A II. Világháború alatt az elfoglalt falvakban a lövészárkot általában a civilekkel ásatták ki a németek (vagy szovjetek) vagy megesett az is, hogy maguk a katonák ásták ki?

A településen pl. dédapám és a legidősebb fiai is ástak, ételért és egyéb javakért cserébe. De mondjuk csak a németeknek, mert a szovjetek nemigen adtak volna semmit egy nyilasnak és két leventemozgalmi tagnak.

Volt olyan kategória, hogy munkaszolgálatosok. Általában azok kerültek bele, akik frontszolgálatra alkalmatlanok voltak. Fő feladatuk a műszaki alakulatoknak alárendelten pont az árokásás, védelmi vonalak kiépítése, meg hasonlóak. Persze ez nem jelentette azt hogy a frontkatona a lábát lógatta amíg mások ásták a lövészárkot, ők is ugyan úgy ástak amikor nem volt harci cselekmény.

A nagyapám azt mesélte mikor vissza vonultak a németek. A falujából akit lehetett még összeszedtek munkaszolgálatosnak. Ő akkor 13 éves volt és velük ásaták ki az árkokat. Azt mondta, hogy sokat nem ért mert belement egy tank a többi hídként alkalmazta majd kihúzták és haladtak tovább. Amúgy ő és egy 70 éves öregember megszökött tölük és vissza mentek a falujukba. A többieket többet nem láták.

Is-is. Ha gyorsan "menetből" kellett a lőállást felvenni, rókalyukat, futóárkot csinálni azt a katona magának csinálta (saját érdeke is volt), de ha volt lehetőségük civileket, munkaszolgálatosokat kihajtani 1-1 védvonal megerősítésére, építésére akkor azokkal csináltatták.

munkaszolgálatosak nem is harcoltak? ki voltak képezve annyira mint bármely alap közlegény katona?