Szerintetek ezzel a taktikával képesek lettek volna megnyerni a központi hatalmak az első világháborút?

Elvben jól hangzik - pár bökkenővel. Ugyanezt megpróbálta anno Napóleon és Hitler is, pedig nekik nem volt érdemi 2. frontjuk amikor megindultak az oroszok ellen. Lehet előrenyomulnak sok-sok száz km-t, de a ruszkik nem adták volna meg magukat. Sőt ha oroszország anyácska területén harcolnak akkor összezárnak, a forradalom puskapora még később robban be. A németek ott álltak volna valahol Oroszország területén sok ezer km-re nyúlt hadtáppal teljesen letolt gatyával a nyugati fronton.

S ahogy fenet is írják eszük ágában sem lett volna az Antant többi országának csendben ülni. Ahogy a németek, úgy az Antant is alig várta hogy kitörjön a háború. Az már csak a történelem "játéka" hogy a tengely kezdte, de szíve szerint ugyanúgy elkezdte volna az Antant is. Így viszont a békénél kapóra jött hogy a németeket lehetett támadó, agresszív félként feltüntetni.

Ez a videó pont ezt dolgozza fel:

https://www.youtube.com/watch?v=xCLNbGdXXK0

Szerintem alapvetően a villámháborús taktika és a Schlieffen-terv helyes volt, azt leszámítva, hogy az oroszokat kissé lebecsülve, bár ezt a németek eleve korrigálták azzal, hogy nem a német haderő 10%-át helyezték a keleti frontra, hanem 30-at.

Rengeteg dologgal viszont nem számoltak: a Monarchia súlyosan alulteljesített, még Szerbiát sem voltak képesek egyedül legyőzni, Galíciában kis híján összeomlott a front.

Az oroszok a vártnál gyorsabban indítottak támadást Kelet-Poroszország ellen, bár ezt Hindenburg és Ludendorff gyorsan megállították, ennek ellenére átirányítottak tartalék csapatokat a nyugati frontról, meggyengítve a támadást a franciák ellen.

Az angolok belépésével sem igazán számoltak.

Amit viszont én a legsúlyosabb hibának tartok, az ezen a térképen látszik:

[link]

A Párizst átkaroló 1. hadsereg eredetileg a holland Limburg tartományon keresztül haladt volna át, ezzel lerövidítendő (az egyébként leghosszabb megteendő) útvonalat. A németek viszont - ahogy utólag kiderült - feleslegesen óvatosak voltak, azt hitték, ha nem követelnek átvonulást és nem támadják meg a hollandokat, csak a belgákat, elkerülhető az angolok belépése. Így viszont az 1. hadseregnek még ennél is hosszabb útvonalat kellett megtennie, jelenős vargabetűt leírva.

[link]

A Párizst átkaroló támadás így emiatt is ellehetetlenült, meg amiatt is, hogy eközben fel kellett venni a harcot a brit expedíciós hadsereggel.

Ahogy a véleményem szerint esély lett volna megnyerni:

Fel kellett volna vállalni egy valóban mindent, vagy semmit taktikát, ahogy valójában a Schlieffen-terv is az lett volna.

Eleve egy november-decemberig tartó hadművelettel kellett volna számolva, beleértve Hollandia megszállását arra az esetre, ha nem adnak átvonulást, keleten pedig felvállalni azt is, hogy az oroszok esetlegesen megszállják Kelet-Poroszország egy részét.

Minden hangsúlyt az első hadseregre kellett volna helyezni és Párizs bekerítésére, majd megszállására, a Maginot-vonal elszigetelése helyett. Mivel a francia ipar 90%-a Párizs környékén koncentrálódott, Párizs gyors megszállása még 1914-ben a franciák összeomlását eredményezte volna és az olaszokat is ösztönözte volna a belépésre, pont ahogyan a második világháborúban is. Ráadásul ez eltántorította volna Románia csatlakozását az antanthoz, akik főleg francia ösztönzésre támadtak, viszont a franciák kiesésével Besszarábiáért inkább a Központi Hatalmakhoz csatlakoztak volna. Ugyanígy Finnországért akár még a svédek is beléptek volna a németek oldalán. Az oroszoknak esélyük sem lett volna, miután a franciák kiesnek. Meg kell említeni a flották erőviszonyait: a brit és a francia flotta együttesen felülmúlta a németet, viszont a francia flotta kiesésével ez már kevésbé igaz. Ezenfelül itt is azt lehet feltételezni, hogy a második világháború eseményei történnek meg - a britek megtámadják a franciákat, hogy megsemmisítsék a francia flottát, nehogy a németek rátegyék a kezüket. Ráadásul Churchill rendelte el akkor is, aki az első világháborúban az admiralitás első lordjaként megindította a Gallipoli-partraszállást.

# 14 # 15

Rossz a kalkulációd.

A marnei csata ugyanis elsősorban a francia-brit túlerő miatt lett német vereség.

MARNEI CSATA ERŐARÁNYOK:

Német: 900 000 katona

Francia-brit: 1 082 000 katona.

Azaz a marnei csatában az 1 082 000 fős francia-brit csapatok 182 000 katonával (10 hadosztálynyi erő) fölényben voltak a 900 000 katonával rendelkező németekkel szemben. Alapvetően ez, a francia-brit túlerő volt a német vereség elsődleges oka.

Egyébként 1914-ben a 4 017 000 fős francia és a 975 000 fős brit szárazföldi hadsereg együtt nagyobb volt, mint a 4 500 000 fős német teljes német szárazföldi hadsereg. Ugye a németeknek eleve jelentős német erőket, a 8. német hadsereget kellett keleten hagyni az oroszok ellen, sőt a gumbinneni német vereség miatt a 8. hadsereget nyugatról elvont csapatokkal meg is kellet erősíteni.

FLOTTA:

Azt írtad, hogy a francia flotta nélkül a brit fölénye már nem egyértelmű a némettel szemben.

HADITENGERÉSZETI ERŐARÁNYOK 1914:

Hadiflotta teljes mérete:

Brit: 2 205 000 tonna

Német: 1 019 000 tonna

Azaz a német hadiflotta még a fele sem volt a britnek.

DREADNOUGHT TÍPUSÚ, PÁNCÉLOS NEHÉZ HADIHAJÓK SZÁMA:

Brit:

Csatahajó: 25 db (+ 10 db megépült)

Csatacirkáló: 10 db (+ 2 db megépült)

Német:

Csatahajó: 17 db (+ 2 db megépült)

Csatacirkáló: 6 db (+ 1 db megépült)

A legfontosabb hadihajókategóriában 1914-ben 35 db brit dreadnought csatahajóval és csatacirkálóval szemben 23 db német állt. A német flotta helyzetét rontotta, hogy 1916-fa további 12 db brit csatahajó és csatacirkáló állt szolgálatba, még a németek az I. világháború végéig már csak 3 db új csatahajót és csatacirkálót tudtak szolgálatba

állítani.

A brit flotta közepes (páncélos cirkslók, könnyűcirkálók) és könnyű (rombolók, torpedónaszádok) felszíni egységekben majdnem 3:1 arányú erőfölényben volt a németekkel szemben.