Sztálint valóban lesújthatta, hogy Hitler megtámadta ezzel megszegve a meg nem támadási szerződést?
Mert ugye a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa előtt mondott híres 1956. februári beszédében Nyikita Hruscsov azt állította: „A fronton elszenvedett első súlyos vereség után Sztálin úgy gondolta, eljött a vég. Azokban a napokban egyik beszédében azt mondta: 'Mindent, amit Lenin teremtett, örökre elveszítettünk!' Ezután Sztálin hosszú ideig nem tett semmit.”
Ennek az állításnak köszönhetően Sztálin 1941. június végi paralizált állapota vált az egyik legelterjedtebb toposszá a Barbarossa-hadművelettel kapcsolatban.
A fent említetteknek menni lehet a valóság alapja? Sztálin valóban összeomlott, vagy az egész csak egy mítosz?
Szerelmes volt hitlerbe,de az elárulta.
Bizonyíték is van arra hogy a grúz vonatrabló homoszexuális volt.
Sztálin egy szociopata személyiségjegyeket mutató véreskezű diktátor volt, de nem volt hülye. Tudta hogy Hitler támadni fog csak annak az időpontját későbbre várta. A nagy "leromboltuk Lenin örökségét" beszéde nem a saját hibájának az elismerése volt, hanem egy taktikai fogás. Arra hívta fel burkoltan a figyelmét az elvtársainak hogy ha Hitler győz akkor nem csak ő, hanem mindenki más is odaáll a fal mellé.
A másik hogy Hruscsov mit mondott... ugyanolyan politikus volt mint Sztálin. Azaz szándékosan manipulatív aki direkt másképpen emlékezett a dolgokra ha úgy vélte az a saját politikai érdekeit szolgálja. Érdekében állt a nagy generalisszimusz nimbuszának a faragása, az árnyékából történő kilépés (ezért is mondta el a híres beszédét amit később visszavont mert rájött vissza tud rá is ütni). A Sztálin tétlen volt mítoszát ezért terjesztette. A valóságban Sztálin visszavonult a dácsájába és bár pánikba esett, de szinte azonnal nekiállt parancsokat osztogatni. Alapból a dácsájában hozta meg a fontos döntéseket és odacitált mindenkit, nem szeretett a Kremlben lenni. Oda csak akkor ment vissza dolgozni amikor az első pánikreakciói lementek és már nem lehetett az operatív irányítást tovább csak a dácsából megcsinálni.
"Az orosz csapatok elhelyezkedéséből ítélve valószínűsíthető hogy ő akart támadni"
Ekkora hülyeséget hogy lehet leírni? Sztálin csak többszöri nyomásra volt hajlandó átcsoportosítani a távol-keleti frontról csapatokat, a Barbarossa-Hadművelet kezdetekor a Vörös Hadsereg kb. fele az Uráltól keletre volt. Sztálin végig attól félt, hogy ha átvezényeli a keleti csapatokat a nyugati határ irányába, azt a németek provokációként fognák fel, és megtámadnák a Szovjetuniót.
"vagy legalább is készültek a támadásra mivel komplett erődöket építettek stb."
Erődöket nem akkor építenek, amikor támadásra készülnek, annak semmi értelme nincsen. Senki nem kezd úhgy támadást, hogy arra készül fel, hogy védekezni kell... A Molotov-vonal ráadásul el sem készült, a Sztálin-vonalat pedig nagyrészt lebontották.
# 6 # 8
A szovjet főerők 1941 nyarán egyértelműen a szovjetunió nyugati területein összpontosultak, a teljes, 5 3000 000 fős szovjet hadilétszámból 2 900 000 fő állt fel a szovjet nyugati határok és Moszkva között.
A németek 1940-es franciaországi sikereit látva a szovjet hadvezetésben addig zajló vita az I. világháborús harcászati elvek hívei, a páncélos hadviselés ellenfelei (mint például Bugyonnij és Kulik marsallok), és a modern, mozgóháborús hadviselés támogatói között (például Shaposnyikov és Zsukov marsallok), eldőlt az utóbbiak javára.
