Az Oroszok miért nem vitték sorozatgyártásba az aktív védelmi rendszert ?

#1

Az aktív védelemnek nagyon kevés ellenszere van: Szalvó üzemmódban indított páncéltörő rakéta. És gyalogosnak a személyi felszerelésbe beleférve az RPG-30 Kryuk.

Drágának drága, de akkor racionalizálják, próbálják megérvelni, hogy épp melyik fegyvernemre mennyit kell költeni, és miért.

#3

A híradások szerint mindenre, még a BTR-re is Javelin-al lőnek. Valójában meg RPG-7 / LAW-72 / TOW-2-féle páncéltörő rakéták sokkalta egyszerűbbek, hülyebiztosak, meg tudnak hatékonyak lenni, nem pedig egyetlen fegyvert túlmitizálni, ahogy a Javelin-al történt.

Egy T-90-es / T-80-as kerül 5 millió dollárba. Az APS meg 1 millió dollárba kerül.

És az APS-t hagyva, sok hadseregnek vannak védhetetlen hülyeségei, pl. az Oroszoknak a haditengerészet ilyen, és mégis mennyit öltek bele ? A roncs állapotú Kuznyecov admirálisból / vagy az elsüllyesztett Moszkva cirkáló árából mennyi APS jött volna ki ?

Oroszokat hagyva a Trophy is csak földszinten repülő cuccok ellen véd, de az Izraeliek szerint megérte felszerelni őket.

#8

Bocsáss meg, de tele vagy önellentmondásos dolgokkal.

Neked hol kezdődik a páncélvédettség, milyen távon mit kell elviselnie ?

Nehézharckocsik azok mindenhol kihaltak, de a közepes harckocsi is gumifogalommá vált, helyette az általános rendeltetésű harckocsi ami jól leírja a dolgokat.

Elsőnek a Britek találták ki, hogy eljárt az idő a családiház méretű dögök felett, legyen egy univerzális harckocsi, ami a nehézharckocsik páncélvédettségével bír, de jól motorizált, mint a közepesek, és tömeg és magasságkorlátokat írtak elő, ennek eredménye a Centurion, és a kevéssé ismert Chieftain.

A Churchill kihalt, és a Conqueror tévút volt, és kilőhető. A Chieftain viszont bevált.

A Szovjeteknek is volt nehéz - közepes harckocsi felsorolásuk, de ők is rájöttek arra, amire a Britek. A Joszif Sztálin-szériának és a túlnőtt Objektek is tévútak lettek.

És a Franciák is teszteltek intenzíven, és megállapították, hogy az akkori 105 milis lőszerek / lövedékek gyatrák voltak, képtelenek volt beverni 1,200 méter felett a 120 milis, 60 fokon döntött acéllemezt. A T-54 / 55-ös meg pont ebbe a kategóriába tartozott.

Szerintem az, hogy a T-54/55/62-est csak 1,200 méter környékén lehetett leküzdeni, a kumulatív lőszerek meg akkoriban gyerekcipőben jártak, elég minőségi dolog volt.

És nézzük a kortársait. A Chieftain és az M60-as Patton szintén hasonló teljesítményűek voltak, jók voltak, de később azok is milyen veszteségeket szenvedtek, és Németek és a Franciák külön nünükéje volt, hogy teljesen felesleges a páncélvédettség, a Leopárd 1-es és az AMX-30-ast még 3 km-ről is be tudta verni a T-54/55-ös.

#8

A T-54/55/62-es gyorsan elavult, új harckocsit kezdtek el fejlesztgetni, a T-64-est. A T-72-es és a T-80-as azok mind a T-64-esen alapulnak, jelentősen módosítva, két eltérő fejlesztési irányba menve.

200 - 220 milire növelték a páncélzat vastagságát, és 68 fokon döntötték, de nem homogén acél volt, hanem 80 mili acél - 105 mili textolit - 20 mili acél felállást vettek. A textolitot a kumulatív lőszerek megfogására találták fel, és jól is működött. És sikerült 38 - 43 tonnában maximalizálni a harckocsijaik tömegét.

1967-ben vezették be, teljesen új szintre emelte a harckocsizást, addig a Nyugat még 1982 / 83-ban is homogén acélos M60-as Patton-ökre és papírpáncélos Leopárd 1-esekre alapozta az erőit. A T-64-es családjának páncélzatát később újradizájnolták, a 3 rétegű teknőből 5 rétegű teknő lett.

A Nyugat újgenerációs harckocsijaiknál az M1 Abrams és a Challenger lettek jól megtervezettek, a Leopárd 2-esek Szíria óta csak arra jók, hogy bennük pusztuljon a komplett személyzet, meg nem tudja ugyanazokat a lőszereket használni, mint az Abrams. Az újgenerációs Szovjet harckocsik érdemi ütközetet 1992 előtt nemigen láttak, meg azok hagyományos tank - tank elleni csaták voltak.

Itt a páncéltörő rakéták a kérdésesek. Az RPG-félékre frontálisan érzéketlen, azok városi / helységharcokban, oldalról jól alkalmazhatók, de a Kontakt-5 nullázza őket. Az ATGM-ek, az irányított páncéltörő rakéták, mint a Metyisz-M / Kornet / Stugna-P / és a mitikus Javelin azok már csak nyílt terepre jók, ott meg az aktív védelmi rendszer működőképes lenne, de ahogy láthatjuk nem élnek vele.