Az elfogó vadászgépek tulajdonképpen manőverező harcigépekből magassági légvédelmi állások lettek, amiket legfőképp olyan területekről érdemes bevetni ahol nincs földi légvédelmi egység tehát mondjuk tengereken lakatlan nehezen járható területeken?

Az R-37 állítólagos elméleti hatótávolsága ennyi, de ez csak nagyon nagyon nagyon kivételes esetben elérhető pl lassan távolodó nagy méretű légicél esetén. Vadászgépek esetén ez a távolság jelentősen csökken, 5. generációs gép esetén pedig esélyes, hogy az lő előbb. Ha a cikkben szereplő állítás igaz, akkor itt is a max hatósugár harmadáról indították a rakétát.

Az elfogó vadászgépek feladata továbbra is a légi célok leküzdése amit a legtöbb esetben nem tudsz ilyen távolságról kivitelezni, így a kérdésben szereplő állítás nem igaz. A légvédelmi rendszerek hatótávolsága is csak akkor lényeges, ha alkalmatlan vagy a légvédelem kiiktatására, ahogy ezt pl az oroszoktól is látjuk. Ha megfelelően felkészült a légierőd és le tudod küzdeni az ellenséges légvédelmet akkor azt csinálsz a levegőben amit akarsz :)

Az ilyen baromi nagy hatótávolságú rakéták nem légiharcra valók.

Részben igen. A világ egyetlen országában sincs (Izrael kivételével, de az egy nagyon-nagyon gazdag és viszonylag kis területű ország) minden km2-et lefedő légvédelem. A stratégiailag fontos célok közelébe telepítik. Az elfogóvadász viszont oda irányítható ahol a szükség van rá.

További előnye:

- Mulitifunkcionalitás: kevés klasszikus (csak elfogó szerepkörben alkalmazható) típus van, a többsége vadászbombázóként a feladat függvényében képes földi célpontokat is támadni / elfogóvadászként üzemelni.

- Kísérővadász / önvédelem: ellenséges terület felett is meg tudja magát védeni vagy oltalmazni a bombázógépeket.

- Hatékonyság: felülről sokkal jobban bevilágíthatóak a célpontok, főleg a földközelben haladó cirkálórakéták, drónok.

- Mobilitás: egy légvédelmi rendszert akár csak 100 km-vel arrébb telepíteni is 4-6 óra, egy elfogóvadásznak ez a távolság 5-6 perc normál utazósebességen is.

- Védelem 1.: a légvédelem amint bekapcsolja a radarját azonnal láthatóvá válik (ha addig nem látták műholdról, vagy hírszerzési infóból). A fix telepítése miatt bármikor tűzcsapás vagy légicsapás vezethető rá.

Védelem 2.: az elfogóvadász indíthat hatótávolság határán is, majd megfordul és spuri mielőtt célba vennék. A légvédelmi állás viszont ott marad helyben fix célpontot nyújtva egy ellencsapáshoz.

Elfogó vadászgépből is van véleményem szerint többféle.

Pl. az orosz MiG-31-esek egyértelműen "mozgó légvédelmi rendszerek" amiknek a feladata a Szibéria feletti alapvetően lakatlan területek figyelése, védelme.

De lehet elfogóvadászgép egy Gripen is, ha ez az aktuális feladatköre. Hiszen adott esetben az elfogás nem a cél megsemmisítését, hanem azonosítását, szükség esetén sértetlenül földre kényszerítését jelenti.

Fegyverzet terén is fel lehet fegyverezve nagy mennyiségű levegő-levegő rakétával, főleg ha nem számít a radar keresztmetszet. De adott esetben általános elfogási feladatokhoz elég kisebb mennyiségű fegyverzet is.