom ezeket, némi kutakodással utána lehet járni a modern, mai arzenálokra szabott nukleáris hadviselési doktrináknak, szimulációknak, scenario-knak.

És nem, nem az indexen meg origón és hasonlókon kell ezt elolvasni, kapásból tudok javasolni egy olyat, hogy Dr. Peter Pry munkásságának nézzen utána, akit ez a téma érdekel, az USA kormányának nukleáris hadviselési szakértője volt évtizedekig.

EMP témában különösen jártas, ez a szakterülete. Mármint volt, szegény meghalt nemrég.

"#21 a lángoló kuvaiti olajkutakra vonatkozó "előrejelzést" nem a tudósok találták ki hanem a sajtó, mert jól lehetett bulvárosítani a légből kapott hülyeséget.""

Nem a sajtó találta ki.

[link]

Tessék, Carl Sagan és Richard P Turco jegyezte a cikket, az eredeti TTAPS tanulmány szerzői.

"Tűzvihar??? Semmiféle tűzviharról nincs szó csak több ezer töltet által felvert porról és a magaslégkörben kondenzáló vízgőzről"

Hogyne lenne szó tűzviharról.

Épp ez a lényeg, az már nagyon rég bebizonyosodott, hogy egy tipikus nukleáris fegyver semmiféle "port" nem "ver fel", pláne nem a sztratoszféráig, ehhez szimplán nincs elég ereje, és pláne mert a tipikus felhasználási forma a légköri robbantás.

Mégis miféle port tolna fel egy több km magasban végrehajtott robbantás 50-60 km magasságba?

Azt is tudjuk ma már, hogy egy szimpla bármilyen tűz, erdőtűz, stb. által kibocsátott égéstermékek nem jutnak fel a sztratoszférába, simán a troposzférában maradnak és 1-2 héten belül le is ülepszenek a felszínre.

Többek között ez volt a fő oka Sagan és Turco benézésének a kuwaiti olajkutak kapcsán.

Ahhoz, hogy értelmezhető mennyiségű bármit felrepítsünk a sztratoszférába, egy olyan óriási erejű robbanás kell, mint a legnagyobb vulkánkitöréseknél, amik viszont a 20-100-200-stb megatonna TNT ekvivalens erejűek. Egy nukleáris fegyver ennek a törekéke.

Jellemzően 1 megatonna körül mozognak a modern fegyverek legnagyobbjai is, a világon valaha gyártott legnagyobb fegyver 50 Mt volt, a Cár bomba, amiből egy darab készült.

Szóval bizony térjünk vissza a tűzviharokra, mert ezek az igen ritka jelenségek képesek arra, hogy egy viszonylag szűk területen akkora hőt koncentráljanak megfelelő, igen ritka körülmények együttállása esetén, hogy a nehezebb koromrészecskékre megfelelő felhajtóerővel bírjanak, rásegítve az ún. lofting nevű jelenséggel, hogy a sztratoszférába képesek legyenek anyagot juttatni.

Na most, pont a ritka mivoltából fakadóan viszonylag nehéz ilyesmit megfigyelni, de azért volt már rá példa:

[link]

Ebből kiderül, hogy hónapokban mérhető az az időtartam, amíg a sztratoszréfában maradnak az ilyen jellegű szennyeződések.

Ráadásul ezt megint csak nem kétbitesen kell elképzelni, hogy felmegy a hamu, ott bulizgat 9 hónapig, tök sötét minden, aztán hirtelen eltűnik.

Eleve nem lesz tök sötét, és folyamatosan ürül kifelé.

Na most, a nukleáris tél elmélet két sarokköve a következő:

a) a nukleáris fegyverek által okozott tüzek jelentős számban okozzák ezeket a tűzviharokat.

Csakhogy ez nem igazolható. Önmagában ez nem különbözik attól, mintha benzinnel belocsolnál egy erdőt, és begyújtanád. Ebből még nem lesz tűzvihar.

Eleve nem alakulhatnak ki bárhol a bolygón, és ahol ki is alakulnak, ott is igen ritkán, ehhez sok tényező együttes hatása kell, pl. megfelelő alacsony magasságú és irányú légáramlatok, amik, mint mondtam, csak bizonyos helyeken és bizonyos időszakokban állnak fent.

b) a szratoszférába jutó égéstermék évekig, akár évtizedekig ott marad, amiket, mint fentebb írtam, a gyakorlati megfigyelések cáfolnak.

Tehát nukleáris tél nem lesz.

#25

"Nagyon nem érzed a minden mindenre hat elvet, napi coming out."

Jó, igen, meg nem vagyok azon a rezgés-szinten, meg a többi ezoterikus duma.

Konkrétabban nem tudsz fogalmazni?

Btw egész egyszerűen nem igaz, hogy minden mindennel összefügg.

Még egy ilyen kis országban, mint Magyarország sem függ össze minden mindennel, attól, hogy mondjuk egy nagyon súlyos hóvihar miatt leszakad egy felsővezeték, és 5-10 mátrai falu áram nélkül marad, 100 km-el odébb az élet teljesen zavartalan.

Teljesen téves az a világértelmezés, hogy olyan szinten össze lett már drótozva a világ, hogy bármelyik szegmensében történik valami katasztrofális esemény, akkor az az egész világot katasztrófába rántja.

Rengeteg ellenpélda van.

Igen, nagyon sok tekintetben globalizálódott már a világ.

Igen, egy katasztrófa Kínában vagy Taiwanon súlyos következményeket okozhat olyan területeken, minthogy mondjuk leáll a tököm tudja Samsung telefonok meg ájfonok gyártása, ezért rohadtul megdrágul.

Vagy nem lesz banán meg avokádó a boltokban.

Vagy elérhetetlenné válik az aliexpress.

Meg hasonló dolgok.

Amik amúgy, elhiszem,hogy komoly problémák, de ténykérdés, hogy NEM létet fenyegetőek.

Ha nincs kaja, ha nincs víz huzamosabb ideig, na AZ már tényleges egzisztenciális fenyegetés.

De a stratégiai jelentőségű biztonságra továbbra is nagyon ügyel még minden ország - nem szerveztük ki egy az egyben a kajatermelésünket dél-amerikába meg indiába. Importálunk onnan, de továbbra is van saját élelmiszer-ellásásunk.

Vannak stratégiai gáztartalékaink, üzemanyag-tartalékaink, amik évekre elégségesek, sőt, még saját gázmezőink és olajtermelésünk is, ami ugyan minimális, de emellé még mindig van lignit bányászatunk, barnakőszén bányászatunk, hozzá erőműveink, de vészhelyzetre sok időre elégséges, hogy az olyasféle kritikus infrastrukturákat valamennyire működtetni tudjuk, mint az ivóvíz ellátás, stb.

És ez így működik minden normálisabb országban.