1940 őszétől Sztálin utasítására ekkor lényegében elvetették az I. világháborús harcászati elveket, és az addig a lövészhadosztályok között szétszórt páncélos erőket német mintára tankhadosztályokba szervezték, ezeket pedig 1-2 tankhadosztályból, 1 gépesített lövészhadosztályból, tüzérségből és támogató csapatokból álló csapásmérő, névlegesen gépesített, valójában páncélos hadtestekbe vonták össze.
1941. június 22-re összesen 23 szovjet gépesített (páncélos) hadtest állt fel, hadtestenként általában 2, ritkábban 1 tankhadosztállyal, tankhadosztályonként 515 db harckocsival. Összesen 42 tankhadosztály szolgált a 23 szovjet gépesített hadtest állományában.
1941. júniusában mind a 23 szovjet gépesített hadtest, összesen 42 tankhadosztály, több, közel 20 000 db tankkal a Szovjetunió nyugati területein összpontosult, a szovjet nyugati határok és Moszkva között.
Japánnal a szovjet Távol-Keleten szemben nagy erők: 16 lövészhadosztály, 1 lovashadosztály, 1 hegyi lövészhadosztály, 1 gépesített és 1 tankhadosztály, 1 ejtőernyős dandár, valamint nagyszámú erődített helyőrségi csapatok formájában.
Tehát míg 1941. június 22-én a német támadás megindulásakor 42 szovjet tankhadosztály állt nyugaton, a németekkel szemben, addig a Távol-Keleten csak 1 szovjet tankhadosztály állomásozott a japánokkal szemben. Vagyis a kb. 23 000 db szovjet tank közel 90 %-a Moszkvától nyugatra összpontosult.
# 6 # 8
JAVÍTVA:
A szovjet főerők 1941 nyarán egyértelműen a szovjetunió nyugati területein összpontosultak, a teljes, 5 3000 000 fős szovjet hadilétszámból 2 900 000 fő állt fel a szovjet nyugati határok és Moszkva között.
A németek 1940-es franciaországi sikereit látva a szovjet hadvezetésben addig zajló vita az I. világháborús harcászati elvek hívei, a páncélos hadviselés ellenfelei (mint például Bugyonnij és Kulik marsallok), és a modern, mozgóháborús hadviselés támogatói között (például Shaposnyikov és Zsukov marsallok), eldőlt az utóbbiak javára.
1940 őszétől Sztálin utasítására ekkor lényegében elvetették az I. világháborús harcászati elveket, és az addig a lövészhadosztályok között szétszórt páncélos erőket német mintára tankhadosztályokba szervezték, ezeket pedig 1-2 tankhadosztályból, 1 gépesített lövészhadosztályból, tüzérségből és támogató csapatokból álló csapásmérő, névlegesen gépesített, valójában páncélos hadtestekbe vonták össze.
1941. június 22-re összesen 23 szovjet gépesített (páncélos) hadtest állt fel, hadtestenként általában 2, ritkábban 1 tankhadosztállyal, tankhadosztályonként 515 db harckocsival. Összesen 42 tankhadosztály szolgált a 23 szovjet gépesített hadtest állományában.
1941. júniusában mind a 23 szovjet gépesített hadtest, összesen 42 tankhadosztály, több, közel 20 000 db tankkal a Szovjetunió nyugati területein összpontosult, a szovjet nyugati határok és Moszkva között.
Japánnal szemben a Távol-Keleten nagy szovjet erők álltak 1941. június 22-én: 16 lövészhadosztály, 1 lovashadosztály, 1 hegyi lövészhadosztály, 1 gépesített és 1 tankhadosztály, 1 ejtőernyős dandár, valamint nagyszámú erődített helyőrségi csapatok formájában.
Tehát míg 1941. június 22-én a német támadás megindulásakor 42 szovjet tankhadosztály állt nyugaton, a németekkel szemben, addig a Távol-Keleten csak 1 szovjet tankhadosztály állomásozott a japánokkal szemben. Vagyis a kb. 23 000 db szovjet tank közel 90 %-a Moszkvától nyugatra összpontosult.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!