Egy atomháború valóban kiírtja az emberiséget vagy csak jelentősen eltúlozzuk?
Maradnának túlélők.
/Bár valószínűleg nem mi magyarok hanem valami világvégi sziget lakói/
Nem volt még része az emberiségnek atomháborúban, igy nem tudhatjuk pontosan.
Két atombomba lett ledobva élő célpontra, mindkettő brutál pusztitást végzett és az középkori technológia volt a maihoz képest. Én nem szeretném megtudni, milyen lenne.
A lehetőségek közül egyik sem fedi a valóságot vélhetően.
A Tudományban ki lett vesézve a dolog nemrég, ami azért szerencsésebb terep, mert a Politikában tobzódó végtelenül ostoba és műveletlen emberek nem írkálnak oda.
https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..
Az emberiség kiirtása egyértelműen egy eltúlzott dolog.
Maradnának érintetlen országok?
Attól függ, hogy érted, hogy érintetlen - a sugárzás nyilván nem érintene minden területet. De ettől még nem maradna érintetlen egy ország sem, a klimatikus hatások érintenék, a gazdasági hatások szintén érintenék az összes országot.
Tehát annak ellenére, hogy a nukleáris tél kb. csak egy nagyon-nagyon valószínűtlen scifi forgatókönyv, és annak ellenére, hogy a sugárzás viszonylag gyorsan elmúlik, óriási nagy katasztrófa lenne az emberiségre nézve.
A globális gazdaság összeomlik, az ellátási láncok leállnak, azaz gyakorlatilag összeomlik évekre, akár évtizedekre a jelenlegi civilizációnk, ami robbanások és a sugárzás okozta rengeteg halott után még további rengeteg emberéletbe kerülne, és a maradéknak az élete elég nyomorúságos lenne, amíg legalább részlegesen újjá nem épülnek a dolgok.
Itt egy állitólagos atombomba bevetés, a felhőket nézzétek:
"Illetve a nukleáris tél. Hatalmas mennyiségű por kerülne a felső légkörbe, ami jelentősen átalakítja a klímát, tartós lehűlést okozhat. Már egyetlen nagyobb vulkán is befolyásolja 1-2 évre az időjárást, itt meg mintha 50 törne ki egyszerre."
A nukleáris tél szinte biztosan nem lenne olyan durva, mint amilyennek a 80-as években jósolták - inkább egy nukleáris "ősz" valószínű, max. 1-1,5 fokos hőmérséklet-csökkenéssel és néhány hónapig, legfeljebb fél évig tartana.
Igen, egy nagyobb vulkán is befolyásolhatja az időjárást, de egy-két tizedfokokról beszélünk pl. a Pinatubo kitörése esetén, de még a Krakatoa is csak egy ~1,2 fokos kilengést okozott, és elég hamar elmúlt.
Nem mellesleg egy ilyen léptékű vulkánkitörés sokkal erősebb, mint a legerősebb atombombák, megvan az ereje hozzá, a hogy a stratoszférába lökjön fel szulfátot.
Nem mellesleg egy nukleáris fegyvert a légkörben szoktak robbantani, tehát mit is tud fellökni a robbanás a légkörbe? A felette lévő légréteget.
Mi tudhat akkor port felbocsátani a sztraszférába?
A sima tüzek nem - ha képesek volnának rá, már rég töksötét és -50 fok lenne, merthogy a tüzek állandóan égnek.
Van egy ún. tűzvihar nevű jelenség, ami képes erre, de az általuk a sztratoszféra alsóbb rétegébe felbocsátott égéstermék kevesebb mint fél év alatt kiürül, ezt az utóbbi időkben már műholdak segítségével mérték, megfigyelték néhány nagyon nagy kiterjedésű bozót és erdőtűz esetén.
De a tűzviharok elég ritkák.
Ráadásul, a kialakulásukhoz elég speciális körülmények kellenek, többek között óriási mennyiségű éghető anyag, illetve alacsony szintű jet streamek, amik viszont földrajzilag csak bizonyos területeken jellemzőek és időszakosak.
Tehát az, hogy egy évekig tartó, nagy mennyiségű napfényt kitakaró, komoly hőmérséklet-csökkenéssel járó nukleáris tél bekövetkezzen, annak az esélye nagyon-nagyon kicsi, teljesen valószínűtlen, hogy ilyesmi megtörténjen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!