Azon esetben, ha Irán nyílt háborúra kényszerülne az USA-val és annak szövetségeseivel (Izrael, Szaúd-Arábia), akkor mennyi ideig tarthatna ki, illetve milyen hatásai lennének a konfliktusnak a Közel-Kelet térségére?

# 6

A Szovjetunió összesen 620 000 katonát, több ezer tankot és repülőgépet vetett be Afganisztán szovjet megszállása során 1979 és 1989 között.

Ennek ellenére a szovjetek éppen úgy kudarcot vallottak, mint az amerikaiak.

Az afgánok gerillaháborút vívtak, amely során az afgán veszteség sokszorosan felülmúlta a szovjet és amerikai veszteségeket, de az afgánok hosszútávon kifárasztották orosz és amerikai ellenfeleiket, amelyek megunva a véget nem érő konfliktust a kivonulás mellett döntöttek.

# 1

Szaúd-Arábia és Irán halálos ellenségek.

Ugyanis még Irán síita muszlim ország, addig Szaúd-Arábia szunnita muszlim. Szaúd-Arábia jelentős síita kisebbséggel rendelkezik, amelyet brutálisan elnyomnak.

Szaúd-Arábia és Irán között hatalmi harc zajlik a térség feletti vezető szerepért.

Mára Szaúd-Arábia gyakorlatilag szövetségre lépett Izraellel Irán ellen.

Izrael mellett éppen Szaúd-Arábia bujtogatja a legjobban az Egyesült Államokat Irán megtámadására.

Irán kínai és orosz segítséggel a végtelenségig kitartana. Fél Európa méretű ország és ott nem arabokkal kerülnének szembe az amik. Rengeteg gerillaharcra kiképzett, elszánt ember, rengeteg, a hegyekben elrejtett fegyverraktár.

Ha a lerohanása egyszerűen menne, akkor a fő lerohanó, az Amerikai Egyesült Államok már rég meglépte volna. Még a légi fölényt is kérdésesnek látom, mert mi van, ha üzemanyag-ellátási és politikai pozícióik védelmében (a fő szövetségesek közé tartozik) 500 kínai J-10, J-16, J-20 vadászgép, 50 ezer kínai ejtőernyős és 2-3 páncélos ho. települ át Iránba, a megfelelő légvédelmi biztosító egységekkel együtt?

A Kínai Népköztársaság már nem tűri el, hogy az USA belegyalogoljon

a hatalmi övezetébe.

# 14

Irán nem tűrne el idegen csapatokat a területén.

Az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmánya is kimondja, Irán területén idegen katona nem állomásozhat.

Kínaiak sem, Kína ráadásul hivatalosan ateista kommunista ország, a síita iszlámista Iránban viszont a kommunizmust keményen üldözik, halálbüntetés is kiszabható már azért is, ha valaki csak szimpatizál vele.

Nem igazán értem, hogy miért merül fel bárkiben is, hogy az USA megtámadná Iránt. Biden papa épp most készül beleegyezni, hogy Irán csinálja meg az atombombáját. Ha utána republikánus elnök jönne, az is legfeljebb gazdasági szankciókat vetne be.

Izraelnek ténylegesen csak az a baja, hogy Irán állandóan fenyegeti, nem csak retorikával, hanem körülveszi őt a csatlósaival. Ha Izrael támadna, azt legfeljebb számitógéppel tenné, esetleg egy-két légicsapással CSAK az atomközpontokra.

Erre Irán nem hiszem, hogy komoly háborúval felelne - hacsak nem lenne meg már az atombombája.

Ha meg meglesz az atomja, akkor mindenképp támadni fog, nem Izrael miatt - az csak propaganda a számára - hanem Szaudia miatt, mert a Közel-Kelet vezető iszlám hatalma akar lenni.

Szóval szerintem a kulcskérdés az, hogy Biden papa beleegyezik-e az iráni atombombába. Ha nem, akkor nem lesz olyan háború, ami minket érintene. Ha viszont beleegyezik - akkor Isten legyen irgalmas velünk!

A fő remény az, hogy igazából Oroszország és Kína sem érdekelt az iráni atombombában. Az iráni vezetés viszont nagyon is.

#15

A kínaiak pragmatikusak. Ha az az érdekük, bárkivel kijönnek.

Az 1980-88-as háborúban a hírek szerint egyes esetekben szír MiG-23-asok kísérték bevetésre, csapásmérő feladatra az iráni F-4 gépeket. Mivel a MiG-23-at az iráni légierő nem használta, nyilvánvaló, hogy ehhez a gépeken és a hajózókon túl még földi személyzetet is át kellett telepíteni.

# 15

Szíriában akkor Aszad elnök volt hatalmon, az iraki Szaddám Huszein halálos ellensége.

Aszad alavita síita muszlim, Irán szintén síita muszlim, Szaddám Huszein viszont szunnita muszlim.

Míg Szíriában a síita Aszad nyomta el a szíriai szunnita többséget, addig Irakban a szunnita Szaddám Huszein az iraki síita többséget.

Szkeptikus vagyok a szír Mig-23-asok ügyében, mert akkor Szíria a Szovjetunió szövetségese volt, a szovjetek pedig Irakot támogatták az irak-iráni háborúban.