#9 semmilyet. Szétszóródna a környezetben, majd belélegeznénk, megeszegetnénk az állatokat amik belélegezték, megeszegették...
2022. márc. 12. 12:37
Hasznos számodra ez a válasz?
13/21 anonim válasza:
Köszönöm szépen azoknak az atomfizikában jártasaknak, akik heccből lepontozzák a válaszom.
Nagyon remélem, ha neked lesz szükséged segítségre, akkor nem kapsz..
Köszönettel, 10#
2022. márc. 12. 12:48
Hasznos számodra ez a válasz?
14/21 anonim válasza:
Szerintem ez egy kisebb ökológiai katasztrófát okozna. Ha a robbanáskor keletkező tűzgömb belsejére esne a reaktor anyaga akkor az ott található anyag jelentős része egyszerűen elpárologna ( valamennyi anyag részt venne a reakcióban is, de ez elhanyagolható mennyíség) és a tűzgömbbel/gombafelhővel ez az anyagmennyíség feljutna a felső légkörbe ahonnan a légmozgás szépen terítené mindenfelé. Egy ilyen csapás után a kihulló radioaktív hamu mennyísége ez több nagyságrenddle nagyobb lenne, mint egy mezei atomrobbantás után, itt már ezer négyzetkilométereket kellene utólag mentesíteni.
2022. márc. 12. 13:03
Hasznos számodra ez a válasz?
15/21 anonim válasza:
Az engem is érdekelne amikor a fűtőelem elpárolog, olyankor mi történik. Mert normál esetben az erős neutronsugárzás felaktiválhatja az elemeket a bomba közvetlen közelében, amik ennek következtében radioaktívak lesznek. De egy eleve rádióaktív anyaggal mi lesz?
2022. márc. 12. 13:29
Hasznos számodra ez a válasz?
16/21 anonim válasza:
#9 atombombánál az egyik legnagyobb megoldandó probléma az, hogy egyben tartsd a hasadóanyagot annyi ideig, hogy a láncreakció teljesen végbe menjen.
Na most, egy ilyen esetben az erőmű eleve sokkal kisebb dúsítottságú hasadóanyagja a robbanás hatására gyakorlatilag rögtön szét vetődne annyira, hogy láncreakció ne tudjon lezajlani. Az így szétverődött atomok közt lenne, amit eltalál neutron és elhasad, de korántsem az összes.
Környezeti katasztrófa lenne a szétszóródott radioaktív anyag miatt, de lényegesen nagyobb robbanás az nem.
2022. márc. 12. 13:36
Hasznos számodra ez a válasz?
17/21 anonim válasza:
Világméretű környezeti katasztrófához vezetne. Elég abba belegondolni, hogy egy reaktorban körülbelül ezerszer több hasadóanyag van mint egy bombában. Ha ennyi hasadóanyag kikerül a környezetbe, akkor nekünk végünk van...
2022. márc. 12. 13:58
Hasznos számodra ez a válasz?
18/21 A kérdező kommentje:
Köszi, logikus magyarázat. Tehát akkor olyan ez lenne, mintha egy hatalmas, nagy erejű piszkos bombát robbantanának.
2022. márc. 12. 14:00
19/21 anonim válasza:
Elég hatalmas piszkos bomba lenne, mondjuk úgy egy 50 tonnás. Mondjuk a paksi létesítményben 4 reaktor van, akkor az már kb. 200 tonna urán. Meg van legalább kétszer ennyi a pihentető tartályokban is a reaktorok mellett, szóval nem csak a Kárpát-medencének lenne annyi párszáz évre...
2022. márc. 12. 14:12
Hasznos számodra ez a válasz?
20/21 anonim válasza:
"Tehát akkor olyan ez lenne, mintha egy hatalmas, nagy erejű piszkos bombát robbantanának."
Nem egészen. Egy piszkos bomba esetében a "szennyezőanyag" egy jól meghatározható helyen - a robbanás hatósugarában -, nagyjából körkörösen szóródik szét.
Ha pl a paksi KKÁT-t érné közvetlen nukleáris csapás ( tegyük fel az erőmű nincs ott ) akkor az az ott lévő több tonna radioaktív nehézfém az javarészt egyből menne a magaslégkörbe, út közben egy része kihullana de vlaszeg a nagyobbrészt elvinné a szél valamerre. Aztán vagy egy olyan kihullási mintát látnánk, mint Csernobilnál vagy simán egy olyan hosszú széliránnyal megegyező kihullási tartományt mint az '57-es Kistim baleset után.. Egyáltalán nem biztos, hogy a "Kárpát-medencének annyi lenne" - szerintem nagy valószínűséggel a széliránnyal megegyezű kihullási vonalat és a helyi kihullást leszámítva nem lenne gáz.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: