Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Sztálint valóban lesújthatta,...

Sztálint valóban lesújthatta, hogy Hitler megtámadta ezzel megszegve a meg nem támadási szerződést?

Figyelt kérdés

Mert ugye a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa előtt mondott híres 1956. februári beszédében Nyikita Hruscsov azt állította: „A fronton elszenvedett első súlyos vereség után Sztálin úgy gondolta, eljött a vég. Azokban a napokban egyik beszédében azt mondta: 'Mindent, amit Lenin teremtett, örökre elveszítettünk!' Ezután Sztálin hosszú ideig nem tett semmit.”


Ennek az állításnak köszönhetően Sztálin 1941. június végi paralizált állapota vált az egyik legelterjedtebb toposszá a Barbarossa-hadművelettel kapcsolatban.


A fent említetteknek menni lehet a valóság alapja? Sztálin valóban összeomlott, vagy az egész csak egy mítosz?



2021. okt. 14. 01:13
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:
3%

Szerelmes volt hitlerbe,de az elárulta.


Bizonyíték is van arra hogy a grúz vonatrabló homoszexuális volt.


[link]

2021. okt. 14. 01:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 anonim ***** válasza:
100%

Sztálin egy szociopata személyiségjegyeket mutató véreskezű diktátor volt, de nem volt hülye. Tudta hogy Hitler támadni fog csak annak az időpontját későbbre várta. A nagy "leromboltuk Lenin örökségét" beszéde nem a saját hibájának az elismerése volt, hanem egy taktikai fogás. Arra hívta fel burkoltan a figyelmét az elvtársainak hogy ha Hitler győz akkor nem csak ő, hanem mindenki más is odaáll a fal mellé.

A másik hogy Hruscsov mit mondott... ugyanolyan politikus volt mint Sztálin. Azaz szándékosan manipulatív aki direkt másképpen emlékezett a dolgokra ha úgy vélte az a saját politikai érdekeit szolgálja. Érdekében állt a nagy generalisszimusz nimbuszának a faragása, az árnyékából történő kilépés (ezért is mondta el a híres beszédét amit később visszavont mert rájött vissza tud rá is ütni). A Sztálin tétlen volt mítoszát ezért terjesztette. A valóságban Sztálin visszavonult a dácsájába és bár pánikba esett, de szinte azonnal nekiállt parancsokat osztogatni. Alapból a dácsájában hozta meg a fontos döntéseket és odacitált mindenkit, nem szeretett a Kremlben lenni. Oda csak akkor ment vissza dolgozni amikor az első pánikreakciói lementek és már nem lehetett az operatív irányítást tovább csak a dácsából megcsinálni.

2021. okt. 14. 01:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/16 anonim ***** válasza:
100%
#1 ja a linkelt írás igaz, tényleg ilyen volt Sztálin, de ebben hol látsz te homoszexualitásra utaló vonásokat??? Nem volt az "csak" egy szociopata aki hatalomhoz jutott.
2021. okt. 14. 01:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/16 anonim ***** válasza:
90%
Sztálin elhitte Hitlernek az állítását, hogy nem fog támadni. Ha nem tette volna, jobban felkészül a háborúra és nem végzeti ki sorra a Vörös hadsereg vezetőit '38-ban.
2021. okt. 14. 06:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 anonim ***** válasza:
69%
Az orosz csapatok elhelyezkedéséből ítélve valószínűsíthető hogy ő akart támadni, vagy legalább is készültek a támadásra mivel komplett erődöket építettek stb.
2021. okt. 14. 09:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 anonim ***** válasza:
37%

"Az orosz csapatok elhelyezkedéséből ítélve valószínűsíthető hogy ő akart támadni"


Ekkora hülyeséget hogy lehet leírni? Sztálin csak többszöri nyomásra volt hajlandó átcsoportosítani a távol-keleti frontról csapatokat, a Barbarossa-Hadművelet kezdetekor a Vörös Hadsereg kb. fele az Uráltól keletre volt. Sztálin végig attól félt, hogy ha átvezényeli a keleti csapatokat a nyugati határ irányába, azt a németek provokációként fognák fel, és megtámadnák a Szovjetuniót.


"vagy legalább is készültek a támadásra mivel komplett erődöket építettek stb."


Erődöket nem akkor építenek, amikor támadásra készülnek, annak semmi értelme nincsen. Senki nem kezd úhgy támadást, hogy arra készül fel, hogy védekezni kell... A Molotov-vonal ráadásul el sem készült, a Sztálin-vonalat pedig nagyrészt lebontották.

2021. okt. 14. 10:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 anonim ***** válasza:
21%
#6 Pedig nem ír hülyeséget #5!! Pontosan azért szenvedtek el hatalmas veszteségeket (elesettek és bekerített hadifoglyok) a hadjárat elején a szovjetek, mert ott állomásoztak a határhoz közel, ugyanis ők akartak támadni (persze a rossz felszerelés meg a tapasztalatlan vezetők is hozzájárultak).
2021. okt. 17. 02:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/16 anonim ***** válasza:
#7 nem akartak támadni. Azért voltak a határ közelében a csapatok mert elavult I. Vh-s doktrínákra épült a háború elején a hadvezetés, pont úgy mint a franciáké. I. Vh-s állóháborút vártak volna a balti államok és a megszállt lengyel területeken mint "ütközőzónában" és azért voltak a határ közelében hogy egy merev frontvonalhoz gyorsabban fel tudjanak vonulni.
2021. okt. 17. 03:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/16 kürasszír ***** válasza:

# 6 # 8


A szovjet főerők 1941 nyarán egyértelműen a szovjetunió nyugati területein összpontosultak, a teljes, 5 3000 000 fős szovjet hadilétszámból 2 900 000 fő állt fel a szovjet nyugati határok és Moszkva között.


