A nyugati nagyhatalmak miért gondolkodnak érdekszférában, befolyási övezetekben a világban még most a XXI. században is, de ugyanez miatt miatt mégis elítélik Oroszországot?

A nyugati diplomáciában gyakran hangoztatják, hogy a befolyási övezetek ideje lejárt, már nem a XIX-XX. században vagyunk, manapság minden ország saját szuverén döntése lehet, hogy melyik nagyhatalommal lép katonai, politikai, gazdasági szövetségre és ezt a többi nagyhatalomnak is el kellene fogadni, tiszteletben kellene tartani.

Ezért szerintük Oroszországnak is el kell fogadni, hogy Ukrajna, Grúzia eltávolodik Moszkvától és a NATO, EU tovább kíván terjeszkedni majd kelet felé a posztszovjet térségben. Oroszország számára viszont ez elfogadhatatlan és ezt ki is jelentették már többször az utóbbi 15 évben. Szerintük a NATO-nak, külföldi katonáknak, támaszpontoknak nincs helye a térségben.

Más országok esetében viszont nem úgy állnak ehhez a kérdéshez, mint Ukrajna esetében és nem azt hangoztatják, hogy minden ország megválaszthatja a szövetségeseit. Olykor a nyugati nagyhatalmak teszik nyilvánvalóvá, hogy nem tolerálják ha más nagyhatalom akar nyomulni a saját érdekszférájukban.

- Például Franciaországot nagyon zavarta tavaly, hogy a francia érdekszférához tartozó Nyugat-Afrikában, Maliban orosz zsoldos katonai szervezetek jelentek meg és ellenlépéseket, szankciókat léptettek életbe Mali ellen és követelik az oroszok kivonását.

- Az Amerikai Egyesült Államok Közép-Amerikához ragaszkodik saját érdekszférájaként, ahol az miatt tiltakozik, hogy Nicaragua, Salvador, Honduras egyre szorosabb gazdasági, politikai kapcsolatokat építenek Kínával a barátságtalan, ellenséges USA alternatívájaként.

- Most az USA, Nagy-Britannia, Ausztrália együtt tiltakozik, fenyegetőzik, amiért Kína és a Salamon-szigetek lepaktált egymással. Szerintük ez destabilizáló hatás a térségben. A Salamon-szigetek brit protektorátus, gyarmat volt korábban, brit-ausztrál érdekszférának tekintik és Amerika is támogatja ezt a hagyományos status quot. Ezt megtörte Kína nyomulása, akik katonai támaszpontot létesíthetnek itt, először megjelenve a Csendes-óceán déli részén.

"Az amerikaiak nem sokat teketóriáztak azzal sem, hogy valamit kezdjenek a helyzettel. Daniel Kritenbrink, az USA kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese a napokban a Salamon-szigetekre utazott, majd később sajtótájékoztatón arról beszélt, nem tudja teljességgel kizárni az amerikai katonai beavatkozást abban az esetben, ha tényleg haditengerészeti bázist nyitna ott Kína."

[link]