Ha részben bevezetnék a szomszédunkban eldurvuló háború miatt a sorkötelezettséget Magyarországon, mennyi magyar fiatal menekülne gyáván külföldre?

#100: "Erre gondoltam, igen, a munkahelyeken sem minden fenékig tejfel, de ha nem tetszik otthagyod."

Én arra gondoltam, hogy úgy általában dolgoznom kell a megélhetésért, ez is egy kényszer, ami egyeseket stresszelhet (ismerek is ilyet :).

Ami a nők katonáskodását illeti, láttam nem egy katonanőt, persze csak hivatásosokat. Biztosan volt feléjük is valami fizikai szintü elvárás, de gondolom, nem olyan helyen foglalkoztatják őket, ahol ez a legfontosabb.

"Én csak akkor látom valakin hogy katona ha egyenruhában van. Semmivel sem néznek ki sportosabbnak, férfiasabbnak más szakmák gyakorlóihoz képest."

Mert nálunk sokszor csak olyanokat látni. Évekkel ezelőtt voltam Párizsban, és a terrorista fenyegetés miatt a túristák által látogatott helyeken katonák járőröztek. Láttam egy ilyen járőrpárt az Eiffel-toronynál. Egy fehér és egy néger katona, mindkettő 185 cm magas, sportos vállakkal, rezzenéstelen arccal, egymáshoz egy szót sem szólva jöttek mentek lassan ide-oda gépkarabéllyal a vállukon, közben folyamatosan figyelve a környezetre. Éreztem, hogy ha kell, habozás nélkül fegyvert is használnának. Róluk lehet, hogy civilben sem gondoltam volna, hogy valami aktatologatók. Persze, lehet ilyen testalkata annak is, aki nem katona.

"És ha mondjuk x év múlva kellene használni ezt a tudást, az nem kopna meg közben"

Vannak olyan alapdolgok, pl. a géppisztolyt kezelni, hasalva fedezéket ásni :), kúszni-mászni vagy vegyvédelmi felszerelést használni, amikre közel 40 év távlatából is emlékszem, de pl. a speciális rádióeszközök kezelésére már nem, pedig abból vizsgázni is kellett.

#102: Csak találgatok én is. Szerintem nem volt a létszám ránkkényszerítve a SZU által, ugyanis a magyar HON-védségnek elsősorban a HON-védelem volt a feladata, még akkor is, ha a VSZ tagja volt. Szerintem a mindenkori létszámot ahhoz igazították, hogy egy háborús konfliktus esetén a sorállomány, szükség szerint kiegészítve a tartalékos állománnyal megfeleljen a harckészültség meghatározott szintjének. Békeidőben pedig el tudjon látni olyan folyamatos feladatokat, mint pl. határ- és légvédelem.

A mindenkori létszámról a kiegészítő parancsnokságok gondoskodtak, ők határozták meg, hogy mikor kit és hova hívnak be. Ezt, gondolom befolyásolhatta még demográfiai adatok (hány sorköteles korú volt éppen) vagy a katonai költségvetés (nem volt kis pénz annyi embert etetni, ruházni, utaztatni, zsoldot fizetni, stb. nekik), illetve még az aktuális politikai helyzet, ami az évek folyamán egyre enyhült. Talán nem véletlen, hogy az 50-es években, ha jól tudom, még 3 év volt a sorkatonaság, azután 2 év, végül már csak 1,5 év. (Ami a 90-es években lecsökkent 6 hónapra.)

"az elvtársaink persze hogy igyekeztek a "Nagy Testvér" legapróbb kegyeit is maximálisan kiszolgálni."

Ez nem teljesen így volt. Találtam egy tanulmányt, ami arról szól, hogy éppen Czinege Lajos egykori hadseregtábornok és más vezérkari főnökök keményen "lobbiztak" a szovjetek a VSZ-ben irántunk gyakorolt hegemóniája ellen, Czinege bírálta a kétoldalú szerződések nem teljesítését, úgymind elmaradt hadiipari szállításokat, illetve megrendeléseket, az általunk vásárolt vadászgépek hibáit, ami több lezuhanását is okozta. A 68-as Csehszlovákiai katonai megszállás és azt az előkészítő közös hadgyakorlat folyamán kimondottan a magyar érdekek mentén szállt szembe a VSZ vezetőivel, szorgalmazván (és el is érvén) a magyar csapatok tervezettnél korábbi kivonulását Csehszlovákiából. Elérte, hogy az ő (és utódai) beosztása ne legyen alárendelve a VSZ főparancsnokának (tehát nagyobb önállósággal tudjanak saját döntéseket hozni).

A NATO-tagságunk előírásairól nem tudok semmit.

60as. Tanartól ilyen szep tokeletes gondolatmenetet elkepzelest nem olvastam még.

