A második világháborúban Németország milyen páncélosokból kellett volna többet gyártson, hogy meg tudja állitani vagy jobban tudja fékezni a vörös hadsereg támadásait?

"Így is meg tudta volna. Nem rosszak voltak a tankjaik, csak rossz helyen."

Majdnem mindegy volt már akkor, hogy vétenek-e taktikai hibákat a harcokban, a szövetségek fölénye akkora volt, hogy csak annyi kérdés maradt, mikor morzsolják fel teljesen a németeket.

A háborút már akkor elbukták, amikor az oroszok elleni villámháború kudarcba fulladt.

Onnantól kezdve végig védekezésre kényszerültek, és a fejlesztésekben is lemaradtak, nem csak az emberi tényezők miatt, de a nyersanyag forrás sem végtelen mennyiségben állt depókban, pl a kaukázusi olajmezők nagyon kellettek volna, ahelyett még a román olaj utánpótlást is elbukták.

Megsemmisült a légierő jelentős része, repülők nélkül képtelenek voltak hatékonyan védekezni is, nemhogy támadni.

Vissza térve a Szovjetunió elleni invázióra, ott vétettel később már nem korrigálható hibákat.

Moszkva alól nem a Kaukázusba kellett volna átcsoportosítani a sereget, hanem elfoglalni vagy lerombolni a fővárost, ami talán demoralizáló lett volna, bár ki tudja...

A másik kétes hadászati cél a sztálingrádi csata.

A város nagy ipari központ volt, de nem azért, hanem az elnevezése miatt kellett Hitlernek, egyes hadtörténészek szerint nem kellett volna ott utcai harcokba bele menni, hanem körülzárni a várost, és vonulni tovább, elzárni a városban lévőket az utánpótlástól.

Mindezeken túl, felvetődik a kérdés, hogy Hitler mit akart egyedül a Szovjetunió lerohanásával?

Azt elismerik a történészek, hogy indokolható egy megelőző csapás mérése, mielőtt a szovjet sereg még nem elég erős, mert később egy oroszok által indított háború is valószínűsíthető volt.

No, de mi lett volna a cél?

Egyedül akarta uralni az egész területet?

Meddig akartak nyomulni? Kamcsatkáig?

Hitlernek felül kellett volna emelkedni a szláv gyűlöletén, és meghagyni a balti népeket és az ukránokat abban a hitükben, hogy felszabadítóként érkeztek, és úgy is viselkedni, bár annak a sikerei is kérdéses, s úgy csak az oroszok ellen kellett volna harcolni, de akkor sem lehet ellenőrzés alatt tartani olyan hatalmas területet.

A háborút ott bukták el, hogy az oroszok létszámfölénybe tudtak kerülni, segítséget kaptak az angoloktól, és az USA-tól, de nem kimondottan jobbak voltak a felszereléseik, de számbeli fölényükkel nem tudtak mit kezdeni a németek.

No és a rosszabb, bizonyos körülmények között lehet jobb - a német precíziós munka nem vizsgázott jól az orosz télben, de pl a katonák egyenruháit sem minusz 20 fok alatti hőmérsékletre tervezték, ellenben az oroszoknak nem volt újdonság, hogy télen mekkora ott a hideg.

A lényeg, hogy onnantól kezdve, amikor az oroszok átvették az irányítást, már esélytelenek voltak a németek, hiába lőtt ki egy Tigris tucatnyi T 34-est, jött egy másik tucat helyettük

Vagy talán a tábornokokra kellett volna bízni a harci manőverek elbírálását, nem Hitler kívánságaihoz igazítani a terveket.

Ellentétes utat járt be a két fél, Sztálin még a háború előtt kiírtotta a szovjet vezérkart, a háború kezdetén pártfunkcionárusok, kommisszárok parancsolgattak, de Sztálin később belátta, hogy a harctéren a hadászathoz értő parancsnokok kellenek, visszább vonta a pártfunkcionárusait.

Ezzel szemben Hitler a tábornokai véleményével ellentétes döntéseinek száma egyre több lett az idő előre haladtával, nem engedett még taktikai szempontból indokolt visszavonulást sem Paulusnak, amikor még menthető lett volna a sereg, de azon kívül is sok hibás parancsot adott ki.

Rejtély, hogy akarták valójában megnyerni egyedül a háborút a Szovjetunióval szemben, B terv meg nem is létezett arra az esetre, ha a villámháború nem sikerül.

A Panzer IV tömegesebb gyártására érdemesebb lett volna jobban ráfeküdniük, a szupertankok erőltetése helyett. Ugyanannyi nyersanyagból és pénzből amit a királytigrisek, vadásztigrisek stb. gyártására fordítottak, sokkal több Panzer IV-et vagy más közepes harckocsit tudtak volna legyártani. Ezek a közepes harckocsik ráadásul megbízhatóbbak voltak olyan téren, hogy ritkábban hibásodtak meg és jevesebbet fogyasztottak(olaj terén mindig is pengeélen táncoltak a németek, a romániai lelőhelyek biztosították a felhasznált olaj javarészét, kisebb részben a mi zalai kőolajmezőink is).

De alapvetően így sem tudták volna megfordítani a háború menetét, az ellenfelek így is sokkal nagyobb mennyiségekkel rendelkeztek volna.

Utólag azt lehet mondani, jobban járnak, ha a Tiger I, és a Tiger B (Königstiger) helyett is a Párducot gyártják emelt mennyiségben.

Ezenfelül több vadászpáncélosra lett volna szükség, elsősorban a Jpz IV és StuG IIIG típusokra. A kis Hetzerek is elég hasznosak voltak.

Az üzemanyag kérdés azután lépett elő fájó problémává, hogy 1944 közepén az amerikai légierő lerombolta a műbenzint előállító üzemek jó részét.

Ne becsüld túl az orosz gyártókapacitást. Tény, hogy mondjuk kétszer többet, de miből? Sem a T-34/85, sem a JSz-2 nem volt egyenértékű a 44-es Pantherrel.

Tudtad, hogy Shermanból több készült, mint T-34-ből? Pedig az USA ontotta a dzsipeket, meg a tehergépkocsikat is-nem kis részt a szövetségesei számára. A szovjetek meg szinte a teljes járműgyártó kapacitást ráállították a harckocsik minél nagyobb tömegben történő előállítására.