Miért van a köztudatban ennyi téveszme a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban?
Így hirtelen nem is tudnék még egy olyan témát mondani, amivel kapcsolatban ennyi téves, hibás információ van a köztudatban, mint a nukleáris fegyverek és a nukleáris hadviselés.
Még az ún. szakértők is olyan óriási butaságokat képesek nyilatkozni, hogy az hihetetlen.
Rendszeresen nézem a háború kirobbanása óta az háborúval kapcsolatban nyilatkozgató szakértőket, Nógrádi György, Georgle Spöttle, Robert Castel, Tarjányi Péter, Somkuti Bálint, Kiss-Benedek Jószef, stbstb, lehetne még sorolni.
Elvileg ezek a fickók biztonságpolitikai szakértők, tehát illene legalább minimális ismeretekkel rendelkezniük arról, amiről nyilatkoznak.
Mégis, rendszeresen hangoztatják nagy magabiztossággal az olyasféle ostobaságokat, hogy ha valahol bevetnek egy nukleáris fegyvert, akkor ott 100 évig fű se nő, és egy atomháború lakhatatlanná tenné az egész bolygót 100 évre, meg hasonlók.
Még a szakújságírók is ugyanezeket nyomják.
Holott, ha az ember veszi magának a fáradtságot, és komolyabban beleássa a témába, akkor a kiderül, hogy valóság teljesen más.
Már ha csak abba belegondol az ember, hogy Hiroshima meg Nagasaki bombázása után mindössze 2 hét után már nagyjából biztonságos szintre csökkent a sugárzás, és már elkezdték a romokat eltakarítani meg újjáépíteni, rögtön kiderül, hogy iszonyat nagy kamu ez a 100 évig a fű se nő duma.
Teljesen úgy tűnik, mintha ezek az ún. szakemberek gyakorlatilag hollywood-i filmekből szereznék az ismereteiket, vagy nem tudom, mintha a csernobili katasztrófa hatásaiból indulnának ki.
És nem veszik tudomásul az olyan dolgokat, hogy Csernobilból ~400 tonna sugárzó anyag került ki a környezetbe, egy nukleáris fegyverben meg van mindössze néhány kilogramnyi radioaktív anyag, a világ összes atomfegyverében összesen is csak a töredéke van annak, mint amennyi a csernobili 4es blokkból kijutott a környezetbe.
#10
Olvasd el a #3as hozzászólásomat, végezd el a javasolt házifeladatot, és rájössz.
Mi lenne, ha nem zéró ismerettel, bármiféle utánanézés nélkül akarnál kötözködni?
Nézzetek már utána, könyörgöm, elég sok támpontot adtam hozzá.
Ha meg lusták vagytok erre, akkor minek ugattok bele?
válasza:#12
Igen, a 3-as kommented is, de a 11-es meg főleg rávilágít, hogy nagyon nem vagy képben a valósággal kapcsolatban. Kreáltál magadnak egy mesevilágot, amiben csak azt veszed figyelembe amit szeretnél, minden mást ignorálsz. Pl azt képzeled hogy az erőművek csak úgy maguktól működnek? Teljesen mindegy hogy nem kap valamelyik közvetlen találatot, ha egyszer a globális infrastruktúra, szállítás, kereskedelem összeomlása úgyis kiiktatja. Csak egy példa, Paksra szerinted honnan jön a fűtőanyag?
Sokat kell még tanulnod, álmodozád helyett!
"Csak egy példa, Paksra szerinted honnan jön a fűtőanyag?"
Csak egy példa, Pakson és gyakorlatilag az összes atomerőműben minimum másfél-két évre elég fűtőanyag tartalék van betárolva, épp azért, ha bármi okból megszakadna az ellátás.
Gáztározók se véletlenül vannak, ahogy nyersolaj és finomított termékek stratégiai tartalékai se.
Tehát 1-es, leülhetsz.
"Teljesen mindegy hogy nem kap valamelyik közvetlen találatot, ha egyszer a globális infrastruktúra, szállítás, kereskedelem összeomlása úgyis kiiktatja"
De mégis mitől omlana össze a globális infrastruktúra és szállítás?
Az USA-nak és Oroszországnak van annyi fegyvere, hogy egymás infrastrukturájának és lakosságának a harmadát-felét elpusztítsák mondjuk.
Ebből hogyan következne az, hogy mondjuk a közel-keleti olajkitermelő államok, vagy mondjuk Venezuela nem tudnak továbbra is olajat kitermelni és finomítani és szállítani?
És ne akarjál 1 bites lenni, mert én nem azt állítom, hogy nem lenne semmiféle hatása egy ilyen eseménynek. Igen, okozna az ilyesmi súlyos zavarokat, hiányokat.
