Létezhettek olyan világháborús katonák akik '39-től '45-ig folyamatosan szolgálatra voltak fogva közlegényként aktív harci helyzetben, és túl is vészelték?

#2 folyt

Életre szóló lelki sérüléseket szerzett.

Sosem volt már az aki előtte. Agresszív lett és alkoholista

Nagypapám '42 tavaszán vonult be, nem katonának készült, lovász volt, de sorozott állományként vitték. Kiképzés után irány a keleti front, az elején még volt 1-2 levél, utána semmi, '47 nyarán ment haza.

Nem lett sem alkoholista, sem agresszív, 3 gyerek, 4 unoka, de az ott látott szörnyűségek örökre nyomot hagytak benne. Néha mesélt a háborús "élményeiről", de volt amit nem tudott szavakba önteni, volt amikor könnybe lábadt a szeme amikor olyan dolgot mesélt el. Viszont hazajött mert élni akart (igaz ehhez szerencse is kell, sokszor csak hajszálon múlott az élete).

Amikor k.rva nagy sz.rság ért az életemben erőt adott a története. Hogy b.ssza meg, sírhat a szám sok mindenért, de wazze' nagypapám a -40 fokban, a háborúban, a hadifogságban bármikor cserélt volna a "rossz" helyzetemmel ahol nem lőnek rám, fedél van a fejem felett és van mit ennem. Egy jó nagy tockost kiosztana az öreg, hogy ne siránkozzak :)

Első feleségem apja nagyon megszívta.

Három év volt a Horthy hadseregben a katonaság, éppen végzett volna vele, amikor kitört a háború, így le sem szerelték. Végigharcolta az egészet és már itthon fogták el az egységével együtt, elvitték a ruszkik öt évre Szibériába.

Aztán mire hazakerült, itthon már megváltozott a helyzet, úgy fogadták, mint aki egy szovjet börtönből szabadult és egy Horthysta hadseregben szolgált.

Ennyi idő alatt már valami rangot kapott, de csak tisztes volt, nem emlékszem milyen, talán tizedes, de azt elnézték szerencsére neki, de ő nagyon kivette a részét a háborúból.

Aztán nem hogy megbecsülték volna, hogy olyan sokat harcolt a hazáért, hanem élete végéig gyanakodva figyelték, eleinte vegzálták is, időnként jelentkeznie kellett a rendőrségen, meg nem kaphatott útlevelet, sok helyen nem is dolgozhatott, szóval megbízhatatlan, gyanús embernek számított szegény.