Ukrajna után a Salamon-szigetek lehet a nagyhatalmak közti vetélkedés következő színtere?

Kirajzolódik néhány hasonlóság a két ország között az érdekszférákért folyó harcban, nagyhatalmak közti geopolitikai játszmák kapcsán.

- Ukrajna hagyományosan Oroszország fennhatósága alá tartozott az utóbbi évszázadokban, Moszkvában orosz érdekszférának tekintik, ezért rossz szemmel nézték az USA, nyugati nagyhatalmak, szövetségi rendszerek (EU, NATO) itteni növekvő befolyását, előirányzott terjeszkedését. Ukrajna geopolitikai jelentőségét az adja, hogy nagy kiterjedése, sík terepe miatt katonailag kiváló felvonulási terep Oroszország közvetlen szomszédságában és Moszkva innen már csak 600 km. Ezért az orosz kormány már 15 éve folyamatosan hangoztatta, hogy Ukrajna NATO tagsága, külföldi csapatok, fegyverrendszerek telepítése ide az "vörös vonal", elfogadhatatlan Moszkva számára és kemény lépésekre is hajlandó ez ellen.

- A Salamon-szigetek 1899 óta brit gyarmat volt, hagyományosan brit-ausztrál érdekszféra. Mostanában viszont egyre erősödik Kína befolyása a helyi politikában, gazdaságban, ami aggasztja a nyugati nagyhatalmakat. Az USA is rossz szemmel nézi ezt, mivel a második világháború óta hegemóniára törekszik a Csendes-óceán térségében. A legújabb lépés, egy Salamon-szigetek és Kína közötti biztonsági paktum, amely az együttműködést fegyveres erők, katonai irányba is előmozdítja - ez főleg kiverte a biztosítékot Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon. A Salamon-szigetek Ausztráliától csak kétezer kilométerre van és innen igazából az egész Csendes-óceán nyitott.

Ausztrália szerint a Salamon-szigetek és Kína közötti együttműködés egy előjáték lehet afelé, hogy kínai katonák, hadihajók, kínai bázis is megjelenjen a térségben, ami szerintük "destabilizálja a régió biztonságát”. Viszont ahogy Washington, London, Brüsszel kiálltak Ukrajna döntési szabadsága, szuverenitása mellett, most Peking képviseli azt, hogy a Salamon-szigetek szuverenitását kell tiszteletben tartani és hagyni, hogy szabadon dönthessék el, hogy kivel milyen együttműködést alakítanak ki. Az USA, Ausztrália viszont válaszlépésekkel fenyeget, ha valóban felmerülne, hogy kínai bázist létesítenek a szigeten. Ausztráliában kétpárti megegyezés van abban, hogy évtizedek óta ez a legnagyobb veszély az ország biztonságára nézve és ahogy Oroszország "vörös vonal"-ként hivatkozott Ukrajna esetleges NATO csatlakozására, külföldi katonák megjelenésére, úgy Ausztrália szerint is egy kínai katonai bázis létesítése a Salamon-szigeteken „vörös vonal” lenne Ausztrália számára.

Az Amerikai Egyesült Államok is hasonló állásponton van. Az amerikaiak nem sokat teketóriáztak azzal, hogy valamit kezdjenek a helyzettel. Daniel Kritenbrink, az USA kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese a napokban a Salamon-szigetekre utazott, majd később sajtótájékoztatón arról beszélt, nem tudja teljességgel kizárni az amerikai katonai beavatkozást abban az esetben, ha tényleg haditengerészeti bázist nyitna ott Kína.

[link]

Lehet, hogy az ausztrál, amerikai fenyegetőzések csak az elrettentést szolgálják, de Oroszország példája is megmutatta, hogy nem lehet ezeket teljesen félvállról venni, bármi kibontakozhat, ha mindkét fél ragaszkodik ahhoz, hogy saját érdekszférájába bírja az adott országot és kiszorítsa onnan a másikat.