A Közel-Kelet térségében jelenleg kik számítanak Irán szövetségeseinek?

A Közel-Keleten alapszabály hogy minden nagyobb ország utál mindenkit (minél közelebb van egymáshoz a két ország annál jobban), sőt még országon belül is aprítják egymást a különböző felekezetek, népcsoportok. Iránnak nincsenek szövetségesei akik katonailag is számítanak. Szíria sz.rban van, Líbiában, Gázai övezetben, Jemenben aktív a Hezbollah és a különféle síita milíciák. Ezeket viszont Irán pénzeli és fegyverzi, nem tudnának katonailag érdemleges támogatást nyújtani. Jelszavakkal és tüntikkel "támogatnák" Iránt, esetleg a saját kis szemétdombjukon kis ribillióval.

Ha Izrael támadna az más helyzet lenne, azt politikailag minden arab ország "hivatalból" elítélné, de ettől fizikailag még nem támadnák meg Izraelt. A csatlós szatellit csoportok hajtanának végre terrortámadásokat, meg sufnirakétákat lövöldöznének ki de túl nagy kárt nem okoznának. Izrael ha akarná bármikor lebombázná, földbe döngölhetné őket.

"elég szivélyes" az lehet, de a kisujjukat sem mozditanák Iránért - különösen akkor nem, ha Irán a támadó fél.

Márpedig jelenleg Irán az, aki másokat piszkál a csatlós terroristáin keresztül, illetve időnként közvetlenül maga is.

Véleményem szerint az iráni olaj úgy kell Kínának, mint neked a só. Mégpedig nyomott, baráti áron, nem pedig az amerikai cégek közbeiktatása utáni áron.

Másrészt a mostani orosz kormány (a pekingi vezetéssel együtt) majd mindent boldogan megtesz, amit csak tehet, hogy megzavarja az Amerikai Egyesült Államok köreit. A hidegháborús szabályok szerint elvből nem hagyják , hogy az zavartalanul lépéseket tegyen a nagyvilágot jelentő sakktáblán. Bármely mezőre lép.

És Izraelt is inkább egy veszélyes kígyónak tartják, mint igazi barátnak.

Utóbbi egyetlen leetősége, hogy az iráni Bombát ők se akarják.

Ha Izrael egyedül (egymaga) képes úgy csapást érni, hogy kizárólag az atomfegyverkezési program kiemelkedő létesítményeire koncentrálnak, akkor

az említett két szuperhatalom talán elnézi ezt és nem lesznek túl komoly következmények. Talán, mert a presztízsüket, baráti hitelességüket, és fegyvereik hírnevét okvetlenül szeretnék megőrizni, sőt erősíteni a Közel-Kelet világában IS.

Amennyiben az Egyesült Államok is részt vállal egy Irán elleni támadásban, hadjáratban, akkor valamilyen formában az említett két hatalom is belép a játékba. Az pedig fájni fog, mind az Egyesült Államoknak, mind Izraelnek.

Az izraeli fél fő gondja, hogy sokallja az önálló akció és a viszontválasz(?) elősejlő SAJÁT veszteségeit, vagy hogy a légitámadást, ejtőernyős támadást, cirkálórakéta csapást képtelen végrehajtani a helyszínen tartozkodó orosz, vagy kínai állampolgárok (tanácsadók) életének veszélyeztetése nélkül. Félő viszont, hogy ha meghal 1-2 tábornokuk vagy ezredesük, a két nagyhatalom valamelyike a Vaskupola számára is megfoghatatlan hiperszónikus nukleáris eszközzel ír befejezést egy pár milliós közel-keleti ország történelméhez. Lesza.va azt, hogy mit szól hozzá az Egyesült Államok.

Kina valoban a vilag legnagyobb olajimportore. Csakhogy Iran ennek a szuksegletnek meglehetosen kis szazalekat teljesitheti csak. Szaud Arabia, Venezuela, az Obol hercegsegei, sot meg az USA is exportal Kinanak olajat es/vagy foldgazt. Az olyan kisebb szallitopkrol mint pld Azerbajdzsan ne is beszeljunk.

Nem Kinanak van szuksege Iranra, hanem Irannak van szuksege arra, hogy legalabb Kina vasaroljon tole olajat.

Erdogánnal és Putinnal is szokott találkozni az iráni vezető. Az azeri-örmény konfliktusban Irán pl mindkét szomszédjával jóban tudott maradni.

De hogy konkrétan ki menne háborúba Irán oldalán azt nem tudom, szerintem per pillanat senki. Amúgy szerintem az iráni rendszer, ahogy a szaudi is az elmaradottság szimbólumai a muszlim világban (is).