De semmi okunk feltételezni, mert semmi nem támasztja alá, hogy globálisan az ellátás teljesen megszűnne, és pláne hogy tartós lenne.
válasza:"De semmi okunk feltételezni"
Neked, aki ignorálja a való világot, lehet. Mindenki másnak, aki tisztában van vele hogy a világon szinte semmi nincs, ami önműködő lenne, minden összetett ellátási láncolatoknak köszönhetően működik, amiből sokszor egy elem kiiktatása is az egész láncolat összeomlásához vezethet... nos, nekünk mindnyájunknak van okunk ilyesmit feltételezni.
#14
Hát ez így egy nagyon jól hangzó bullshit, de jó lenne egy konkrét példa rá. Én minden állításomat, minden cáfolatomat igyekszem igazolni konkrét példákkal, tőled még ilyet nem láttam.
Csakis egybites gondolkodást látok, ahol az ellátóláncok
a) vagy működnek
b) vagy nem
Köztes állapot el sem képzelhető számodra, vagy minden rendben megy, vagy totális világvége.
Holott kisebb-nagyobb megszakadásokra voltak példák már a történelemben.
A közelmúltból a COVID járvány következményei, amik még a mai napig is tartanak.
Az ukrán háború miatt a gabona-ellátási problémák.
A tavalyi év kb. globális aszálya által számos országban bevezetett export tilalmak és korlátozások.
Az Ever Given beragadása a Suez csatornán.
A 2021-es Texasi hóvihar.
És ezek közül egyik sem volt olyan, ami egzisztenciális szinten fenyegetett volna embertömegeket.
Azért nem, mert ugyan igaz az, hogy manapság már sokkal jobban függünk a globális ellátóláncoktól, mint valaha, de ugyanakkor még mindig van egy elég komoly lokális reziliencia szinte mindenhol.
Mit is jelent pl. az, hogy ha Brazíliából sokkal kevesebb banán, vagy Mexikóból sokkal kevesebb avokádó jön? Hát egzisztenciális fenyegetést nem, csak mondjuk sokkal kevesebb banánt és avokádót veszünk.
Mit is jelent az, ha Kínából sokkal kevésbé áramlanak az olcsó szirsz-r kütyük? Egzisztenciális fenyegetést ez sem okoz, csak mondjuk nem veszünk ilyen sz-rokat.
Mit is jelent az, ha mondjuk a chip-ellátásban komoly problémák keletkeznek? Egzisztenciális fenyegetést ez sem okoz, legfeljebb nem veszünk fél évente új okostelefont meg megelégedünk a régi számítógépünkkel.
Én nem láttam a COVID alatt sem, hogy bárhol anarchia tört volna ki.
válasza:"közelmúltból a COVID járvány következményei, amik még a mai napig is tartanak.
Az ukrán háború miatt a gabona-ellátási problémák.
A tavalyi év kb. globális aszálya által számos országban bevezetett export tilalmak és korlátozások.
Az Ever Given beragadása a Suez csatornán.
A 2021-es Texasi hóvihar."
Pontosan. És ezek jelentéktelen apróságok célzott nukleáris csapásokhoz képest, mégis már ezek is emverek tömegeinek egzisztenciáját fenyegették/tették tönkre. Na ezeket akkor szorozd be egy párszor, és terjeszd ki a teljes fejlett világra!
válasza:Egyetlen nukleáris töltet elműködése NEM okoz kataklizmát (leszámítva amit fent leírtak a többiek a globális gazdasági együttműködésre nézve). Százszámra tesztelték őket a hidegháborúban.
Több ezeré viszont igen! Statisztikailag kimutatható hogy egyetlen nagyobb vulkánkitörés is megbolygatja kicsit a globális klímát (ld. XVI. századi kis jégkorszakot ami sokan szintén vulkáni tevékenység számlájára írnak). Egy nukleáris háború hatása mintha száz nagyméretű vulkán törne ki egyszerre. Abban nincs konszenzus hogy mennyire, milyen időtávra borítaná fel a klímát, "csak" pár évtizedig, vagy ezer évekre (klímaciklus szempontból ezer év bakfitty), s "csak" az északi, déli félteke jegesedne el, vagy az egész bolygó.
Apró pontosítás, a fúziós töltetben nincs trícium! Túl rövid (12.3 év) a felezési ideje, erősen radioaktív, drága és hosszadalmas az előállítása. A tárolása, kezelése (hűtése) túl komplikált, hatalmas méreteket igényel, bombaként nem lehet bevetni. Tríciumot csak a Ivy Mikeban használtak, utána már nem. A mostani "száraz" bombáknak lítium-deutérium a fúziós "üzemanyaga".
"mégis már ezek is emverek tömegeinek egzisztenciáját fenyegették/tették tönkre"
Hát én nem igazán láttam, hogy ezek emberek tömegeinek egzisztenciáját tették volna tönkre.
