Oroszország, Amerika, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország, Izrael, Törökország hajlandó lesz majd valamikor visszaadni a másoktól elvett, vitatott területeket? Melyikre láttok esélyt? Hogyan lehetne eredményt elérni?

Mostanában folyton csak Ukrajna és Oroszország konfliktusa a téma, de vannak egyéb szembenállások, területi viták is a világban, melyeket majd egyszer valahogy rendezni kellene:

- Oroszország 2014-ben elszakította, majd annektálta a Krími Köztársaságot és Szevasztopolt Ukrajnától. Az ENSZ Közgyűlése viszont kimondta, hogy a nemzetközösség szerint a terület Ukrajna része továbbra is. A Krím mellett most Donyeck, Luhanszk, Zaporizsje jövője is kérdéses. Ezeknél régebbi vita a déli Kuril-szigetek státusza, melyet 1945-ben foglalt el a Szovjetunió, Oroszországhoz csatolták, de Japán már közel 70 éve követeli vissza a területet Moszkvától, de az egészet semmi esetre sem akarják visszaadni. Mivel Japán amerikai nyomásra szintén csatlakozott az oroszellenes szövetséghez, szankciókhoz, "barátságtalan ország" lett idén, így már semmit sem adnának az oroszok, a két legkisebb szigetet, Habomait és Shikotant sem.

- Az USA 1903-ban szerezte meg, de a '60-as évek óta már illegálisan tartja fennhatósága alatt a kubai Guantanamot, üzemeltet ott katonai támaszpontot és a nemzetközi nyomás ellenére a tárgyalásoktól is elzárkózik a terület jövőjét illetően, nem akarják visszaadni Kubának.

- Kína az 1962-es háború óta tart megszállás alatt, annektálva korábban indiai területeket Kasmírban (Aksai Chin) és területi vitái vannak Vietnammal, a Fülöp-szigetekkel, Malajziával a Spratly-szigetek miatt. A másik dél-kínai tengeri szigetcsoport, a Paracel-szigetek miatt Vietnammal van vita, ezt a területet a kínai hadsereg 1974-re foglalta el teljesen, kiszorítva a dél-vietnami csapatokat a Pattle-szigetről.

- Nagy-Britannia Argentínával áll konfliktusban már közel kétszáz éve a dél-amerikai Falkland/Malvinas-szigetek hovatartozása miatt, melyet 1833-ban vett el Argentínától a brit haderő, de Argentína ebbe soha nem törődött bele. 1982-ben háborúztak is a területért. Spanyolországgal a Szevasztopolhoz hasonlóan szintén stratégiai fontosságú haditengerészeti bázis, Gibraltár miatt van történelmi vita. Mauritius a Chagos-szigeteket (Brit Indiai-óceáni Terület) szeretné visszakapni a britektől, melyet 1965-ben jogtalanul csatoltak el, deportálták a teljes helyi lakosságot és egy amerikai katonai bázist létesítettek a legnagyobb szigeten, Diego Garcian (cserébe a britek megkapták a Polaris nukleáris töltetű rakéták technológiáját az amerikaiaktól).

- Franciaország 1974-ben elcsatolta Mayotte szigetét a Comore-szigetektől, de utóbbi ezt nem fogadja el, követeli vissza. Az ENSZ BT és Közgyűlés Comore-nek adott igazat, nem ismerte el a szigetek feletti francia szuverenitást. 2011-ben Franciaország annektálta is a területet és a vita ellenére, részrehajlóan ezt az EU is elfogadja, elismeri.

- Izrael 1967-ben foglalta el a Golán-fennsíkot Szíriától, 1981-ben annektálta. Még ebben az évben kimondta az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy ez az annexió semmis, érvénytelen. Viszont ezzel a nemzetközi jogilag kötelező érvényű határozattal egyedül szembemenve az Amerikai Egyesült Államok is elismeri 2019 óta a Golánt izraeli területként. Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálása, Ciszjordánia megszállása, a zsidó telepépítések, terjeszkedések, tervezett további annexiók is politikailag, nemzetközi jogilag vitatottak.

- Törökország 1974 óta tartja megszállás alatt Ciprus északi részét és hozott létre egy török bábállamot (Észak-ciprusi Török Köztársaság). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa itt is felszólította a nemzetközösség tagjait, hogy tartsák tiszteletben Ciprus szuverenitását, integritását, ne ismerjék el Észak-Ciprus elszakadását, de Törökország egyedüliként szembemegy ezzel. Törökország 2019-ben Észak-Szíriában is foglalt el területeket a határ mentén, a szír kormány szeretné elérni a megszállók kivonulását.