Oroszország és az USA, NATO, EU számára mennyire fontos egész Ukrajna megszerzése? Lehet, hogy egyiknek sem sikerül? Megosztoznak rajta?

#2

Ez most Ukrajnára vonatkozik. Nincs abban semmi újdonság a mostani nemzetközi rendszerben sem, hogy egy nagyhatalom inváziót indít egy szuverén ország ellen, számos példa volt rá, csak megfeledkeztél, nem tudtál róla:

- 1956-ban szovjet intervenció Magyarországon

- szintén 1956-ban az Egyesült Királyság, Franciaország és Izrael lerohanja Egyiptomot

- 1965-ben az USA megszállja a Dominikai Köztársaságot

- 1968-ban a Szovjetunió és a Varsói Szerződés indít inváziót Csehszlovákia ellen

- 1983-ban az amerikaiak Grenadát szállják meg

- 1989-ben pedig Panama lerohanása következett

- 2001-ben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság Afganisztán ellen indít inváziót, majd 2003-ban Irakot szállják meg.

Ezek célja jellemzően valami rezsimváltás, a hatalmon lévők eltávolítása, lecserélése volt baráti rezsimekre.

A 2022-es Ukrajna elleni invázió során is ez lehetett a fő cél, de Oroszország kudarcot vallott, nagyon túlbecsülte a lehetőségeit, képességeit.

Abban is tévedsz, hogy ezek után pont Koszovót és Tajvant hozod fel példának egy szuverén ország elleni esetleges hadműveletre. Ezek a nemzetközi jog szerint nem szuverén államok. Ilyenre is számos példa volt már az utóbbi években, évtizedekben, hogy egy ország szakadár államra támadt, ki akarta erőszakolni a szuverenitása, fennhatósága kiterjesztését az elszakadt területre:

- 1999-ben az orosz hadsereg bevonult Csecsenföldre és pusztító háborúba kezdett

- 2008-ban Grúzia inváziót indított Dél-Oszétia ellen

- 2020-ban Azerbajdzsán Hegyi-Karabah ellen indított offenzívát

Hasonló lett volna, ha Ukrajna indít háborút a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság ellen. Oroszország szerint Ukrajna készült is erre, részben ezzel is indokolta Putyin a tavalyi inváziót, valamiféle megelőző akciónak beállítva a "különleges hadműveletet".

A fenti példákban nem volt annexió. Erre lehet mondani, hogy Oroszország valóban túl messzire ment, a nyugati nagyhatalmak ilyet nem csinálnak. Ez példátlan, veszélyes precedens lenne.

De azt lehet látni, hogy nem ez volt Putyin célja, inkább sodródik az eseményekkel, próbál valami eredményt elérni.

- A 2014-es minszki egyezmény alapján Donyeck és Luhanszk speciális státuszt kap, Ukrajnán belüli autonóm tartományok lesznek. De ezt Ukrajna elutasította.

- A háború előtti napokban Oroszország úgy döntött, hogy a szakadár tartományokat elismeri független államnak. Ebben más ország nem követte.

- Aztán tavaly nyáron született csak meg a döntés, hogy rendeznek valamiféle népszavazást és annektálják a megszállt területeket.

Viszont a határok erőszakos átrajzolása kapcsán lehet mondani, hogy ez sem volt eddig példa nélküli. Az 1971-es pakisztáni-indiai háborúban Pakisztán vereséget szenvedett, Kelet-Pakisztán elszakították és Szovjetunió, majd a nyugati nagyhatalmak elismerték függetlennek (Kína akkor sem támogatta az egyoldalú elszakadást, csak azután ismerte el Banglades függetlenségét, miután Pakisztán lemondott a területről). A NATO is megsértette Szerbia szuverenitását, területi integritását, amikor hadjáratot indított 1999-ben és elszakította Koszovót. Elismerték független államnak, mellette azért megtiltották, hogy csatlakozzon Albániához, mivel az azt mutatná, hogy a vitatott területeket végül is lehet egyik országtól a másik országhoz csatolni annak háborús veresége után.

Ezek alapján talán a Donbasz kapcsán is az lehetne egy kompromisszum, hogy Donyeck és Luhanszk független lesz, de nem csatlakozhatnak sosem Oroszországhoz. Viszont most Ukrajna, USA, NATO és Oroszország sem nyitott erre.

Egyébként a háborús hódítás, annexió sem lenne példa nélküli. Izrael az 1967-es háborúban elfoglalta, annektálta Kelet-Jeruzsálemet és a Golán-fennsíkot. Ezeket az Egyesült Államok néhány éve elismerte Izrael területének, megtarthatják a jövőben. Az amerikai politika alkalmazkodott a realitáshoz. Bár ebben a kérdésben a Nyugat is megosztottabb, az európai nagyhatalmak nem ismerték el az izraeli annexiót, mert belpolitikai okok miatt talán kényes téma és bennük felmerült, hogy ezzel veszélyes precedens jönne létre, még jobban aláásnák a korábbi hivatalos nemzetközi rendet, a határok sérthetetlenségét, annexió tilalmát.