A második világháborúban a japánoknak elsősorban az USA-val vagy a Brit Birodalommal ütköztek az érdekeik?

Ha jól emlékszem töriről az USA több módon is beszorította Japán gazdaságát különböző bojkottal meg embargókkal.

De elég rég tanultam, lehet rosszul emlékszem.

Mindegyikkel voltak érdekellentétek.

Az USA embargó alá helyezte őket, ami miatt nyersanyagok terén igencsak nehéz helyzetbe került Japán. Elsősorban olajra volt sürgősen szükségük, mert fennállt a veszély, hogy a Kína ellen akkor már évek óta folyó háborút sem tudják folytatni. Az USA-t amiatt is meg kellett támadniuk, mert fennállt a veszély, hogy miközben másokkal folytatnak háborút hátbatámadják őket(a Fülöp-szigetek akkor amerikai illetőségű terület volt, onnan könnyen tudnak támadni).

Így aztán inváziót intéztek a Fülöp-szigetek ellen, elfoglaltak néhány egyéb amerikai illetőségű szigetet és a Pearl Harbori flotta ellen is megindították a híres rajtaütést. A cél részben kiszorítani az amerikai katonai jelenlétet a Csendes-Óceán nyugati feléről, részben pedig olyan mértékben ráijeszteni az amerikaiakra, hogy a továbbiakban fülüket-farkukat behúzva kivonják magukat a harcokból. A japán várakozásokkal ellentétben viszont az amerikaiak teljesen másképp reagáltak az agresszióra. Ezzel nagyjából meg is pecsételődött, hogy Japán hosszú távon elveszti a Csendes-Óceán birtoklásáért folyó harcot, az USA ipari és katonai kapacitásával nem versenyezhettek. Hiába érte súlyos veszteség őket Pearl Harbornál, a minőségibb hadihajóik megmenekültek és a hatalmas gazdasági erejük révén pótolták a veszteségeket.

A britek pedig gyakorlatilag rajta ültek a nyersanyagokon amikre Japánnak szüksége volt. És pont adódott egy soha vissza nem térő lehetőség a japánok számára: a britek minden erejükkel a németek elleni háborúra koncentrálnak, és akkor éppen nem állt túl jól a szénájuk az európai és afrikai frontokon. Csak szedett-vedett erőkkel tudtak felsorakozni Malajzia és Szingapúr védelmére, amivel a japánok is tisztában voltak.

Ott volt továbbá Holland Kelet-India is, ami tele volt a vágyott kőolajjal, viszont az anyaországa épp német megszállás alatt állt és a helyi nem túl jól felszerelt gyarmati erőkön kívül csak a britek tudták védeni, akik szintén nem álltak valami jól a térségben(igazából a háború végéig a legkevésbé fontos frontként kezelték a távol-keletit).

Mindkettővel ütköztek az érdekeik - nevezetesen, hogy Ázsiában "ki legyen az úr". Japán nyersanyagban elég szegény ország, a célja nem csak az Ázsiai térség volt - abban meg "útban" voltak a brit gyarmatok (Szingapúr, Honkong stb.) - hanem kicsit távolabb tekintve a közel-keleti olaj IS. Utóbbi meg azé a hosszú szállítási útvonalak miatt aki a tengereket uralja.

Elég ellenséges volt a két ország viszonya, teljes kereskedelmi embargó, japán számlák, vagyontárgyak befagyasztása stb. ott lógott a levegőben a háború csak az időpont volt kérdéses. Egy agresszív, terjeszkedő politikát folytattak bele volt kódolva a háború. Próbálhatták volna szövetségesként, elismerve az USA hegemóniáját és a "leső apróból" mazsolázgatva de nem így gondolták, nem akartak meghunyászkodni a fene nagy büszkeségük miatt, azt hitték egyedül is elbánnak bárkivel - nem így lett.

