A II. világháború idején Hitler tervbe vette Nagy-Britannia (azon belül is főképp Anglia) katonai invázióját és hosszú távú megszállását. Mennyi esély volt egy ehhez hasonló hadműveletre, és végül mi akadályozta meg ennek a megvalósulását?

A tábornokok azt mondták, hogy vigyék át őket, a többi az ő dolguk, a Wehrmacht megette volna reggelire a brit hadsereget. Igen ám, de erre a német haditengerészet alkalmatlan volt, felfejleszteni arra a szintre nagyon sok idő meg pénz lett volna, ezért indultak inkább a légitámadások. Aztán megtámadták a Szovjetuniót és a projekt a háttérbe szorult.

A "mi lett volna ha" kérdések feleslegesek.

"Elég ostoba volt Hitler, hogy Danquergbe engedett 1 millió angolt-szövetségest kimenekíteni."

Azért engedte mert békét akart az angolokkal, mivel Németország flottája eltörpült az angolokhoz képest.

Ennek oka a Home Fleet és a Reserve Fleet volt, amelyek egyenként is erősebbek voltak, mint a német Hochseeflotte, ráadásul mindenhol ott voltak a parti ütegek, na meg a bomba és torpedóvető repülőgépek, amelyek mind a szárazföldi repülőterekről, mind a brit hordozókról súlyos csapást mérhettek német flottára.

Ha mégis sikerült volna partra tenni egységeket, az utánpótlás megoldása ugyancsak kérdéses lett volna.

Egyébként volt egy időszak, amikor a britek szentül hitték, hogy bármelyik pillanatban megtörténhet az invázió, készültek rá alaposan, minden erejükkel, ami a szigetországban rendelkezésre állt, még első világháborús veteránokat is felfegyvereztek, akik már olyan öregek voltak, hogy se a flotta, se a hadsereg nem tartott rájuk igényt, de Hitlert lebeszélték az Oroszlánfóka hadműveletről a józanabb tábornokai.

Később a szövetségesek is csak teljes légi és tengeri fölény birtokában hajtottak végre sikeres partraszállást, illetve egyszer Hollandiában egy sikertelen hadművelet kudarcba fulladt, rágondolni is szörnyű, a brit csatahajók mekkora vérengzést csaptak volna a német csapatszállítók miszlikbe lövésével.

Kevesen tudják de Hitler egyébként akkor adta fel az angliai légi háborút amikor a németek már karnyújtásnyira voltak a győzelemtől. Ugyan a németek vesztesége is nagy volt, de a RAF akkor már nagyon a végét járta, alig voltak már pilóták. Ha tovább folytatja akkor a németek megszerzik a légi fölényt és lehetőség nyílt volna a partraszállásra. A brit haditengerészet ugyan jobb volt mint a német de légifölény birtokában szerintem reális esély lett volna legyőzni.

Ha a nácik ott partra szállnak a németek el tudták volna foglalni Anglia déli részét, még talán Londont is, de az angol ellenállás és az utánpótlás (közben a maradék angol flotta mindent megtett volna hogy ezt meghiúsítsa) akadozása miatt a németek valószínűleg előbb utóbb kiszorultak volna onnan és feladják a szigetet. Arról nem beszélve hogy a SZU-nak mégtöbb ideje lett volna felkészülni és támadást indított volna ahogy ezt tervezték is. Hitlernek ez a hódítás nagyon sokba került volna, nem csak emberek és repülők tekintetében hanem nyersanyagok miatt is pl a hajóépítés, folyamatos veszteségek pótlása.

'Hitlert a zsidók,szabadkőművesek juttatták hatalomra, ők pénzelték a háború alatt. Emiatt sok kedvezményt tett nekik és a Szovjeteket is idő előtt támadta emiatt meg.'

Ezt te el is hiszed, ketteske? :D

Esély nem volt rá.

