Hitlernek meddig lett volna esélye tárgyalásos úton véget vetni a háborúnak és elkerülni Németország kapitulációját?

10

HA a szovjetek mondjuk tényleg kiléptek volna a háborúból, ahogy a Német tábornok írja, akkor pár hónap múlva Nagaszaki helyett valszeg egy nagy német város kapta volna az atombombát.

Mindemellett Von Manstein tábornagy csak álmodozott. Az I. VH tapasztalatát ültette a II VH-ra. Az első VH-ban valóban sikerült vesztesek szintjére legyengíteni a cári Oroszországot. Ehhez jött az is, hogy a bolsevikok támogatásával elérték, hogy Oroszország kilépjen a háborúból. Sztálinnak nem voltak ilyen problémái. Nem tartotta nagyra drága se a német se az orosz élet. Berlint se kellett volna minden áron bevennie. De ebből ö presztízs kérdést csinált Zsukovval együtt.

#11

A szovjetek nélkül nem biztos, hogy a Távol-Keleten is harcoló amerikaik benne maradtak volna Európában a küzdelemben. Eleve 44-ig halogatták a partraszállást, akkor már muszáj volt, mert már a szovjet csapatok a német határnál kopogtattak szinte. A szicíliai akció csak egy alibi támadás volt, hogy megnyugtassák a gyanakvó Sztálint, aki nagyon tartott attól, hogy nem lesz nyugati offenzíva. A Vörös Hadsereg brutális veszteségeket szenvedett el, 41 végén és 42 közepén is az összeomlás előtt állt, 43-ra a nyugati segélyek sokat segítettek a seregükön, de azt is látni kell, 44-ben is sok ütközetet hiába nyertek meg ők, háromszor-négyszer nagyobb veszteségeket értek el, mint a németek. Nagyon komplex ez a dolog, nem lehet fekete-fehéren, igen vagy nemen gondolkodni ebben a kérdésben. Bizonyos dolgok, ha összejöttek volna, akkor a németek malmára hajthatták volna a vizet, ehhez persze néhány dolognak meg kellett volna felelniük.

"Ha súlyos vereséget tudtak volna mérni Kurszkban a szovjetekre, valamint valahogy megakadályozzák a szövetségesek partraszállását."

Mindkettőre az esély kb. a nullával volt egyenlő. A szovjet doktrina '43-ban már jóval ütőképesebb volt, mint a németeké (sok szerencsét a lovaskocsikkal ellátott gyalogsággal meg benzinhiányos páncélos egységekkel teljes légifölény ellen blitzkriegezni...), és ezt először Kurszknál, utána meg a Bagration-hadműveletnél demonstrálták is.

A szövetségek partraszállását még így is, hogy szinte minden tervük félresikerült, egyszerűen nem tudták megállítani (a légidesszantosok csupán egyetlen egy stratégiai célt tudtak teljesíteni az 5-ből, az angolok egy hónapig szenvedtek Caen-nál, nagyságrendekkel nagyobb veszteségeket szenvedtek, mint amennyivel terveztek, rossz volt az időjárás, a hadtáp-hálózat teljes kiépítése heteket késett, stb). Von Manstein persze rákeni az egészet Hitlerre, holott az igazság az, hogy a teljes német vezérkar elbaltázta a háborút, és szinte mindig a rossz megoldást választották:

Kiépítettek egy olyan doktrinát, ahol kritikus fontosságú a légierő, csak ehhez sem elégséges mennyiségű repülőgép, sem pilóta nem volt (a hadianyag hiánya csak hab a tortán)

Olyan harcmodort folytattak, ahol elképesztő mennyiségű üzemanyagra volt szükség. Németországnak több olajra volt szüksége, mint egyetlen olajtermelő szövetségesének, Románianak a teljes olajtermelése.

Úgy alakították ki a stratégiai terveiket, hogy motorizált egységekre volt szükség. A teljes német haderőnek egyetlen egy motorizált hadegysége volt.

És még sorolhatnám napestig...

#13

A partraszállást a szicíliaira értettem, Normandia idején már lefőtt a németek kávéja, de Kurszkban még nem. Délen ott is pillanatokra voltak a németek a stratégiai áttöréstől, (taktikailag sikerült, 40 km mélyen benyomták a voronyezsi frontot) de ugye Hitler leállította az offenzívát. A kurszki csata idején pedig a szovjet légierő nem volt még fölényben, csak mennyiségében. Az tény, hogy addigra harcászatilag nagyon felfejlődtek az oroszok, de 43-ban a németek is még erejük teljében voltak.

Jelzem, nem 45-ben volt még esélyük erre, hanem 43-ban, és nem a teljes győzelemre, hanem egy kedvező békére. Állítólag volt is 43-ban német-szovjet tárgyalás, tavasszal még Kurszk előtt, de a németek túl gőgösek voltak még ekkor, Molotov és Sztálin pedig nem mehetett bele a feltételekbe egy Sztálingrád után. A felső vezetése volt a németeknek hulladék, a seregük jó volt.

Egyébként, ha tovább megyünk, a szövetségesek 38-ban, 39-ben és 40-ben is tehettek volna az ellen, hogy a németek 41 és 43 között ziccerbe kerüljenek, de saját impotenciájuk miatt ezeket a lépéseke nem tették meg. Mire felvették a kesztyűt az angolok (40 nyarán), már muszáj volt vállalni az elhúzódó, drága, sok áldozatot követelő háborút. A szövik saját maguknak köszönhetik, hogy 45-ig kitartottak a németek.