,,hanem kicsit távolabb tekintve a közel-keleti olaj IS"

Ha jól tudom Indiában volt olyan céljuk, hogy fellázítják a helyieket és az indiai katonák elkezdik meggyilkolászni brit tisztjeiket a japánok meg bevonulhatnak mint ,,felszabadítók". Innen már valóban eljuthatnak pl: Iránba. Vajon az volt a terv, hogy valahol Irak-Irán határának környékén felosztják a közel-keleti térséget a német és olasz szövetségeseikkel? Vagy mi lett volna ezesetben?

Bár a valóságban reális esélye sem nekik, sem a németeknek nem volt erre, ez inkább afféle lázálom volt, de érdekes kérdés, hogy vajon mi lett volna ebből, ha mégis megvalósul.

Japánnak az lett volna a logikus lépés, ha a német támadással egy időben keletről megtámadja a Szovjetuniót, de a hős szamurájoknak már volt néhány cserepaté az orosz medve ellen, és Sztálin nagy örömére akkor nem támadtak, amikor esély lett volna eltiporni a Szovjetuniót, sőt... ostobán berángatták az USA-t a háborúba, ami azzal el is dőlt, csak az maradt nyitott kérdés, hogy meddig tart még.

A Szovjetunió, az egész angol birodalom, az USA, a kínai felkelők az egyik oldalon, szemben velük a nyersanyag problémákkal küzdő Németország és Japán ( a kisebb szövetségesek nem sok vizet zavartak, még Olaszország sem.

Egy német-japán támadásnak lehetett volna esélye eltiporni a Szovjetuniót, de külön utakon hadakozva esélytelenek lettek már 1942-ben

#7 nem a szárazföld felől akartak a Közel-Keletre eljutni, hanem a tenger irányából ahogy az USA és Anglia is. Ezt viszont csak akkor tudták volna megtenni, ha a hajózási útvonalon lévő teljes DK-Ázsiai térséget, Indiát és a Csendes-Óceán nyugati térségét az ellenőrzésük alatt tartják.

Annyi minimális józan ítélőképességük volt csak, hogy tudták esélyük sem lenne az USA-t közvetlenül megtámadni, elfoglalni. Háborúellenes volt az amerikai közvélemény (még élt az I.Vh. emléke, Roosevelt ezzel nyert a választásokat). Ebből gondolták a japánok a fene nagy felsőbbrendűségi tudatukkal, hogy az amerikaiak gyávák és néhány pofon után majd fülüket-farkukat behúzva békéért kuncsorognak. Erre alapozták a "fantasztikus" nagy japán stratégiai tervet. Kiütik az USA Csendes-Óceáni hadiflottáját (ez PH-ban sikerült is), elfoglalják DK-Ázsiát és a környező szigetvilágot (ez is sikerült), blokkolják Ausztráliát (ez már nem sikerült, a Korall-tengeri csatában megállították őket) és majd az ő feltételeik szerint kegyesen felajánlják a békét az USA-nak. Hát ez utóbbi nem jött be. A gyáva amerikaiak ha az érdekeikről van szó nem vonulnak a sarokba. Sőt a XX. században pont azt láttuk hogy bár időnként 1-1 fiaskó után huzakodnak szárazföldi csapatokat küldeni de nem sokat tökölnek ha bombázni kell, vagy fegyverekkel támogatni valakit ha az érdekeik azt kívánják.

Igazából a kőolaj-probléma terén nem lettek volna előbbre azzal, hogy bekapcsolódnak a Szovjetunió elleni harcba. A Szovjetunió távolkeleti részén nemigazán van kőolaj, legközelebb az Urál keleti előterében voltak komolyabb lelőhelyek.

Viszont a szervezetlen japán logisztika és a gyenge gépesítettség nemigen tette lehetővé, hogy odáig eljussanak(főleg, hogy pont a nyersanyag hiány volt a baj, így elég nehéz lett volna sokezer kilométert megtenni főleg azokon a kietlen tájakon).

Ez még úgyis nehéz lett volna, ha egy darab orosz katona sem próbálja útjukat állni.

Márpedig a moszkvai csata időpontjáig a távol-keleti orosz hadosztályok sem lettek elmozdítva, és a Halhin-goli incidens után a japánok kétszer is meggondolták, hogy vállalják e az összetűzést a Szovjetunióval.