Orosz-Ukrán háború esetén Magyarország kötelezővé tehetné megint a katonaságot?

12-es: szerintem inkább neked kéne utána olvasnod. A 2. világháborúban szinte sehol nem volt teljes sorozás, ahol még a testi/szellemi fogyatékosokat is besorozták volna. Az egyetlen példa talán csak a Volkssturm, de ez azért elég szélsőséges eset. Még a szovjeteknél is voltak egészségügyi okokból szolgálatra alkalmatlannak nyílvánított személyek.

Magyarországon a halálbüntetés el van törölve, senkit nem fognak fejbelőni azért, mert szökni szeretne, főleg nem a határon.

Egyébként a legkönnyebb kibúvó az, ha olyan szektorban helyezkedsz el, ami nélkülözhetetlen a gazdaság számára, pl. a mezőgazdaság nagyrésze, vegyiipar, fémipar, bányászat, stb..

" .Behivnak ha megtagadod akkor rögtönitélő bíróság és fejlővés..Határok zárva..Ha szökni akarsz fejlővés."

Hagyjuk már ezt a baromságot. Ez manapság már nincs így.

[link]

Sőt a fegyveres katonai szolgálatot meg lehet tagadni. Mondjuk ettől még besoroznak, csak legfeljebb máshova (logisztika, tábori kórház...stb)

"Sőt a fegyveres katonai szolgálatot meg lehet tagadni. Mondjuk ettől még besoroznak, csak legfeljebb máshova (logisztika, tábori kórház...stb)"

Ez nem teljesen igaz, a hatályos jogszabály szerint magát a katonai szolgálatot is meg lehet tagadni, helyette lehet polgári szolgálatot teljesíteni.

#16 Csakhogy jelenleg nem a mi országunk van veszélyben, hanem egy szomszédos ország.

Mi meg krvára nem fogunk meghalni egy idegen országért. Ha akkora lesz a baj akkor a kárpátaljai magyarokat hozzuk haza, az ukránok meg rendezzék le az oroszokkal de senkinek sincs kedve meghalni egy idegen ország miatt.

Ha Magyarországot lőnék az más tészta, de ilyen biztos, hogy nem lesz.

[link]

Többek között kimondja:

A 2000-es évek közepére a sorkötelezettségen alapuló békeidőszaki hadkötelezettség Európa legtöbb országában – így

Magyarországon is – megszűnt, de több állam – köztük hazánk is – a

békétől eltérő veszélyeztetettség időszakára továbbra is fenntartja

e kötelezettség bevezetésének lehetőségét.

Magyarország Alaptörvénye fenntartja az Országgyűlés által 2004-ben

elfogadott békeidőszaki önkéntességen alapuló haderő koncepcióját, de

a XXXI. cikk szerinti honvédelmi kötelezettségek körében azt is kijelenti, hogy "Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére." Ezt

követően rendelkezik arról, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettség, illetve honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint polgári védelmi kötelezettség írható elő.

A honvédelmi kötelezettségek körében a hadkötelezettséget az Alaptörvény a férfi állampolgárokra korlátozza, és kizárólag minősített időszakok esetére írja elő. Eszerint a hadkötelezettség újbóli bevezetésére

külső fegyveres támadás veszélye vagy annak bekövetkezése esetén,

továbbá szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében kerülhet sor.

Előfeltétele a rendkívüli állapot bevezetése, vagy pedig az Országgyűlés külön döntése alapján kihirdetett megelőző védelmi helyzet. Ennek

megfelelően rendkívüli állapot idején, vagy megelőző védelmi helyzetben a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar

állampolgárságú férfiakat katonai szolgálati kötelezettség terheli.

Az Alaptörvény tehát legmagasabb jogszabályi szinten rögzíti, hogy a

két említett különleges jogrendi időszakban a hadkötelezettség egyértelműen katonai szolgálatot jelent.

A hadkötelesek körében három csoport különböztethető meg:

 aktív katonai szolgálatot ellátó katonák,

tiszt- és altisztjelöltek, valamint az önkéntes tartalékosok,

 korábban a Honvédségben katonai szolgálatot teljesítő kiképzett tartalékosok,

 kiképzésben nem részesültek, vagy korábbi

sorkötelesek: potenciális hadkötelesek