A stratégiai nehézbombázóknak manapság milyen előnye van az ICBM-ekkel/cirkálórakétákkal/vadászbombázókkal szemben? Mire használják őket ami miatt megéri fenntartani?
https://www.youtube.com/watch?v=IcQeZ_w8ro0
Gondolok itt elsősorban az orosz gépekre, mert azért az USA haderejébe jól illeszkedik az a felfogás, hogy a teljes légtérfölény megszerzését követően precíz GPS irányítású bombákkal (amelyek még mindig olcsóbbak mint a Tomahawk cirkálórakéták) szórhatják meg tömegesen a buckalakókat.
Azonban az orosz haderőben tényleg nem tudom milyen létjogosultsága van.
Még egy Ukrajna ellen se tudják uralni a légteret olyan szinten hogy full biztonságban beküldjenek ilyen gépeket.
Ha pedig nagyobb/távolabbi országokat akarnak támadni (USA vagy Skandinávia) oda úgyse elég egy ilyen gép, mert úgy leszedik mint a legyet, effektíve pedig egy Kalibr cirkálórakéta sokkal hatékonyabb és gyorsabb nem beszélve egy ICBM-ről vagy Kinzhal-ról (mondjuk ez utóbbit vadászbombázó indítja).
Ráadásul tudtommal ezek a bombázók is cirkálórakétákat hordoznak, a Glonass vezérlésű bombák (ha van egyáltalán ilyen) pedig láthatjuk Ukrajnában mennyire jellemzően hatékony (mint fehér holló a heringvadászatban).
válasza:A Szovjeteknek több harcászati rakétájuk volt. Az R-17-es Elbruszt és a Temp-et, közismerten a Scud-ok, kizárólagosan atom / vegyifegyver hordozónak tekintették. A Tocskát már többé-kevésbé precíziós fegyvernek tekintették, repterek ellen kazettás töltetekkel alkalmazták volna, az NVA-nak (Nationale Volksarmee) is adtak belőle hagyományos robbanófejjel, de otthon is azzal volt. És legerősebb harcászati rakétájuk, ami a pontosságot jelenti, az OTR-23 Oka volt, 30 - 150 méteres CEP-el, és a hatótávja 600 - 300 km között terjedt.
Az Öbölháborúban a Patriot nem volt képes lelőni a Scud-ok nagy részét, úgy, hogy egy 1960-as évekből származó primitív de legalább batárnagy rakéta volt, amit Iraki katonák alkalmaztak, Iraki képzettséggel és vezetéssel.
A Scud-ok is szerencsefüggően a sivatag közepén, a semmibe csapódtak be, vagy egy hotelbe, ahol megszállt 150 Amerikai katona, és 30 meghalt a romok alatt.
Most Iszkanderjük van, nem esik semmilyen egyezmény korlátozása alá, és használják is, csak céltalanul.
A Zsitomir oblasztybeli Ozerne katonai reptér ez, L-39-es Alcák és Szu-27UB Flanker-ek szoktak lenni békeidőben.
Ezek jóeséllyel Iszkanderek lehettek, csak repesz-romboló / kazettás töltet helyett sima robbanófejet kaptak, ami ütött egy lyukat, és nem tudott semmi kiterjedt kárt okozni. Meg az Ukrán Légierő az soha nem látott modernizációt, én kímélném az ő Szuhojaikat, a háború után jók lennének hadizsákmánynak, Orosz tulajdonba kerülve.
válasza: válasza:#12
Az ICBM-eknek is megvan a tudományos értékük.
Az ICBM-eket várospusztításra, ritkán katonai célpontok ellen találták ki, "szimpla" ballisztikus (parabola) pályán jutnak célba, azonban repülésükkör rendszerint átlépik a Kármán-vonalat. A régebbi ICBM-ek csak érintették, de pályára nem állítják őket. A továbbfejlesztett ICBM-eket FOBS-ra keresztelve a fegyver harci része Föld körüli pályára áll, majd valamivel később, egy pályamódosítással elhagyja azt és a beavatkozás időpontjától és programozásától függően becsapódik a célterületen. Ez a repülési profil azt jelenti, hogy a hatótávolsága gyakorlatilag végtelen, továbbá a Föld körüli pályán repül.
Az ICBM-ek számát csökkentették, de megsemmisítés, lángvágózás helyett az R-36-osokból vagy lehet SS-18 Satan-nak is nevezni, Ciklon és Dnyeper polgári célú űrrakéták lettek.
Egyszerűbb az ICBM átalakítása űrrakétára, mint külön hordozórakéta fejlesztésével vesződni.
Ugyanazt a technológiát lehet jó és rossz célra használni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!