Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Az előző nagy európai háborúba...

Az előző nagy európai háborúban amikor az USA-NATO volt az agresszor, Szerbia végül miért fogadta el a NATO követeléseit és 2014 óta Ukrajna miért nem fogadja el Oroszország követeléseit és még tárgyalni sem hajlandó a szeparatistákkal és Moszkvával?

Figyelt kérdés
Pedig most már a konfliktus ebben a szakaszában Ukrajna is nagyon pusztul, hanyatlik, sokat szenved az ország, mint egykor Szerbia az elhúzódó bombázások alatt, de érdekes módon a kijevi vezetés a külső nagy nyomás ellenére a béketárgyalásoktól is elzárkózik.

2022. szept. 7. 23:50
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
100%

Mert az ukránokat folyamatosan tömik fegyverrel, hadianyaggal, hírszerzési információkkal és pénzzel - szárazföldi összeköttetésben is. Ezért nem tört meg Vietnam sem hiába napalmozták, bombázták sz.rrá szinte az összes Észak-Vietnami várost.

A szerbeket meg nem támogatta senki, sehonnan sem kaptak utánpótlást, nem volt szárazföldi összeköttetés. Csupa olyan ország vette körbe ami blokád alá tudta volna vonni (keletről horvátok, Bosznia, nyugatról Románia, délről meg a tenger ahol teljes a NATO fölény).

Az egyik esetben ki tudnak tartani a folyamatos utánpótlás támogatás lévén, a másik esetben meg nem tudtak volna.

2022. szept. 8. 00:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
71%
Mert Szerbia független állam volt, erős szövetségesek nélkül, Ukrajna viszont az USA bábállama, tehát mögötte áll az egész NATO.
2022. szept. 8. 07:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:
64%

Azért az hihetetlen, hogy az ilyen retardjobber legendák nem tudnak kikopni a köztudatból.


Meg persze soha nincs pontosítva, hogy mire is gondolnak, több NATO intervenció is volt.


Az első a boszniai háborúban 1995ben:

[link]


Elég durva kegyetlenkedések folytak, és a NATO ENSZ felkérésre avatkozott be, hogy leállítsa ezeket.


A másik:

[link]


"Az 1990-es évekre meghatározóan albán többségű Koszovó autonóm tartomány, a jugoszláv tagköztársaságokhoz hasonlóan független állammá akart válni, amit a koszovói albánok kezdetben békés eszközökkel, majd fegyveres harccal próbáltak elérni. A koszovói háború 1998-ban kezdődött, amikor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) gerillaháborút indított a JSZK erői ellen. A szerb nacionalista Milosveics-rezsim válaszul célul tűzte ki az albánok tömeges elűzését Koszovóból, ami a NATO fegyveres intervencióját vonta maga után"


Itt sem az USA-NATO volt az agresszor, ismét egy meglévő háborúba/népirtásba avatkozott bele, bár kétségtelen, hogy itt ENSZ felhatalmazás nélkül.

2022. szept. 8. 08:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 anonim ***** válasza:
58%
A NATO volt az agresszor Szerbia felett? Könnyen mondod kérdező, nem a te családodat lőtték halomra a szerbek Srebrenicában.
2022. szept. 8. 08:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 anonim ***** válasza:
65%
Szerbia kezdte azt a háborút, már 9 éve tartott mikor a NATO és a világ megsokallta hogy Balkán-szerte háborúznak. Meg kellett őket fingatni hogy elmenjen tőle a kedvük.
2022. szept. 8. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 anonim ***** válasza:
80%

#4 A kérdezőt is halomra lőtték volna, a szerbeknek mindenki ellenség volt aki nem szerb.

Amúgy kérdező azért mert a NATO-haderővel labdába sem rúghatott a szerb haderő, míg az ukránok gyakran visszaverik az oroszokat.

2022. szept. 8. 08:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 anonim ***** válasza:
21%
Egyesek vagy hiányos történelmi ismeretekkel rendelkeznek, vagy szándékosan hazudnak. Amikor a NATO Belgrádot bombázta, a jugoszláviai háborúnak már vége volt.
2022. szept. 8. 12:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 anonim ***** válasza:
88%

#7

Egyesek igen, például te.

1999 március 24-én kezdődött a NATO légikampány, május 7.-én történt pl. az a híres incidens, hogy a belgrádi kínai nagykövetséget eltalálták.

Milosevics június 3-én írta alá a nemzetközi béketervet,az Észak-atlanti Tanács június 10-én írta alá a tervet, a bombázás június 11-én befejeződött, a KFOR erők június 12-én megkezdték a bevonulást.

2022. szept. 8. 12:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 A kérdező kommentje:

Úgy látom össze vagytok zavarodva, sokaknál hiányosak a történelmi, jogi, földrajzi ismeretek.


1995-ben a NATO a boszniai Szerb Köztársaságot támadta, ami nem egy szuverén állam, nem keverendő össze Szerbiával! A szrebrenicai mészárlást ott követték el. Boszniában jelen voltak az ENSZ békefenntartók és a NATO is az ENSZ keretében avatkozott be és kizárólag katonai célpontokat bombáztak. Szerbiát nem érintette a háború.


A fegyveres agresszió pedig nem egy eufémisztikus kifejezés valamilyen csúnya háborúra, hanem egy jogi kategória, az országok nemzetközi kapcsolatait érinti, melyet a nemzetközi jog szabályoz. Az agresszió tiltott, jogtalan katonai művelet egy másik ország ellen. 1999-ben az USA, NATO jogtalanul támadta meg, bombázta szét (kis-)Jugoszláviát, főként Szerbiát (Montenegrót kímélték), ezért voltak ők az agresszor. Dél-Szerbiában folyt egy polgárháború az albán szeparatisták, UCK és a jugoszláv rendőrség, hadsereg között, történtek háborús bűncselekmények, de ez csak indokot adott a NATO támadásra, nem pedig jogalapot. Kelet-Ukrajnában is folyt egy elhúzódó polgárháború 2014 óta, az ukrán hadsereg keményen harcolt a szeparatisták ellen, ott is történtek háborús bűnök, de ez csak némi indokot adhatott Oroszországnak Ukrajna megtámadására, nem pedig jogot, ezért ott is egyértelmű, hogy Oroszország az agresszor. Tehát a lényeg, hogy mi számít agressziónak, ki az agresszor, az egy jogilag meghatározott dolog, tényállás, nem pedig egy ideológiai kérdés, szubjektív vélemény.

2022. szept. 8. 20:03
 10/13 anonim ***** válasza:
52%
#9 Hát persze, a boszniai szerbek önállóak voltak, csak éppen erős belgrádi hátszéllel. Sok boszniai szerb tábornok is Belgrádtól kapta a fizetését. Csak úgy lehetett véget vetni a háborúnak ha a belgrádi vezetést törlik el.
2022. nov. 11. 08:18
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!