A németek 1940-es franciaországi sikereit látva a szovjet hadvezetésben addig zajló vita az I. világháborús harcászati elvek hívei, a páncélos hadviselés ellenfelei (mint például Bugyonnij és Kulik marsallok), és a modern, mozgóháborús hadviselés támogatói között (például Shaposnyikov és Zsukov marsallok), eldőlt az utóbbiak javára.


1940 őszétől Sztálin utasítására ekkor lényegében elvetették az I. világháborús harcászati elveket, és az addig a lövészhadosztályok között szétszórt páncélos erőket német mintára tankhadosztályokba szervezték, ezeket pedig 1-2 tankhadosztályból, 1 gépesített lövészhadosztályból, tüzérségből és támogató csapatokból álló csapásmérő, névlegesen gépesített, valójában páncélos hadtestekbe vonták össze.


1941. június 22-re összesen 23 szovjet gépesített (páncélos) hadtest állt fel, hadtestenként általában 2, ritkábban 1 tankhadosztállyal, tankhadosztályonként 515 db harckocsival. Összesen 42 tankhadosztály szolgált a 23 szovjet gépesített hadtest állományában.


1941. júniusában mind a 23 szovjet gépesített hadtest, összesen 42 tankhadosztály, több, közel 20 000 db tankkal a Szovjetunió nyugati területein összpontosult, a szovjet nyugati határok és Moszkva között.


Japánnal a szovjet Távol-Keleten szemben nagy erők: 16 lövészhadosztály, 1 lovashadosztály, 1 hegyi lövészhadosztály, 1 gépesített és 1 tankhadosztály, 1 ejtőernyős dandár, valamint nagyszámú erődített helyőrségi csapatok formájában.


Tehát míg 1941. június 22-én a német támadás megindulásakor 42 szovjet tankhadosztály állt nyugaton, a németekkel szemben, addig a Távol-Keleten csak 1 szovjet tankhadosztály állomásozott a japánokkal szemben. Vagyis a kb. 23 000 db szovjet tank közel 90 %-a Moszkvától nyugatra összpontosult.

2021. okt. 21. 12:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/16 kürasszír ***** válasza:

# 6 # 8


JAVÍTVA:


A szovjet főerők 1941 nyarán egyértelműen a szovjetunió nyugati területein összpontosultak, a teljes, 5 3000 000 fős szovjet hadilétszámból 2 900 000 fő állt fel a szovjet nyugati határok és Moszkva között.


A németek 1940-es franciaországi sikereit látva a szovjet hadvezetésben addig zajló vita az I. világháborús harcászati elvek hívei, a páncélos hadviselés ellenfelei (mint például Bugyonnij és Kulik marsallok), és a modern, mozgóháborús hadviselés támogatói között (például Shaposnyikov és Zsukov marsallok), eldőlt az utóbbiak javára.


1940 őszétől Sztálin utasítására ekkor lényegében elvetették az I. világháborús harcászati elveket, és az addig a lövészhadosztályok között szétszórt páncélos erőket német mintára tankhadosztályokba szervezték, ezeket pedig 1-2 tankhadosztályból, 1 gépesített lövészhadosztályból, tüzérségből és támogató csapatokból álló csapásmérő, névlegesen gépesített, valójában páncélos hadtestekbe vonták össze.


1941. június 22-re összesen 23 szovjet gépesített (páncélos) hadtest állt fel, hadtestenként általában 2, ritkábban 1 tankhadosztállyal, tankhadosztályonként 515 db harckocsival. Összesen 42 tankhadosztály szolgált a 23 szovjet gépesített hadtest állományában.


1941. júniusában mind a 23 szovjet gépesített hadtest, összesen 42 tankhadosztály, több, közel 20 000 db tankkal a Szovjetunió nyugati területein összpontosult, a szovjet nyugati határok és Moszkva között.


Japánnal szemben a Távol-Keleten nagy szovjet erők álltak 1941. június 22-én: 16 lövészhadosztály, 1 lovashadosztály, 1 hegyi lövészhadosztály, 1 gépesített és 1 tankhadosztály, 1 ejtőernyős dandár, valamint nagyszámú erődített helyőrségi csapatok formájában.


Tehát míg 1941. június 22-én a német támadás megindulásakor 42 szovjet tankhadosztály állt nyugaton, a németekkel szemben, addig a Távol-Keleten csak 1 szovjet tankhadosztály állomásozott a japánokkal szemben. Vagyis a kb. 23 000 db szovjet tank közel 90 %-a Moszkvától nyugatra összpontosult.

2021. okt. 21. 12:03
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!