Valóban Orbán célja a szegénység növelése? Ez nem emberiség ellenes bűntett?

A berlini Junge Welt napilap pénteki száma részletes elemzést szentel az Orbán-kormány egyéves gazdaságpolitikájának. A szélsőbaloldali újság szerint a nyugati média főleg a Fidesz-kormány „emberijog-ellenes tetteiről" cikkez, holott - véli a lap - a jobboldali kormány gazdaságpolitikája sokkal „brutálisabb".

Sándor Horváth, a Junge Welt cikkírója szerint az Orbán-kabinet gazdaságpolitikáját egyetlen cél határozza meg: az adósság csökkentése. A „protestáns Orbán" „Max Weber szellemében" egyenesen a Bibliára hivatkozva nyilvánította bűnnek az adósságot.

A marxista lap tavaly még címlapon üdvözölte az Orbán-Matolcsy-tandem gazdasági újításait, és maga is gazdasági szabadságharcról cikkezett - ráadásul címlapon -, amikor a kormány megszakította a tárgyalásokat az IMF-fel, és a saját útját kezdte el járni. Horváth szerint azonban a kormány saját útja nacionalista demagógia csak - ennek példájaként Orbán március 15-i beszédét idézi, amiben a kormányfő Brüsszelt és Moszkvát azonos rangra emelte. A Junge Welt ráadásul úgy véli, hogy Orbán kódoltan zsidózott is, amikor azt mondta: „Nem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy máshonnan diktáljanak nekünk". Horváth szerint Magyarországon a „máshonnan" kitétel alatt a „zsidó összeesküvést" szokták érteni.

Mára a Junge Welt tehát eltávolodott Orbántól, a lap szerint ugyanis a budapesti kormány a „nacionalista szólamok mögött" továbbra is liberális gazdaságpolitikát valósít meg. Orbán gazdaságpolitikája, véli a lap, „kevéssé különbözik más európai országok gazdasági liberalizmusától"; Orbán politikájának sajátosságát tehát csak abban látja a marxista napilap, hogy a neoliberális megoldásokat nacionalizmussal ötvözi. A lap szerint a strukturális átalakítások költségeit az alsóbb osztályokra terhelik, és a megszorítások is főleg a szegényebbeket sújtják. A lap példaként a szociális juttatások megkurtítását említi. „A kormány intézkedései egészen tudatosan a gazdagok javát szolgálják, és a szegények, a rászorultak ellen irányulnak", írja elemzésében Horváth. Szerinte a magyar történelem során nem került sor ilyen nagyarányú szegényellenes és gazdagpárti fordulatra, mint amire a kormány készül. Ennek egyik megnyilvánulása a flat tax bevezetése: a Junge Welt szerint az egységes tizenhat százalékos adókulcs csak a jómódúaknál eredményezett fizetésnövekedést. A lap szerint mindez nem meglepő „egy olyán párt esetében, amely a szegényeket, a betegeket és a kiszolgáltatottakat mindig is felelősnek tekintette saját helyzetükért".

A flat tax révén ráadásul a költségvetés jelentős bevételektől esett el, így a kormány további megszorításokra kényszerül - ismét a szegények ellen, jósolja a Junge Welt. A kormány a költségvetési lyukakat egyrészről a bankadóval, másrészről a magánnyugdíjpénztári vagyon „államosításával" próbálta meg eddig betömködni. (A Junge Welt amúgy mindkét intézkedést üdvözölte egykoron.)

A lap szerint a legnagyobb változások a nyugdíjrendszerben várhatóak, ugyanis annak finanszírozása egyre kevésbé megoldott. A Junge Welt azonban ismét úgy látja, hogy a tervezett reformok a szegényeket fogják még hátrányosabb helyzetbe szorítani.

Mindazonáltal „a kormányváltás óta a bérből és fizetésből élőknek sem megy jobban", a kormány „rendszeresen és ismétlődően megalázza őket". A kabinet az elmúlt egy évben „munkásellenes" irányba változtatta meg a munkajogi szabályokat, véli a berlini marxista napilap. Az újság szerint „harmadik világbeli állapotokhoz" vezet a kormány politikája, amely csak a gazdagoknak akar kedvezni. Ez utóbbira példaként említi Sándor Horváth az örökösödési adó eltörlését. A munkaadók ezentúl egyoldalúan határozhatják meg a munkavállalók szabadságát, a sztrájkjogot pedig megkurtították - sorolja az újság a szerinte aggasztó jeleket.

