Támogatnátok hogy a kormány megépítse az SMS Szent István csatahajó pontos mását a Balatonra?

A svájci meg a norvég életszínvonalasnak:

Norvégia az energiaszektoron gazdagodott meg. Ha mondjuk nálunk is találnának egy hatalmas kőolajmezőt...

Svájc földrajzi adottságainak köszönhetően kimaradt mindkét világháborúból, miközben degeszre keresték magukat a fegyver, műszer, stb szállításokon. Ez több évtizedre elegendő előnyt adott nekik.

Ha az európai országok megtennék azt a szívességet, hogy igen hosszasan háborúznának és minket kihagynának belőle, mi is jó sokat kereshetnénk rajta, pl. a gabonaeladásokkal.

Vagyis: Svájc is rossz hasonlat.

A mi megfelelőnk Nyugat-Európában talán Portugália. Mivel a belgák meg a hollandok is rendesen lehúzták a gyarmataikat. Nekünk pedig ilyen nem volt.

Technikailag kivitelezhetetlen (ld. amit fent írtak a merülési mélységről). Gazdaságilag totális csőd lenne még akkor is ha az Adrián építenénk újra, soha nem hozná vissza az árát. A "turistacsatahajók" mindenhol leselejtezett, hadrendből kivont felszíni egységek, a fenntartási költségeket se nagyon hozzák be a látogatók, pedig sokszor olyan helyeken horgonyoznak amelyik országokban eleve több turista van.

A Balatoni turizmus fejlesztéséhez nem csatahajó kell, hanem olyan un. turisztikai attrakciók (és szálláshelyek) fejlesztése amivel a szezon kitolható, hogy ne csak 3 hónapról szóljon a Balaton.

13: Köszönöm az intelligens véleményt, nocsak kezd az érdemi vita kibontakozni...

Svájc esetében nem a semlegességi politika a lényeg, hanem, hogy képesek voltak kimaradni mindkét(!) vh-ból (és sokat keresni mindkettőn). De ehhez kellett a katonaföldrajzi adottság is, őket lényegesen nehezebb lett volna lerohanni, mint nagyrészt síkságon elterülő magyar hazánkat. A Teleki-kormány, meg utódai mondhattak volna bármit, széles világba kürtölhették volna semlegességünket, mi Sztálin és Hitler haditérképein is ott szerepeltünk.

Amennyiben Németország nem lép, és a határ mindkét oldalán zajló felkészülési versenyt a Vörös Hadsereg nyeri, ők kezdenek támadással Kelet-Közép Európa és a német területek ellen, akkor

a Bécsre irányuló csapás a magyar Alföldön haladt volna keresztül. Függetlenül attól, hogy a magyarok milyen politikai álláspontot képviselnek. Legfeljebb ott is megszerveznek egy önprovokációt (ágyútűz a saját csapatokra) ,mint a finnek esetében. A nagyhatalmaktól ez nem idegen, lásd USA (tengeri incidens Észak-Vietnammal, 1964) vagy III. Birodalom (Gleiwitz).

[link]

Amennyiben Németország támad elsőnek, és mi semlegesek maradunk, nem lépünk be mellé szövetségesnek, a téma ismert kutatójának számító szakemberek szerint legkésőbb 1942-ben, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy egy szuszra nincs győzelem, a III. Birodalom (és készséges szövetségesei?) megszállják országunkat. (Ez a legrosszabbul a hazai zsidóságot érintette volna-totális kiirtással, és itt nem 7000 emberről volt szó, mint a dánok esetében- nem véletlenül kérték a vezetőik H-t, hogy tegye félre, rejtse el a Führerhez és Birodalmához fűződő ellenszenvét.

Ennek az engedő-kiszolgáló politikának a része volt a 2. magyar hadsereg kiküldése, beáldozása is.)

Röviden: Svájc és Svédország a második világháború nagy haszonélvezői voltak, nem ritkán egy-egy "termék", exportcikk kétfelé (mondjuk angol és német részre is) történő szállításával.

Dánia és a hozzá hasonló nyugat-európai államok esetében néha úgy érzem, sajnálom, hogy Sztálin Elvtárs kicsiny serege nem jutott még vagy 1000 km-rel odább, mert akkor, a tapasztalatok nyomán, nem lenne ennyi ballib hülye az EU nyugati felén, a vezetők között:)

Könnyű úgy erős gazdaságot építeni, hogy fölvehették a Marshall-segélyt, náluk kimaradt a közel fél évszázadig tartó szovjet megszállás és tervgazdálkodás, a "rendszerváltoztatással" járó kb. harmadik világháborúval felérő ipari-gazdasági leépítés, pusztulás.

A finnek meg Ausztriához hasonlóan, a hidegháborús időszak során elég sokat profitáltak a közvetítő kereskedelemből. Meg azért Rákosi szintű emberek ott sem vezettek országot.

Az tény, hogy a szingapúri módszert követve nagyon érdemes lenne megvizsgálni mind a dán, mind a finn szabályozásokat, mert ez a két ország sok mindent okosan csinált... előttünk járnak, mintául szolgálhatnak.

Tulajdonképpen a világon (legalábbis a fejlettebb felén) mindenhol találsz valamilyen kiugróan ötletes megoldást, amelyet érdemes lenne "ellopni", hazahozni. Esetenként továbbfejleszteni.

#16#

Svájc egy hagyományosan semleges állam, de önmagában az Alpok nem védené meg, 1798-ben pl a franciák elfoglalták.

A gazdasági ereje sem az iparban van, hanem, amit érdekes módon meg sem említettetek: a bankok.

Talán a legendás svájci banktitok az, ami miatt Svájc kimaradt mindkét világháborúból, a nagyhatalmaknak is haszna lehet abból, hogy van egy hely Európában, ahol biztonságban vannak az értékeik.

Erről volt is politikai vita, hogy mennyire etikus az, hogy a svájci bankok össze lopott értékekről sem adnak ki információt... nem adnak.

Svájc jóléti állam, de pl a nőknek csak 1971-ben adtak szavazati jogot, a nők egyenjogúságát csak 1981-ben ismerték el, illetve a már említett bank törvényük is inkább vaskalaposságra utal.

Akkor Napóleon tehetségesebb hadvezér volt, mint Dolfi. Bár mindketten beleléptek ugyanabba a folyóba. (Oroszország.) S jól befürödtek. Igazából az oroszokkal kapcsolatban egyiküknek sem volt sok választása.

Úgy tudom, a német vezetés tervezte Svájc megszállását. Nem a semlegesség zavarta a szép tervet (Dánia is seml. volt) ,hanem

az, hogy a művelethez szükséges hadosztály/katona mennyiséget 1942 körül már nem állt módjukban összekaparni. A murmanszki fronttól El Alameinig mindenhol szükség volt a német hadosztályokra.

Magyarország megszállása 1944 tavaszán, lényegesen könnyebb, kevesebb erőforrást igénylő akció volt, mint a svájci lett volna.

#5

Nyilván egy turisztikai célú kialításról lenne szó nem pedig egy több száz tonnás hadihajóról