Szerintetek mennyire tűnik jónak, szakszerűnek ez a Nelson osztályú brit csatahajókról szóló magyar Wikipedia cikk?
Részletesebb, mint az angol, vagy a német Wikipedián szereplőek. A magyar link:
https://hu. Wikipedia. Org/wiki/Nelson_oszt%C3%A1ly
A német és az angol:
válasza:Nekem elég profinak tűnik, bár tartalmilag sokat nem tudok hozzászólni.
Pár helyen esetleg a formázást átlehetne nézni (Fegyverzet Fő fegyverzet egymás alatt ugyanakkora betű), pár shift-enter nem ártana, hogy ne folyjanak annyira össze a hosszabb szakaszok, de más kivetni valóm nincs benne.
válasza: válasza:Bocs módosítok:
Szóval az első rész az kicsit zavaros, a többi lényegretörő, de mintha nem igazán szakmai lenne a megfogalmazás.
Hogyan érted, hogy nem szakmai a megfogalmazás?
Nem stimmelnek a szakkifejezések?
Illetve azt írod, az eleje zavaros, ez azt jelenti, hogy rosszul fogalmazott, vagy a zavar abból származik, hogy járatosnak kell lenni a témában, hogy követhető legyen?
válasza:Igen, de szerintem egyértelmű, mire gondol. Így indít a bevezetőben:
"Tulajdonképpen az 1921-es washingtoni haditengerészeti szerződés rendelkezései értelmében törölt, megépíteni tervezett négy G3 osztályú gyors csatahajó és a négy N3 osztályú szupercsatahajó koncepciójából indultak ki a hajótest elejére koncentrált fő lövegtornyokkal és rendkívül erős páncélvédelemmel."
Később pedig:
"A Nelson típus a fő fegyverzetét képező 406 mm-es L/45 BL Mk I típusú ágyúit és ezek lövegtornyait szintén G3 osztálytól örökölte."
A korábbi brit csatacirkálók 305, 343, vagy 381 mm-es lövegekkel voltak felszerelve. Csak a tervezett, de meg nem épült G3 osztály kapott volna a Nelson típus előtt 406 mm-es ágyúkat, szintén a hajótest elejére koncentrálva.
válasza:Nem a löveg nagyságára gondoltam, hanem az elhelyezésükre. A G3 sorozatnál, a nagy lövegek nem a hajó elejére koncentrálódtak. Hanem - a többséghez hasonlóan - két torony elől, egy hátul leosztás volt tervezve.
És pont ezért írtam, hogy van benne némi zavar.
A "szakszerűtlenségre" pedig az olyasmit értem, hogy pl: a katonai szaknyelvben a torpedóval felszerelt repülőgépet "torpedóvető" repülőként és nem torpedóbombázóként nevezik, habár a civil nyelvezet már igen-igen elterjedt.
Vagy pl. a legvégén "bombázó gyakorlati célpont" ...lehetne elméleti célpont? Nem. A helyes az bombázó gyakorló célpont.
Lehet, hogy ez kekeckedésnek tűnik, de zavaró.
válasza:..ja és még ott van az, hogy "1946 júliusában kiképzőhajóként állították szolgálatba"
Szolgálatba 1930 szeptember 10-én állt. Szolgálatba állítani egyszer szoktak, hacsak valamiért ki nem vonják a szolgálatból és valamiért ismét szolgálatba állítják. (ilyenek volta az amerikai Iowa osztályú csatahajók, amiket a háború után kivontak, majd ismét szolgálatba állítottak.)
Tehát a mikor kiképzőhajó lett, a Nelson-t nem szolgálatba állították, -hiszen szolgálatban állt- csak megváltozott a státusza.
Nelson osztály című, nagyobb terjedelmű, 2016-ban írt szócikk szakszerűségére kérdeztem rá.
Még az általad felvetett egyébként jogos, valós hibák az ezen osztály egyik tagjáról szóló régebben keletkezett, még 2007-ben írt, HMS Nelson (csatahajó) című, jóval rövidebb szócikkben vannak. Ennek a linkje:
A G3 osztály hivatalosan csatacirkálónak nevezett, valójában nehéz páncélzatú. gyors csatahajóinak mindhárom fő lövegtornya a hajótest elején helyezkedett volna el, a Nelsonoktól eltérően a harmadik torony nem a híd elé, hanem a mögé, a híd és a kémények közé került. Lásd a linket:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!