Ahogy az 5-ös írja, a megszálláshoz teljes légi és tengeri erőfölényre lett volna szükség. 6-os azért picit téved: a légifölényt nem elég megszerezni, azt meg is kell tartani, amire a Luftwaffe képtelen volt. Voltak napok, amikor Luftwaffe-légifölény volt Anglia fölött, és volt, amikor nem. A totális légifölénytől a németek elképesztően messze voltak, és sokkal súlyosabb veszteségeket szenvedtek, mint az angolok.

Két dolgot emelnék ki: az egyik az, hogy gyakorlatilag a légi hadviselés kezdete óta egyértelművé vált, hogy a vadászpilóták top 1%-a felelős a légi győzelmek 90%-áért. Miért releváns ez? Azért, mert a Luftwaffe-hez képest a britek teljesen máshogy álltak a pilótáikhoz. Míg a Luftwaffe-nél az ászaikat folyamatosan missziókra küldték, a briteknél az ászokat inkább visszavonták, és befogták őket kiképzőknek. Ennek az lett az eredménye, hogy az átlagos brit pilóta nagyságrendekkel jobb képzést kapott, mint a német ellenfeleik.

Na, de vissza a témához: a németek az első hullámban 11 gyalogos- és hegyihadosztályt terveztek partradobni. Nekik a hídfőállások kiépítése és biztosítása lett volna a feladatuk. Emellett két ejtőernyős hadosztályt dobtak volna a vonalak mögé (ezeket gyakorlatilag percek alatt megsemmisítették volna a britek, ha későbbi bevetéseiket vesszük alapul, pl. Kréta). A második hullám 8 páncélos- és motorizálthadosztályból állt volna, akik megkezdték volna a kitörést. A harmadik hullám további 6 gyalogoshadosztályból állt volna.

A probléma már ott kezdődik, hogy már az első hullám partraszállítására sem volt elég szállítóhajó, sőt, a németeknek SEMMILYEN partraszálló járműveik nem voltak. Jó, tegyük fel, hogy valahonnan előteremtik a szükséges járműveket és hajókat. Eddig szuper, most már csak valahogy biztosítani kell ezen egységek ellátását. Ahogy az 5-ös írja, ehhez totális légifölényre és a két fő brit otthoni flotta megsemmisítésére lett volna szükség. A németek a háború során egyikre sem volt elégséges erőforrásuk: nem volt elég repülő, nem volt elég hajó, nem volt elég olaj, nem volt elég pilóta.

2-es, 4-es:

Miért van az, hogy minden második világháborús kérdésnél előbb-utóbb előjön ez a klasszikus, ostoba Dunkerque mítosz? Egyrészt a teljes BEF nem állt 1 millió főből, még a francia szövetségesekkel együtt sem. Másrészt Dunkerque-hez Hitlernek SEMMI köze nem volt. Heinz Guderian et al. sikeres történelemhamisító munkájának hatására elképesztően népszerű lett az a narratíva, hogy minden rossz stratégia döntés a németek oldaláról Hitler hibája volt, de minden jó meg a tábornokoké. Ezzel a narratívával az a baj, hogy ez egyszerűen nem igaz, a háborút túlélő tábornokok csak egymást akarták kimosdatni a háborús bűnöktől és az ostoba stratégiai döntéseiktől (ha a vezérkar bármelyik tagja józan gondolkodású lett volna, a Barbarossa-hadművelet előtt lemondott volna az összes. Szeptemberre Moszkva, decemberre A-A vonal? Lóháton? Aki erre rábólint, az inkompetens). Dunkerque-nél azért álltak meg a német csapatok, mert Gerd von Rundstedt, NEM HITLER, ezt parancsolta nekik, mert a zseniális német vezérkar a Bewegegungskrieg (NEM Blitzkrieg) egyik alapvető építőelemét, a FLEXIBILIS LOGISZTIKÁT Judenwissenschaftnak titulálták, és a német csapatok egyszerűen kifogytak az üzemanyagból, a lőszerből, és egyéb hadianyagokból.