Mekkora haderő lehetett jelen?

A középkori viszonyokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Egy falakkal körül vett erődítmény komoly plusz védelmet jelentett a tóléerőben lévő portyázó csapatok ellen.

Nyúlván ágyúk ellen semmit sem értek az alacsony, vékony falak, de ágyúkat csak a célzottan várak elfoglalására induló seregek vittek magukkal, aminek azért híre ment, és nem ilyen helyeken várták be az ellenséget.

Burkolt utak nem voltak ősztől tavaszig a hadakozás is legfeljebb kis létszámú portyázó seregek művelték, de többnyire még azok sem merészkedtek távol az otthonuktól, 30-40 főnyi képzett katona már komoly erőnek számított, ahol ilyen mérető helyőrség volt, ott egy napi járóföldnyi területet kb ellenőrzésük alatt tudtak tartani. Persze, nem tökéletesen, azt használták ki a portyázók, a zsiványok, de azoknak sem volt életbiztosítás a falvak, tanyák fosztogatása.

Az egri várat 1552-ben kb kétezer-egyszázan védték, közel negyvenezer fős sereggel szemben.

Ott persze voltak ágyúk is, de az arányokra érdemes figyelni, és a védők többsége önkéntes (jobbágyok, a város lakosai, stb) voltak.

Egy a videóban látott erődöt is meg lehetett védeni jelentős túlerővel szemben, de az nem egy török hadjárat megállítására épült.

Azokra ott van példának Drégely (Szondi György), aki talán 200 főnyi katonával szállt szembe a 8-10 ezer fős török sereggel, és lényegében egy földsáncot védtek, az az építmény sem vár volt.