En is igy gondolom

Es minden tiszteletem az öné

Mikor Csehszlovákiába bevonultak a szovjetek/magyarok és a szocialista blokk egyéb katonái, akkor konkrétan nem engedtek leszerelni senkit. Aki akkor szabadult volna, azt is benttartották a laktanyában, plusz behívták a tartalékosokat. Ahol én voltam, ott a "normál" létszám háromszorosa volt. Konkrétan az istállókban és raktárakban aludtak.

Ha a szovjet vezetés azt mondta, hogy ugorj, ugrottál amilyen magasra tudtál. Vagy nem sokáig maradtál hatalmon és életben.

Nagyjából a fél életem a katonaság körül forgott, így talán kicsit jobban rálátok a dolgokra, mint akik az élet más területeinek szakértői.

A Magyar Néphadsereg feladata nem az volt, hogy megállítsa a NATO csapatait. Erre nem is lettek volna képesek, még az itt állomásozó szovjet csapatokkal együtt sem. A feladatuk "csupán" annyi volt, hogy időt nyerjenek a szovjeteknek. 36-48 órát. Ez akkor volt, amikor 150000+ sorkatona, rengeteg hivatásos, MiG-21-esek hordái, 1000+ tank, önjàró lövegek és minden városban légvédelmi alakulat állt rendelkezésre. Mondjuk a csöves légvédelem tette ki a 90-95%-át ez utóbbinak, ahol egy légvédelmis őrnagy szerint a találati arány 0,0006% és 0,006% között mozgott kalibertől függően. Ez emberi nyelven annyit tesz, hogy 1000000 lövedékböl 6-60 találat jött össze. Stratégiai bombázóknál pedig 0, mivel azok a hatásos lőtáv felett repülnek. A Vietnamban sikeres stratégia (rakétákkal alacsonyra kényszeríteni a bombázókat, ahol azokat elintézi a csöves légvédelem, itt nem müködött, mert a szovjet légvédelmi parancsnokság nem számolt Magyarország védhetőségével, így csak a fontos célok védelmère biztosított felszerelést (repterek, saját laktanyáik). Viszont taktikai atomtöltetek voltak a magyarországi szovjet csapatoknál is, hogy vereség esetén csapást mérjenek vele a támadókra, illetve a stratégiai célokra: Szászhalombattai finomító, gáz- és olajmezők.

A helyzet az, hogy a sorállomány egy elavult rendszer volt màr akkor is. Alacsony harcèrtékű, alacsony morállal, katasztrófális morállal. Az volt màr a második világháborúban is. Az ok egyszerű: a modern háborúkban (minden 1938-39 óta) csak akkor vannak frontok (az egyetlen hely ahol a sorkatona/wolksturm/stb. ér valamit), ha az erők, különösen a légierők egyformák, de ha az erők egyformák, èrtelmes katona nem támad. A modern háborúkban a támadó kilövi a vezetési pontokat, a kommunikációs központokat, a radarállomásokat és a reptereket rakétákkal. Utána bombáz. Utána jön a tüzérségi támadás, majd a tankok és a gyalogság.

Egy ilyen helyzetben egy profi és elhivatott alakulat (pl.: Azov) is kudarcra van itélve. A sorkatona pedig, mivel csak parancsra tesz bàrmit is, elveszik és felmorzsolódik az első órákban. Ha mégsem, akkor bekerítik és maximum napokig tud kitartani, miközben a civilek ezrei halnak meg a városban, ahová bevette magàt.

Budapest hónapok alatt bukott el. Bécs nem állt ellen. Melyik város lakossága járt jobban? Bécs.

Beszélhetünk arról, hogy hany északi államban van sorkatonaság... de arról is, hogy a finneknél sportfegyverként tarthatok .50-es kaliberű mesterlövészpuskát, lehet hangtompítóm, lelőhetem a betörőt... Szlovákiában tarthatok éles géppuskát gyűjtőként. Lehet AK-m házvèdelemre. Magyarországon meg:

- ha találsz mágneshorgászat közben egy szètrohadt Lugert és nem adod le, kaphatsz 8-12 évet

- a Flóbert, ami mindenhol vermintelés-kategóriás (patkánylövő), itt veszélyes fegyvernek minősül

- a 6 Joule feletti torkolati energiájú lègpuska is. De 14 Joule alattival nem lőhetsz patkányra, mert az állatkínzás.

Szóval: nem bízunk annyira az emberekben, hogy tarhassanak egy patkányvadász puskát, de rohanjanak, hogy megkapják a két napos kiképzést gépkarabélyra, meg elszúrjanak x hónapot az életükböl, miközben militarista agyhalottak csicskáztatják őket, senki nem fizeti a hitelüket, vagy a családjuknak a kiesett bevételt... Mindezt azért, hogy egy nulla harcértékű sorkatonát beírhassanak a nyilvántartasba azok, akik x éven àt ellopták a hivatásos hadsereg fejlesztésére szánt pènzt. Kösz, nem! Van elég alkesz, PTSD-s, drogos és idegbeteg ebben az országban, nem kell még több a katonai képzés miatt.

