Ha a Kubai Rakétaválságból III. vhb. kerekedett volna, és az USA meg a SZU lebombázta volna egymást, akkor elég nukleáris anyag került volna a légkörbe, hogy nukleráis tél legyen és kihaljon az emberiség?

1815-ben kitört a Tambora. A robbanás ereje kb. 25 gigatonna volt. 1962-ben az összes atomfegyver robbanóereje összesen kb. 21 gigatonna volt. Ha kíváncsi vagy, kb. mi lett volna ezek ledobásának a következménye a "nukleáris tél" szempontjából, akkor nézz utána meg az 1816-os "nyár nélküli év"-nek. Nagyon messze lett volna a hatás attól, hogy "minden megfagy" stb.

"A szovjetek "megtorolják" az offenzívát és lebombáznak minden amerikai fővárost, az amcsik meg erre dupla bosszúként lebombáznak minden keleti-blokki fővárost."

Ezt a két oldal nem nézte volna tétlenül, hanem mindkét részről erőteljesen védekeztek volna, ezért sok robbanófej nem jutott volna célba. Rossz esetben New York, London, Párizs, Róma, Berlin, Budapest, Varsó stb. persze kapott volna találatokat, néhány nap alatt annyi halott lehetett volna, mint az egész II. világháborúban. De erős túlzás mindezt úgy beállítani, mint hogy mindenki meghalt volna. Egy 1965-ös magyar szimuláció szerint egyébként kb. 3-4 millióra csökkent volna Magyarország lakossága. Ez kb. a török hódoltság és a tatárjárás hatásaihoz hasonlítható, vagy egész Európát tekintve a nagy pestisjárvány időszakához hasonló pusztítás - de nem kihalás, és nem a civilizáció vége.

"Igen, de egy vulkánkitöréssel ellentétben, itt a földre visszahulló hamu radioaktív"

Igen, nagyobb (Mt-s nagyságrendű) atomcsapás után kb. két hétig a föld alatt kell maradni.

"ami, hogyha legalább az alsó-stratoszféráig feljut, azaz olyan 13 km magasságba, akkor a a szelek jóformán az egész bolygón körbefújják és mindenki kap a sugárzásból."

Nem, dehogyis. A sugárzó csapadék által érintett területek legnagyobb része napokon vagy heteken belül lakható, a többi terület is dekontaminálható.

Ne a hollywoodi filmeket vedd alapul, amikor az atomháborúra gondolsz, hanem a tudományosabb forrásokat.

23:14

Azt nem is mondtam, hogy mindenki azonnal meghalt volna. De gondolj bele csernobilban csak egyetlen blokk robbant fel és még ma sem lakható a rekator környezete. Ráadásul hányan meghaltak akik az oltásban részt vettek. A környéken milyen nagy arányban megnőtt a rendellenes mutációk száma. Ezek a sugárzó anyagok nagyon lassan bomlanak le ráadásul a növéznyzetben állatokba is bekerülnek a tápláléklánc miatt, tehát durva becslések szerint legalább annyi ember meghalt volna még a bombázások utóhatásaitól mint amennyi közvetlenül.

10:27

Csernobilban nem nukleáris robbanás történt, hanem gőzrobbanás, és annyi sugárzó anyag szóródott szét, amennyi csak nagyon-nagyon sok atombombában van. A csernobili esetnek semmi köze egy atomrobbantás hatásaihoz, teljesen más lapra tartozik.

"durva becslések szerint legalább annyi ember meghalt volna még a bombázások utóhatásaitól mint amennyi közvetlenül."

Nem. Nagy bombák esetében annak a zónának a határa, amelyen belül a közvetlen sugárzás erős élettani hatásokkal bír, bőven belül húzódik annak a zónának a határán, ahol a hőhatás és a lökéshullám hatása azonnal halálos. (Aki viszont bunkerben vészeli át az eseményt, az sugárzást sem kap.) Egy levegőben robbanó 1-2 Mt-s töltet után elenyésző (max. 1-2%-a az összes áldozatnak) azok száma, akik később, a sugárhatásokba halnak bele. Földön robbanó fegyver esetében (tehát ún. kemény célpontok közelében, ha onnan fúj a szél) a radioaktív csapadék nagyon erős, ez valóban gondot okoz, bár már egy eléggé primitív óvóhely (vagy jól szervezett kiürítés) jól véd a radioaktív csapadék ellen.

A bombázások utóhatásaitól sokan halnának meg, de ennek semmi köze a sugárzáshoz: sokkal inkább ahhoz, hogy a bombázás utáni környezetben rosszak a közlekedési és kommunikációs viszonyok, így sokakhoz nem biztos, hogy eljut az élelmiszer, ivóvíz, gyógyszer stb. Én ebben látom inkább a komoly veszélyt a bombázást követő hetek, hónapok szempontjából.