A szovjetek mit akartak Afganisztánban a 80-as években?

"Azonban mi alapján gondolták, hogy sikerrel járhatnak ott?"

Talán azt gondolták, hogy ugyanúgy sikerül maguk alá gyűrni, uralni majd a területet, mint a Kaukázusban és közelében élő más muzulmán népeket.

"Le is fogjuk szavazni a komcsi fajtádat."

Ezzel nem engem büntetsz nyilas hanem magadat járatod le mert egyrészt nem veszed figyelembe az oldal szabályait másrészt másokat megtévesztesz azzal, hogy a helyes válaszról miattad azt hiszik, hogy helytelen harmadrészt meg önmagadról állítasz ki bizonyítványt, hogy nem azt nézed, hogy mit írtak hanem, hogy ki...buta paraszt.

1. Nem vagyok nyilas. Csak az elborult tömeggyilkos eszmét dicsőítő elmédben fordulhat elő az, hogy aki nincs veled, az automatikusan ellened van (Rákosi apád is megmondta). Én minden tömeggyilkos eszmét elítélek.

2. Te sem veszed figyelembe az oldal szabályait, hiszen számtalan topicban nyomod a komcsi propagandádat, ezzel egyrészt offolva, másrészt totális valótlanságokat állítva folyamatosan. Szerencsére ez a pontszámodon is meglátszik.

3. Te nem vagy helyes válaszoló.

Azért avatkoztak be, mert Amerika megdöntött ott - sikeres forradalom szponzorálással - egy szovjetbarát forradalmi kormányt (vezetését miniszterelnököstül likvidálták). A szovjet beavatkozás azzal kezdődött, hogy ennek az Amerika barát rendszernek a vezetőit katonai műveletben (elnököstül) villámgyorsan likvidálták.

Korábban a szovjetbarát forradalmi kormány is úgy jutott hatalomra, hogy puccsal megdöntötte az előző Pakisztánnal jó kapcsolatokat ápoló rendszert, annak vezetőit likvidálta (elnököstül). Mindez csupán csak ugyanolyan 2 átlagos év volt, mint amilyen Afganisztán egész történelme, ahol mindenki, mindenkivel harcol, aki nyer az a korábbi vezetést kiirtja…

"Beszéltem egy volt GRU taggal, aki missziókon vett részt Afganisztánban."

Ha ez igaz is lenne amit írsz, te elhiszed, hogy egy jelentéktelen katonát, legyen az akár GRU-s behívták a szovjet pártközpontba, ahol döntenek egy háborúról, és elmagyarázzák neki, hogy elvtársam, nekünk kell az ópium.

Abban az időben amikor a szocialista propagandát átszőtte a nagy erkölcsileg fedhetetlen mindenek felett álló kommunista pátosz, és mindenütt azt hirdettek, hogy a kapitalizmus egy fertő, akkor majd megsúgják az alantas végrehajtónak, hogy elvtárskám nekünk is csak a mákony kell.

Szóval ne röhögtess.

Bár eléggé körül volt írva a téma, az igazi ok még nem hangzott el.

Arról van szó, hogy erre az időre mind a nukleáris fegyverek, mind az interkontinentális, ballisztikus rakéták és a távolsági bombázók komoly fejlődést értek el, de volt egy probléma az akkor divatos első csapás elméletében, amely az elemzések szerint lehetőséget adhatott volna egy győztes atomháborúra, ez pedig a Szu és az USA közötti hatalmas földrajzi távolság volt, amely lehetővé tette, hogy a szintén jó hatásfokúra fejlesztett felderítő eszközök jelezzék a támadást, amely csak meglepetésszerűen és mindent elsöprően ígérhetett győzelmet, ennek hiányában idejük volt a válaszcsapást előkészíteni, a protokollt lefuttatni és még mielőtt a rakéták elérték volna a célokat, ők is kilőhették volna a sajátjukat. A tengeralattjárók csak korlátozottan tudtak atomfegyvert szállítani és azokat is érzékelték a víz alatt is a nyomdokvíz hőjétől, szárazföldi bázis telepítését szerette volna mindkét fél.