Ha valakinek kevés az a 23000 hivatásos, akkor legyen tartalèkos rendszer, mint az angoloknál: jelentkezel, kiképeznek egy hónapban, évente tíz nap szintentartó képzés. De a lényeg, hogy megfizetnek! Nem alamizsnàt, mint itt anno a sorállománynak, vagy most a hivatásosaknak: normális illetményért talán lenne, aki vállalná.

Az ötlet, hogy behívnak, elvisznek x hónapra, sutyerákok csicskáztatnak és mindezért megkapod a minimálbér 10%-át, na az a röhely. Már attól a résztől, hogy sutyerákok csicskàztatnak. Én nem tudom, hogy ki mit hisz a sorkatonaságról, de valószínűtlennek tartom, hogy a katona, akit Nádudvary összevert, mert a felesége menstruált, vagy akit az őrnagy csákánnyéllel vert, mert nem tudta, ki a hadügyminiszter, dalolva meghalna a hazájàért, ami ilyen seggek kezébe adta az èletèt. Valószínűbb, hogy ólmot küldene beléjük, ha a frontra küldenék velük.

#105: "Mikor Csehszlovákiába bevonultak a szovjetek/magyarok és a szocialista blokk egyéb katonái, akkor konkrétan nem engedtek leszerelni senkit. Aki akkor szabadult volna, azt is benttartották a laktanyában, plusz behívták a tartalékosokat."

Ez biztos, hogy nem volt öröm a sor- és tartalékosálománynak, de a hadsereg részéről érthető lépés volt az adott helyzetben.

"Ha a szovjet vezetés azt mondta, hogy ugorj, ugrottál amilyen magasra tudtál. Vagy nem sokáig maradtál hatalmon és életben."

Ehhez képest Czinege (leírtam mit ért el 68-al kapcsolatban) elég sokáig maradt "hatalmon" (1989-ig) és elég sokáig is élt (1998-ig).

#106:

"minden városban légvédelmi alakulat állt rendelkezésre. Mondjuk a csöves légvédelem tette ki a 90-95%-át ez utóbbinak..."

Nem hiszem, hogy minden városban volt ilyen, azt sem, hogy erre alapozták volna a légvédelmet (legfeljebb még a II. VH-ban). Azt viszont véletlenül tudom -mivel a honi légvédelemnél szolgáltam, hogy Budapest és a borsodi-iparvidék körül légvédelmi rakéta ütegek voltak telepítve komplett radar és kommunikációs hálózattal, vezetési- és harcálláspontokkal, és ehhez jöttek még az elfogó vadászgépek (pl. Kecskeméten, Pápán).

"Stratégiai bombázóknál pedig 0, mivel azok a hatásos lőtáv felett repülnek."

Minden esetre, már 1960-ban rakétával lelőtték az oroszok a 20 km magasan repülő U-2 kémrepülőt, tehát valószínűleg nem ágyúkkal puffogtattak az ettől alacsonyabban lévő bombázókra sem.

"a szovjet légvédelmi parancsnokság nem számolt Magyarország védhetőségével"

A magyar Országos Légiparancsnokság (OLP) viszont nagyon is számolt ezzel, Debrecenben, Budapesten nagy kiképzőbázisok voltak, ahol lokátoros, híradó és rakétatüzér sorkatonákat képeztek ki.

"Viszont taktikai atomtöltetek voltak a magyarországi szovjet csapatoknál is, hogy vereség esetén csapást mérjenek vele a támadókra, illetve a stratégiai célokra: Szászhalombattai finomító, gáz- és olajmezők."

Szerinted atomfegyverrel semmísítettek volna meg egy olajfinomítót, mikor ahhoz egy doboz gyufa is elég lenne? (És vereség esetén hogy tud valaki még csapást mérni? Ha tud, akkor még nem "verték le".)

"A modern háborúkban a támadó kilövi a vezetési pontokat, a kommunikációs központokat, a radarállomásokat és a reptereket rakétákkal. "

Ezt előszőr az Öböl-háborúban alkalmazták (de ott is csak a szárazföldi támadás előkészítésére), a Magyar Néphadsereg idejében még nem volt ilyen taktika (a vietnámi háborúban sem).

"A sorkatona pedig, mivel csak parancsra tesz bàrmit is, elveszik és felmorzsolódik az első órákban."

Nem látom a logikát ebben, hogy azért mert parancsra tesz mindent, miért morzsolódik fel? Miért, a zsoldos katona nem parancsra cselekszik, őt megkérik, hogy harcoljon?

"Budapest hónapok alatt bukott el. Bécs nem állt ellen. Melyik város lakossága járt jobban? Bécs."

Az megvan, hogy mi a nácik oldalán harcoltunk a végsőkig, az osztrákokat meg bekebelezte Hitler, tehát őket valóban felszabadították?

"Nagyjából a fél életem a katonaság körül forgott, így talán kicsit jobban rálátok a dolgokra"

Csak az a kérdés, hogy miként látsz rá? Hivatásos katona, vagy csak büfés voltál egy laktanyában?