Az USA miért tartotta jónak a nukleáris csapásokat 1945-ben és azóta miért nem alkalmazta ezt egyik ország sem? Vajon melyik ország lesz a következő, amelyik nukleáris csapást mér ellenfelére?

Akkoriban teljesen más volt a politika, úgy gondolták mindenre az erőszak a megoldás, ma már különféle gazdasági szankciókkal "büntetnek" atom helyett.

Akkoriban úgy gondolták, hogy jó ötlet mert "nagyot szól" és nagy a pusztítás, viszont a sugárzásról és következményeiről szinte még semmit sem tudtak.

Mert 1945 előtt a világ még nem ismerte, milyen pusztításra képes.

Most meg már atomtilalom van. Gyakorlatilag ha bárki nukleáris fegyverrel támadna meg valakit, azonnal ugyanilyen válaszcsapásra számíthatna, ezen pedig senki nem nyerne semmit, csak halottak és sugárbetegek millióit, nagy részük valószínűleg civil áldozat.

"Az USA miért tartotta jónak a nukleáris csapásokat 1945-ben"

Mert a japán anyaország hagyományos megszállása veszteségek tekintetében a normandiai partraszállással vetekedett volna.

"azóta miért nem alkalmazta ezt egyik ország sem?"

Mert mi van ha válaszul ők is kapnak a megtámadott országtól vagy annak egy szövetségesétől. A "hosszú béke" ami 1945 óta tart a nagyhatalmak között egyedül ezért volt olyan hosszú, az atombombától való félelem miatt.

"Vajon melyik ország lesz a következő, amelyik nukleáris csapást mér ellenfelére?"

Egy olyan, atommal rendelkező országra tippelek amelynek előbb-utóbb nem lesz már mit veszítenie. Hogy melyik kerül majd ilyen helyzetbe azt meglátjuk.

Kérdező, ezért kellene történelmet tanulni.

A II. világháborúBAN lett bevetve az atombomba. Mindkét szembenálló fél nagyobb, hatásosabb fegyverek kifejlesztésével próbálkozott hogy győzzön. A németek ugyanúgy próbáltak atombombát csinálni, az amerikaiak voltak a gyorsabbak.

Azért vetették be, mert ezzel akarták megadásra kényszeríteni a japánokat, hogy vége legyen azon a fronton a háborúnak. Európa közepén nem lehetett bevetni, mert mindenhol a lakosság az amerikaiak és a szövetségesek felmentő seregeit várta, a lebombázásukkal nem segítettek volna rajtuk. A japán lakosság ellenben alapból a saját hadseregének drukkolt.

Az atombomba második bevetésével mutatták meg, hogy az elsőnek az erejét látva sem fogják vissza magukat és ha a japánok nem adják meg magukat akkor készek harmadikat is ledobni.

A pusztítás mértéke volt az ami utána nem tette szükségessé az újabb bevetést, mert nem volt olyan háború ahol ezzel kellett volna megállítani. Egyezményt kötöttek az országok azért hogy ne pusztítsák ki a Földet egy atomháborúval. mert nincs kicsi vagy helyi atomháború. csak olyan van ami az egész Földet tönkreteszi.

Arról nem beszélve, hogy ritka mód pazarló fegyvernem. Kevés olyan katonai célpont van ahol szükség van ekkora erőre, nem mellesleg az adott területen mindent elpusztít, és egy háború során általában nem az a lényeg, hogy mindent legyaluljanak.

Most hülye példa, ruszkik a félszigettel: Pár atomot rá, és minden ellenséges egységet kitakarítottak, de utána mit kezdenének a sugárzó nukleáris sivataggal?

Több oka volt a '45-ben történő bevetésének. Az egyik hogy a SZU-nak üzentek, igaz Sztálin már tudott az atombombáról és annak sikeres tesztjéről is. Ez volt viszont a kisebbik ok.

A nagyobbik hogy a japán elleni invázió előtt álltak, amiben várhatóan hatalmas amerikai veszteségek lettek volna (győztek volna csak több százezer halott, sebesült árán). Ha az elesettek, súlyosan sérültek családtagjai megtudják hogy amúgy egy hatalmas erejű fegyverrendszer lapult a spájzban és nem vetették be akkor nem újra elnöknek választják Trumant hanem megrohanják a fehér házat és felhúzzák az első lámpavasra.

Az azt követő időszakban azért nem vetették be mert legtöbbször olyan területen kerültek konfliktusba ahol közvetve ott voltak az oroszok is. Beláthatatlan következménye lett volna. Pontosabban jól belátható - a következő hasonló helyen (vagy már ott helyben) az oroszok kölcsönöznek pár töltetet és elindul a kölcsönös egymásra hajigálása - belecsúsznak egy nukleáris háborúba.

A nyugati közvélemény helyzete sem fogadta volna túl könnyen ha valamit "leatombombáznak", márpedig egy elnöknek és a pártjának a következő választást is meg kell nyernie.

A másik ok, hogy "normál" konvencionális konfliktusban nagyon nincs is értelme bevetni. Ahol közel vannak a saját csapatok ott azokat is pusztítaná. A nukleáris fegyver alapvetően egy "területfegyver" nem pontcélok ellen való. Arra jó hogy a saját csapatoktól jól távol bevetik és porrá rombol egy várost, területet + sugárszennyezetté teszi. Azaz stratégiai célok, hátországok pusztítására jó, hadműveleti célra nem (hiába fejlesztettek taktikai méretű tölteteket is). Ilyen szempont katonailag viszont nem merült fel egyik konfliktusban sem. Vietnamban sem. Leatombombázhatták volna Hanoi-t de minek - az ellátmányt, fegyvereket kívülről kapták nem ott gyártják. A sima pontcélok ellen meg tökéletesen elég volt a hagyományos töltetek is.

Na de kérem, hát öldöklő háború volt, ölték egymást szárazföldön, levegőben, tengereken, hogyne vetették volna be, egyszerűen muszáj volt, ha már gigászi költséggel megcsinálták az atombombákat.

Egyébként valóban nem a rombolóereje dominált, hiszen hagyományos bombázással több kárt tudtak csinálni, Hamburg, Drezda és a német nagyvárosok porig bombázása, vagy Tokyo szőnyegbombázása alkalmával több volt a halálos áldozat, az utolsónál százezer főnél is több volt, ám az már viszonylag megszokottá vált, a két atomcsapás morálisan hatott, kifejezte azt a katonai, technikai fölényt, hogy egyetlen bombával is óriási pusztítást tud az USA csinálni és immár mindenki előtt világosan láthatóvá vált, hogy az ellenállás teljesen reménytelen.

A későbbiek során mind a nukleáris fegyverek, mind a célba juttató eszközök olyan hatékonnyá váltak, továbbá ismertté vált a keletkező radioaktív sugárzás gyilkos volta, amely ha nagy mértékben eloszlik a Földön, sterilizálhatja az bolygót, így nagy háború megvívása értelmetlenné vált, kisebbhez meg nem volt szükség a bevetésére.

Talán a szétbombázott Németországban, meg Japánban azt is megérthették a katonai vezetők, hogy nem a nép tehet a háborúkról, ezért teljesen felesleges őket gyilkolni rakásra, mert az nincs befolyással a háború menetére, hanem a politikai rendszer, azt pedig más módokon hatékonyabban lehet megszüntetni, vagy küzdeni ellene.

Ráadásul több évezredes tapasztalat mutatja, ha valaki belekezd egy háborúba, soha nem tudhatja, mi lesz a vége, még akkor sem, ha kezdetben fölényben van, vagy ezt úgy gondolja, mert lehet, hogy nincs.