Ezért törekedtek egymás közvetlen közelében rakétabázist építeni, ilyen lett volna Kubában, amiből majdnem atomháború lett, majd Grenadában, amit legyalultak a tengerészgyalogosok, meg Afganisztán is ilyen lett volna, a közelsége stratégiai előnyt jelentett az USA számára, aztán a többit már nagyjából jól felvázolták egyesek.

Annyit még hozzátennék, hogy lett volna esélye az oroszoknak pacifikálni Afganisztánt, mert az ellenállók legyőzésére minden eszközük megvolt kezdetben, de az amerikaiak egyre nagyobb eréllyel támogatták az afgánokat, folyamatosan növekvő költségvetéssel, amiről ez a film is beszámol

[link]

úgy emlékszem évi egymillió dollárról valami egymilliárd körülire emelték ennek a támogatásnak a költségvetését és ez nem is maradt hatás nélkül, ráadásul hatékony fegyverekkel is felszerelték az afgán gerillákat, például vállról indítható hőkövetős rpg-kel, amelyet csak az orosz helikopter felé kellett valamennyire irányítani és automatikusan leszedte.

Ezzel lehetetlenné tették az oroszok győzelmét.

Aki még nem látta, érdemes megnézni az ajánlott filmet, nagyjából látható benne, hogy mit érhet el a politika, miken dőlhet el egy háború, itt lényegében arról volt szó, hogy milyen fegyvereket adnak az amerikaiak az afgánoknak és mennyit, illetve, hogy mennyire képzik ki őket, vagy mennyire segítik az ellenálló közötti széthúzást megszüntetni, mert az oroszok már nagyon jó úton jártak a teljes ellenállás felszámolásában, amikor az USA növekvő támogatása megfordította a helyzetet.

# 15

Ezt írtad: "Azért avatkoztak be, mert Amerika megdöntött ott - sikeres forradalom szponzorálással - egy szovjetbarát forradalmi kormányt (vezetését miniszterelnököstül likvidálták). A szovjet beavatkozás azzal kezdődött, hogy ennek az Amerika barát rendszernek a vezetőit katonai műveletben (elnököstül) villámgyorsan likvidálták."

Az téves. 1978. áprilisában a "saur forradalom" során az afgán kommunisták (Afganisztán Népi Demokratikus Pártja), szovjet támogatással megdöntötték Mohammed Daoud Khan afgán köztársasági elnök 1973 óta fennálló rezsimjét.

A "saur forradalom" során Nur Muhammad Taraki lett Afganisztán tényleges kommunista vezetője, mint pártfőtitkár és a forradalmi tanács elnöke. A második számú vezető Hafizullah Amin volt. Taraki és Amin az 1970-es évek szintjén igen véreskezűnek számító kommunista diktatúrát építettek ki Afganisztánban.

Taraki és Amin között azonban hatalmi harc tört ki a vezetésért, mely során Taraki egy sikertelen merényletet kísérelt meg Amin ellen. A meccs végén Amin tetette el láb alól Tarakit, annak ellenére, hogy a szovjetek és Brezsnyev a hatalmi harcban egyértelműen Tarakit támogatták.

Brezsnyev a szintén szovjetbarát Amint tette felelőssé Afganisztáni népi Demokratikus Köztársaság váláságáért, a vidéki kommunistaellenes felkelésekért. A szovjet vezetés ezért döntött az afgán nép szemében lejáratódott és gyűlölt Amin likvidálása, és a mérsékeltebb kommunista Babrak Karmal hatalomra juttatása mellett.

Továbbá ezt is írtad: "Korábban a szovjetbarát forradalmi kormány is úgy jutott hatalomra, hogy puccsal megdöntötte az előző Pakisztánnal jó kapcsolatokat ápoló rendszert, annak vezetőit likvidálta (elnököstül)."

Az 1973-1978 között hatalmon lévő Mohammed Daoud Khan afgán köztársasági elnök, akit valóban egy szovjetbarát kommunista puccs döntött meg, éppen a Pakisztánnal szemben igen ellenséges politikájáról volt ismert. Mohammed Daoud Khan-nak komoly, a pastuk lakta területeket érintő követelései voltak Pakisztánnal szemben. Pakisztán és Afganisztán Daoud Khan alatt még proxy háborúsdit is játszott egymás ellen.