És most az egzisztenciát szó szerint értsük már - létfeltétel.
Elhiszem én azt, hogy sok ember világvégeként élte meg, mert hát szeretünk mindent nagyon túldramatizálni meg sajnáltatni magunkat, hogy nem tudta az évi szokásos ájfon cseréjét végrehajtani egy újabb típusra, meg nem tudott wellness hétvégére menni, meg nem tudott új gémerpécét venni, meg nem tellett már többé mindennap norvég füstölt lazacra, és hasonlók, de azért ne toljuk már túl a f-szság-biciklit, ne hazudjuk már létet fenyegető krízisnek ezt.
És nem is viselkedtek úgy az emberek, mint akiktől az utolsó fél szelet kenyeret vették el.
Az emberek szépen tudomásul vették, hogy oké, idén nincs új ájfon, meg wellness, és hasonlók.
Hol keletkezett ebből anarcia? Hol lett ebből összeomlás?
A közelében sem voltunk ilyesmiknek.
Még a nálunk tízszer szegényebb afrikai és délkelet-ázsiai s-gglyuk országokban sem történtek ilyesmik.
Tehát még ha tízszeresére is emelem ezt a hatást, akkor sem tartunk ott, hogy ténylegesen létezést fenyegető állapotok álljanak elő tömegesen, legalábbis azokon a helyeken, amiket nem ért közvetlenül nukleáris támadás, márpedig világviszonylatban, de még nyugat-viszonylatban is nagyon kevés ilyen lenne, tekintve a fegyverek igen kis számát.
válasza:"Hát én nem igazán láttam, hogy ezek emberek tömegeinek egzisztenciáját tették volna tönkre."
Akkor most vagy nálad az élet/munka/lakhatás és hasonlók nem részei az egzisztenciának, vagy totális szemellenzővel éled az életed. Mindkét esetben, részvétem!
válasza:Sajnos nincs időm részletesen belemenni abba, hogy a globális ellátólánc összeomlása hogyan menne végbe, és miféle hatása lenne (mert Európa, Oroszország, és az USA leradírozásával bizony vége az internetnek, a tőkeáramlásnak, és a nemzetközi kereskedelemnek, tehát ezt bizony Új-Zéland és Venezuela is meg fogja érezni), egy apró, de gyakran elfelejtett dolgot azért felhoznék: jelenleg a világon nincs egyetlen egy darab "walk-away safe" atomreaktor sem.
Mit jelent ez? Habár a mai, modern atomreaktorok egy rakás különböző biztonsági berendezéssel rendelkeznek annak érdekében, hogy jelentős üzemzavar esetén se csináljanak egy Csernobil 2.0-át, ez nem jelenti azt, hogy ne legyenek erre képesek.
Itt, Európában az atomreaktorokat úgy építik, hogy vészhelyzet esetén legalább 30 napig személyzet nélkül is biztonságosak legyenek. Ilyen esetben a reaktor szépen, lassan leáll, a hűtést kezdetben a reaktor maradék hőjével, majd dízel generátorokkal oldják meg, mindez full automatikusan történik. A reaktor ezek után nem termel hasznos energiát, azonban mégsem lehet ebben az állapotban ezt a reaktort deaktiváltnak tekinteni: az üzemanyag akkor is termel valamennyi hőt, hogy ha maga a reaktor teljesen kikapcsolt állapotban van, ezért van szükség ebben az esetben is hűtésre. Harminc nap után azonban a dízel elfogy, a reaktor továbbra sem termel energiát ahhoz, hogy a hűtés működőképes legyen, így előbb-utóbb bizony a reaktor leolvad, ami könnyen robbanáshoz vezethet, így több tonnányi radioaktív anyag kerül a levegőbe, amit aztán a szél szépen széthullat egy kontinensnyi területen.
És akkor próbáld meg ezt valahogy elkerülni úgy, hogy az országod lakosságának kb. feléből egy plazma halmazállapotú homogenátus lett, beállt az anarchia, megkezdődött a tömeges éhezés, és teljes városokat radíroztak le a térképről. Szerinted hányan fognak az atomháború másnapján bemenni a munkahelyükre? Az atomreaktorokban dolgozók hány százaléka pusztul el az atomcsapások következtében? Meddig fogják bírni az ott dolgozó munkások, akik valószínűleg egész nap, 0-24-ben lesznek kénytelenek dolgozni, már ha egyáltalán bemennek, mielőtt a kimerültség miatt súlyos hibákat kezdenek el véteni?
Ja, és akkor arról még szó sem esett, hogy mi történik akkor, ha hát pont véletlenül valaki ráejt egy másfél megatonnás hidrogénbombát egy atomreaktorra...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!