A genfi egyezmény a félkatonai alakulatokra zsoldos csapatokra,és kormány ellenes lázadókra is vonatkozik? háborús büntett ha az előbbieket a fogságba esésük utan kivégzik?

Minden fegyveresre vonatkozik, a fogságba esett félkatonai, paramilitáris egységekre, sőt még a terroristákra is. Az más kérdés hogy a Genfi egyezmény papíron jól hangzik, de ez az amit nem szoktak a gyakorlatban betartani.

Megjegyzem, a hadifoglyokat egy fegyelmezett, reguláris hadsereg többnyire nem szokta kivégezni (bár volt rá példa bőven). Többnyire meghagyja túsznak, illetve nincs túl jó "kommunikációs" értéke. Ha előre tudja hogy kivégzik, megkínozzák mint hadifoglyot akkor ki adná meg magát?

A genfi egyezmény szerint fogságba esés esetén olyan harcost illet csak meg hadifogoly státusszal járó védelem, aki szemben álló fél fegyveres erőinél szolgál, olyat nem aki rendvédelmi szervénél. A rendőrségek rendvédelmi szervek. A csendőrségek már jellemzően fegyveres erők.

Nem csak államoknak, hanem szakadár/szabadságharcos mozgalmaknak is lehet genfi egyezmény szerinti fegyveres erője (pl. Casto kubai gerillái, afganisztáni mudzsahedek majd talibok, a Donyeck-medencei szakadárok).

De ha pl. egy rendőrségi alakulatnál szolgáló mesterlövész (pl. TEK-es) úgy esik külföldi gerillamozgalom elleni műveletben fogságban, hogy előtte nem vezényelték át a hadsereghez, akkor a genfi egyezmény nem védi, kivégzése (előtte megkínzása) a nemzetközi jogot a legkisebb mértékben sem sérti.

Részletek:

1989. évi 20. törvényerejű rendelet

a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről *

II. CÍM

A HARCOSOK ÉS HADIFOGLYOK JOGÁLLÁSA

43. Cikk

Fegyveres erők

1. Valamely összeütköző Fél fegyveres erői olyan szervezett fegyveres erőkből, csapatokból és alakulatokból állnak, amelyek az alárendeltjeik magatartásáért az adott Félnek felelős parancsnokság alá tartoznak, abban az esetben is, ha a Felet a szembenálló Fél által el nem ismert kormány, vagy a hatóság képviseli. Az ilyen fegyveres erők egy belső fegyelmi rendszerbe tartoznak, amely többek között érvényesíteni tartozik a fegyveres összeütközésre vonatkozó nemzetközi jogi szabályok betartását.

2. Valamely összeütköző Fél fegyveres erőinek tagjai (a Harmadik Egyezmény 33. Cikkében említett egészségügyi személyzet és lelkészek kivételével) harcosoknak minősülnek, akiknek joguk van közvetlenül részt venni az ellenségeskedésekben.

3. Ha valamely összeütköző Fél fél-katonai, vagy fegyveres rendészeti szervet a fegyveres erői kötelékébe von, erről értesíteni tartozik a többi összeütköző Felet.

44. Cikk

Harcosok és hadifoglyok

1. A 43. Cikkben megjelölt bármely harcos, aki a szembenálló Fél hatalmába kerül, hadifogolynak minősül.

[link]

Az ad-Dawlah al-Islāmiyah kezdetektől nem a genfi egyezmény szabályai szerint harcol, ezért harcosaira nem vonatkozik a genfi egyezmény, törvénytelen harcos jogállásúak. Őket is védené az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (senkit sem szabad kínozni, mindenkinek jár nyilvános és méltányos tárgyalás pártatlan bíróságtól), de ennek nincs joghatása. Annak van, amit nemzetközi szerződéssel egy

Az EU tagállamok az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltak betartására nemzeti jogrendjükbe becikkelyezték az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt (Magyarország 1993. évi XXXI. törvényként), így EU államoknak be kell tartaniuk.

ország a jogrendjébe becikkelyez.

Ügyészek Lapjában ennek ellenére is ilyen "szép" fejtegetés van...

"Vajon a terroristáknak vannak emberi jogaik? Le kell szögeznünk: a kínzás tilalma abszolút, ezt minden állam köteles tiszteletben tartani. Ettől függetlenül azonban nem hallgatható el, hogy léteznek ezzel ellentétes nézetek. Az úgynevezett ellenség-büntetőjognak viszonylag széles szakirodalma létezik.3 Nagy Ferenc alapján példaként említhető Jakobs, aki szerint különbséget kell tenni a hagyományos „polgár-büntetőjog” és az ellenség-büntetőjog között. Az előbbi körében az elkövető számára a lehető legteljesebb mértékben biztosítani kell az emberi jogok és szabadságok érvényesülését, eltekintve a helyzetéből fakadó szükségképpeni korlátozásoktól (például motozás, előzetes letartóztatás). Az ellenség-büntetőjog azonban más elvek szerint működik: a terheltet egyáltalán nem kell jogokkal rendelkező „személynek” tekinteni, tárgyként kell őt kezelni, és az ellene folyó eljárás ideje alatt a biztonságra kell helyezni a hangsúlyt, éppen úgy, mint amikor vadállatokat tartanak fogva. Fő szempont a veszélyelhárítás, ami magában foglalja azt is, hogy a „gyanús” személyeket akár megelőző jelleggel is fogva lehet tartani. A legsúlyosabbnak ítélt bűncselekmények ellen akkor is fel kell lépni, ha azokat ugyan még nem követték el, ám feltehető, hogy megvalósulásuk esetén mások életét, a közösség biztonságát fogják sérteni. Rendkívül súlyos büntetésre van szükség, amelyet – a polgári-büntetőjog tettarányos elvétől eltérően – az elkövető veszélyességéhez kell igazítani. Jakobs is elismeri, hogy az ellenség-büntetőjog rendkívül szélsőséges, ám úgy véli, indokolt esetben feltétlenül alkalmazandó.4 Az ellenség-büntetőjog alkalmazását indokolttá teszi a terhelt személye, továbbá az, hogy az elkövetett bűncselekmény olyannyira súlyos és veszélyes a társadalomra, hogy az elítélt reszocializációja szóba sem jöhet."

[link]

Civilek önbíráskodását sem kormány, sem kormány ellen harcoló gerillamozgalom sem szokta engedélyezni.