Ettől az orosz hadseregtől félt a világ közel 80 évig?

Hónapok óta azt cikkezi a nyugati sajtó hogy elfogyott az oroszok lőszere.

Erre most meg azon panaszkodnak, hogy az oroszok naponta sokkal több tüzérségi lőszert lőnek ki mint az ukránok és az egész NATO nem képes annyi lőszert gyártani ami fedezné ukrajna igényeit.

Akkor most mi van ?

Megszerezték ami miatt valószínűleg a háborút indították.

Ukrajna hatalmas készleteken ül: földgázból nagyjából 1 billió köbméter a bizonyítottnak tekintett kitermelhető tartaléka, olajból 395 millió hordónyi, szénből pedig közel 38 millió tonna.

FRISS

Menü

Keresés

6p

REZSIKALKULÁTOR

MAKRÓ GÁZ NYERSANYAG OLAJ OROSZ-UKRÁN KONFLIKTUS

2022. MÁJUS 3. 13:05

Nácik helyett nyersanyagokra vadászik Putyin Ukrajnában?

Litván Dániel

Litván Dániel

Oroszország tele van gázzal és olajjal, de ettől még érdeke, hogy másnak ne legyen. Ráadásul ukrán földön vannak olyan nyersanyagok is, amelyek még Oroszországban sem férhetők könnyen hozzá.

Advertisement

Rengeteg elemzés született már az elmúlt bő két hónapban arról, miért is támadta meg Oroszország Ukrajnát. A felmerült lehetséges indokokat itt most nem vennénk sorba, az viszont feltűnő, hogy a sorban egyáltalán nem, vagy legfeljebb nagyon a végén tűnnek fel Ukrajna nyersanyagai. Pedig az ilyesfajta motivációkat szakértők és átlagemberek is a világ legtöbb háborúja mögött ott szokták látni – okkal vagy ok nélkül.

HIRDETÉS

Ukrán színekre festett csille Kelet-Ukrajnában. Fotó: Depositphotos

Ukrán színekre festett csille Kelet-Ukrajnában. Fotó: Depositphotos

Szegény gazdagok

Oroszország kapcsán persze az első gondolata az az embernek, hogy minek is indítana pont a világ egyik, ha nem legnagyobb nyersanyag-nagyhatalma ilyesmiért háborút, de a helyzet az, hogy legalább két szempontból is fontosak lehetnek Ukrajna nyersanyagai orosz szempontból.

Ha vetünk egy pillantást az ukrán kereskedelmi adatokra, azt láthatjuk, hogy az ország fő exportcikkei a mezőgazdasági termékek, a vasércen, illetve az acélipari termékeken kívül pedig a nyersanyagok exportja nem szerepel túl nagy súllyal az adatokban, cserébe a finomított olaj, a szén, valamint a földgáz is ott van az öt legfontosabb importtermék között. Az ország 2020-as importjában 22 százalékot tettek ki a nyersanyagok, míg az exportban csupán 11 százalékot, tehát első pillantásra úgy tűnik, Ukrajna inkább szorul behozatalra ezen árucikkekből, exportja pedig nem túlságosan jelentős.

Csakhogy ez a közeljövőben jelentősen megváltozhatott volna. Ukrajnának ugyanis nagyon is gazdag nyersanyaglelőhelyei vannak, ám ezek jó része egyszerűen nincsen kiaknázva. Ennek részben történelmi okai vannak: a szovjet időkben például az ukrán olaj- és gázmezőket nem tartották fontosnak kiaknázni, hiszen ott volt a többi gazdag, könnyebben hozzáférhető lelőhely. Ukrajna a Szovjetunión belül nagyrészt agrárországnak volt megtartva, és az elmúlt évtizedekben sem történt nagy előrelépés a különböző nyersanyagok nagyobb volumenű kiaknázására.

Ukrajna fő export- és importtermékei. Illusztráció: WTO

Ukrajna fő export- és importtermékei. Illusztráció: WTO

Így lehetséges, hogy Ukrajna az invázió előtt is olajfelhasználásának kétharmadát, gázfelhasználásának egyharmadát, de még szénfelhasználásának is közel felét importból fedezte, miközben hatalmas készleteken ül: földgázból nagyjából 1 billió köbméter a bizonyítottnak tekintett kitermelhető tartaléka, olajból 395 millió hordónyi, szénből pedig közel 38 millió tonna. Igaz, ezek a számok eltörpülnek az orosz mennyiségek mellett, de ha beindulna hatékony kitermelésük, akkor Ukrajna nemcsak önellátó lehetne ezekből az energiahordozókból, hanem exportra is juthatna belőlük.

Kapcsolódó cikk

Szokjunk hozzá, hogy az oroszok bármikor lekapcsolhatják a gázt?

Szokjunk hozzá, hogy az oroszok bármikor lekapcsolhatják a gázt?

Kedden esete a Gazprom azt közölte, hogy nem szállít gázt Lengyelországnak és Bulgáriának. Utóbbi országot ugyanazon a vezetéken látják el, amelyen hazánkat is.

Ez pedig már veszélyeztetné az orosz érdekeket. Mint láthatjuk, az atomfegyverek mellett Oroszország szinte egyetlen, a Nyugat ellen felhasználható ütőkártyája az energiahordozók exportjának leállításával való fenyegetőzés. Nem nehéz belátni, hogy mekkorát fordulna a jelenlegi stratégiai helyzet, ha az uniós országok nagy mennyiségben tudnának az orosz gáz és olaj helyett vagy mellett egy közeli országból tudna jelentős készleteket beszerezni. Ha önmagában az energiahordozók nem is, a zsarolási potenciál és a piacok feletti befolyás megőrzése már elég csábító célokat jelenthetnek Moszkva számára.

Dollárbilliók a föld alatt

De energiahordozók mellett más fontos nyersanyagokkal is rendelkezik, vagy legalábbis rendelkezhetne Ukrajna. Az ország területén a felmérések szerint a 120 legfontosabb ipari nyersanyagból, például titániumból, neonból, nikkelből vagy lítiumból 117-ből található kereskedelmi mennyiségben kiaknázható lelőhely. Ezek összértéke konzervatív becslés szerint is 3 billió dollár, de egyes számítások szerit a 11 billió dollárt is meghaladhatja.

Még ennél is nagyobb jelentőségű viszont, hogy Ukrajnának komoly készletei lehetnek úgynevezett ritkaföldfémekből, többek köz nióbiumból, tantálból vagy berilliumból is. A ritkaföldfémek fontosságát az adja, hogy gyakorlatilag nélkülözhetetlenek a számítástechnikai cikkek, vagy éppen a napelemek, energiatakarékos lámpatestek, de rengeteg orvostechnológiai eszköz gyártásához is. Ugyan e fémek többsége összefoglaló nevükkel ellentétben egyáltalán nem ritka, gazdaságosan kitermelhető formában viszont nagyon is az, jelenleg az egész világ gyakorlatilag egyetlen forrásból, Kínából szerzi be ezeket. Ilyen lelőhelyek birtoklása nemcsak jelentős bevételeket hozna, hanem pénzben kifejezhetetlen stratégiai előnyökkel is járna.