Mi az a szőnyegbombázás?

Valóban nem. :-)

Olyan bombázást, ahol nem csak adott pontokat bombáznak, hanem mondjuk egy nagyváros minden részét bombázzák. A cél az, hogy semmi nem maradjon a bombák által lefedetlenül.

Egy szőnyegbombázás után a város épületeinek túlnyomó többsége romhalmazzá válik. Ha az emberek óvóhelyen vannak, akkor legalább az áldozatok száma csekély. Ilyenkor általában tönkre megy a közszolgáltatási infrastruktúra is: többé nincs áram, gáz, víz. Ez utóbbi közegészségügyi problémákat is okozhat, járványok törhetnek ki.

Amikor több száz, vagy ezer bombát dobnak el egy területre rengeteg bombázóval. Egész városokat lehet vele romba dönteni. Ilyenkor nem egy kis célpontot semmisítenek meg, hanem pl. a városban lévő ellenállás csökkentése a céljuk, vagy egy iparváros teljes megsemmisítése, amivel lényegesen csökkentik a termelékenységet, ilyesmi. Ma már nem igazán használják egyébként.

Itt többet is olvashatsz róla: [link]

Az emeletről ledobva mikor tudsz nagyobb eséllyel befedni egy, a földön lévő pénzérmét? Ha zsebkendőket dobálsz rá egyesével, vagy ha egyben egy szőnyeget? A sima gravitációs (nem precíziós) légibomba pont ugyanolyan mint a zsebkendő, jobbra-balra eltérhet a széltől, + a légrétegek közötti páratartalom/légnyomás különbségek, légköri turbulenciák stb. mind-mind befolyásolja a pályáját. A célponttól való távolság, a gép sebessége, magassága is ugyanúgy befolyásolja. A II. Vh-ban ezek pláne nem voltak pontos értékek + még a földi csöves légvédelem is "zavara" a célzást, rárepülést.

A szőnyegbombázás ezt az elvet követi "szőnyegszerűen" megszórják a területet hogy lefedjék és legyen találat - akár híd, vasúti csomópont, gyár, vagy - sajnos - lakónegyed, civil célpontok.

"1944. április 13-án az amerikai légierő 535 nehézbombázója szállt fel a budapesti és győri repülőterek, repülőgépgyárak, valamint a bródi vasúti csomópont bombázására. Bosznia-Hercegovina felett vették fel a szorosan zárt harcrendet. Egy amerikai nehézbombázóban 10–12 darab 12,7 mm-es nehézgéppuska volt, így a szoros támadó kötelékek szinte áthatolhatatlan tűzfüggönyt tudtak maguk köré vonni az őket támadó magyar és német vadászgépek ellen. Végül április 13-án a légi harcokban és a légvédelmi ágyúk tüzében az amerikaiak Magyarország légterében, saját jelentéseik szerint, 4 db B–17 Flying Fortresst, 8 db B–24 Liberatort és 2 db P–47 Thunderbolt vadászgépet vesztettek.[5]

A bombatámadások nagyon súlyos károkat okoztak a célnak egyébként ki nem jelölt közeli könnyű- és élelmiszeripari létesítményekben is. Április 13-án például a győri Magyar Waggon és Gépgyár (amely ekkoriban Messerschmitt Bf 109-eseket gyártott) mellett 36 darab 500 fontos rombolóbomba találta el a Dermata cipőgyárat, ami az országos kapacitás 17 százalékát adta, és számos más üzemet. Óriási volt a halálos áldozatok száma is, 1944. június 2-án például a Frantic hadművelet(wd) fedőnevű légi hadművelet nyomán, amelynek célja Debrecen, Szolnok, Szeged, Miskolc, Nagyvárad, Kolozsvár vasúti pályaudvarainak, berendezéseinek rombolása és a magyarországi átmenő forgalom megbénítása volt, 2387 magyar és 174 német halálos áldozatot jegyeztek fel."

(wiki)

szóval 500+ bombázó egy időpillanatban kiszórja a cucot: aki bújt, aki nem...