A családpolitikában szintén szegényellenes tendenciákat lát a Junge Welt. Szerinte a kormány a családtámogatást azért alakította át adókedvezményekbe, hogy ezáltal is a tehetősebb családokat - ahol ugyebár a magasabb kereslet okán az adókedvezmények is jelentősebb többletet eredményeznek - hozza helyzetbe.

A „legbrutálisabb" lépésnek azonban mindközül a munkanélküli segély folyósításának kilenc hónapról három hónapra csökkentését látja a napilap.

Orbán a gazdaságpolitikai intézkedéseit „a társadalom megosztása", valamint „fenyegetések" révén próbálja meg elfogadtatni. Ha egy társadalmi csoport jogait megkurtítja a kormány - véli a lap -, azonnal hangulatot kelt ezen réteg ellen, s bűnözőkként próbálja meg beállítani őket. A társadalom alsóbb rétegeit a kormány folyamatosan megalázó jelzőkkel illeti, és gyűlöletet kelt ellenük. A lap szerint a kormány egyértelműen meg akarja osztani a társadalmat, az egyes rétegeket egymás ellen akarja uszítani, hogy így védje ki egy esetleges szélesebb ellenállás lehetőségét. Eközben a kormány kommunikációja meg - hiába a mindennapi megszorítások - arról szól, hogy „a megszorítások nem vezetnek sehova", „azokat csak az előző kormányok támogatták". A Fidesz a megelőző kabineteket vádolja azzal, amire most ő készül, véli a Junge Welt, mert így akarná Orbán elfedni a megszorítások tényét.

A lap szerint Orbán politikája nem öncélú, hanem egy nagyon is tudatos társadalompolitikai irányba hat: a társadalom kettészakítása egy szűk jómódú és egy hatalmas kiszolgáltatott rétegre. A Junge Welt szerint a kormánypolitika egyáltalán nem a középosztály megerősödéséhez, hanem egy szűk, jómódú elit kialakulásához vezet. „A gazdagokhoz és a szupergazdagokhoz egyre több pénz és előjog kerül", jellemzi a helyzetet a lap. A lap szerint az állam eleve lemondott a szolidaritásról - elvégre az alkotmányban sincs immáron szó az állam szociális felelősségéről -, és így „a gazdagok örülhetnek, hogy egyre kevésbé kell érintkezniük a szegényekkel". „A társadalom kettészakadása immáron tény", jelenti ki a Junge Welt elemzése.

Mivel a Fidesz a parlamenti és demokratikus ellenállás valamennyi lehetőségét „felszámolta", a Junge Welt szerint a kormány szabadon folytathatja politikáját, „amelynek célja a még több szegénység".

A lap szerint Orbán Viktorék tudatosan arra játszanak, hogy a szegénység eleve növekedjék Magyarországon; Demján Sándor állítólag egyenesen azt nyilatkozta, hogy a kínai gazdaság is a munkások szegénysége miatt versenyképes - és a milliárdos üzletember ezt az utat ajánlja Magyarországnak is. A Junge Welt szerint az Orbán-kormány azáltal akarja növelni a magyar versenyképességet, hogy leépíti a munkajogi védelmet, csökkenti a fizetéseket, és teljesen a nemzetközi tőkének szolgáltatja ki a hazai munkásokat. A nemzetközi vállalatoknak persze igencsak előnyös, ha Magyarországon a jövőben nem kell bajlódniuk szakszervezetekkel, sztrájkokkal, és még magas fizetéseket sem kell fizetniük. A Junge Welt úgy látja: az Orbán-kormány egyértelműen a szegénység tudatos növelésével akarja a magyar gazdaságot vonzóvá tenni.

„Magyarország jövője attól függ, hogy a fejekben és a magyar emberek lelkében az értelem, az életben maradás ösztöne vagy az országra évszázadokon át jellemző konzervativizmus, önromboló és kirekesztő nacionalizmus lesz-e az erősebb" - fejezi be elemzését a berlini marxista napilap.

Forrás: Heti Válasz

[link]