Miért használtak az első világháborúban elavult 19.századvégi koncepción alapuló lövedékeket a brit csatahajók?
Jutlandi csatában is problémát okozott ez nekik.
There only remained the question of developing adequate APC shells and just before the start of the war, the Germans did just that. Krupps in Essen had persevered in the development of reasonably reliable delay action fuzes and graded boosters for use with TNT fillers. TNT was much less sensitive to concussive detonation and a delay of .025 seconds in the fuze allowed shells to get through armour and burst inside the target. In addition, changes in the APC shells and caps resulted in very strong shell bodies able to penetrate armour up to 30 degrees obliquity. When the war started the Germans had the new L2.8 and L3.1 shells while their enemy, the Royal Navy still used APC shells with Lyddite and non-delay fuzes.
The German introduction of the new shells just before the war had placed the armour piercing shell in the forefront of the shell vs armour race, and the loss of the three battle cruisers at Jutland was most likely the result of direct penetration of their main belt armour rather than penetration of the thinly protected decks. The fuze delay would have been sufficient for a shell penetrating the side armour abreast a main battery magazine to detonate in the magazine or close enough to the handling rooms to ignite exposed cordite charges being loaded into the hoists or passed from magazine to handling room (in an effort to increase the rate of fire to match the apparent high German rate of fire, safety proceedures were often ignored, leading to potentially dangerous situations should an enemy shell burst in close proximity to the handling room or magazines).
Kedves Kérdező!
A brit 305 mm-es nehéz hajóágyúk és lövedékeik, a kivétel nélkül brit építésű japán pre-dreadnought csatahajók fegyverzeteként fényesen beváltak az Orosz Császári Flotta (Российский императорский флот) legkorszerűbb, Borogyinó osztályú pre-dreadnought csatahajói ellen is az 1904-1905-ös orosz-japán háborúban.
Továbbá a brit csatacirkálók 305 mm ágyúit eredményesen használták a falklandi csata során, 1914. december 8-án a német SMS SCHARNHORST és AZ SMS GNEISENAU páncélos cirkálók ellen, melyek megsemmisültek. Majd a brit csatacirkálók 305 és 343 mm-es lövegei szintén igen eredményesen szerepeltek a Dogger Bank-i csatában, 1915. január 24-én, melyben elsüllyesztették az SMS BLÜCHER német páncélos cirkálót, valamint könnyebben megrongálták az SMS SEYDLITZ és az SMS DERFFLINGER csatacirkálókat.
Van egy katonai mondás: a siker és a győzelem elvakít.
A briteket ezek a sikerek magabiztossá tették, nem merült fel bennük kétség a lövedékeik hatékonysága iránt. Végül csak a jütlandi csata tapasztalatai alapján jöttek rá a valóságra, ahol az orosz pre-dreadnought csatahajóknál, vagy a német páncélos cirkálóknál sokkal erősebben vértezett német dreadnought csatahajókkal és csatacirkálókkal szemben a brit páncéltörő lövedékeik egyértelműen gyenge minőségűek bizonyultak.
Te idézted: "There only remained the question of developing adequate APC shells and just before the start of the war, the Germans did just that."
".....közvetlenül a háború kezdete előtt a németek éppen ezt tették."
Vagyis megfelelő (adequate) páncéltörő (APC - Armor Piercing Capped) lövedéket a németek is csak közvetlenül az I. világháború kitörése előtt fejlesztettek ki, és állítottak hadrendbe. Közvetlenül az I. világháború előttig ezek szerint a németek is elavult páncéltörő lőszerekkel rendelkeztek.
Kedves Kérdező!
Hol írtam én a válaszomban, hogy mikortól használták az új típusú lőszert a britek?
Igazad van 8-as! Mivel mással lehet magyarázni hogy már az I.H előtti évtizedekben nem voltak képesek a britek olyan termékeket (gépipar gyáripari gépek, elektromos elektronikai termékek)gyártani ami kibírta volna a versenyt a németekkel? Miért szorították ki a brit ipart Európából a németek a gyarmatokra? Még a monarchia is tudta kicsinyest bővíteni a kis gépiparának elektronikájának , az angol viszont folyamatosan szorult ki az európai piacokról ...
De biztos lesz majd aki ezt is puszta véletlen eseménynek tartja...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!