A Nagy Háborúban az antant hatalmak erkölcsileg a központi hatalmak felett álltak?

Az angolok a franciák és az erkölcs. Ezen jót röhögtem.

Pont a két legnagyobb gyarmatosító akik leigázták és kizsákmányolták a fél világot. A közel keleten pont miattuk nincs még mindig béke. A legnagyobb szarkerverők a világon.

Pontosítok. Mára amerika megelőzte őket.

Ez elég szubjektív, hogy a politikában mi az erkölcsös.

Azt viszont el kell ismerni (bár olykor még ezen is megy a vita), hogy az agresszor Ausztria-Magyarország volt, aki megtámadta Szerbiát és a fő nagyhatalom, ami mögötte állt, az Németország volt, ő is biztatta. Aztán persze a szerb nacionalizmus, irredentizmus és az őket biztató, támogató nagyhatalmak (főként Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia) erkölcsössége is megkérdőjelezhető.

Érdekes, érdemes megnézni a XX. század végét is . Akkor már a nyugati nagyhatalmak, NATO volt az agresszor, ami megtámadta Szerbiát. És Szerbia korábbi szövetségesei közül már csak Oroszország állt ki az ország szuverenitása mellett, bár megvédeni már nem tudta. A szerb nacionalizmus, irredentizmus, a szerbek egyesülése ma is él, ma is aktuális téma Boszniában is, ugyanúgy, mint 100-120 éve. Viszont a korábbi antant országok egészen máshogy viszonyulnak ehhez, aztán azon megint lehet vitatkozni, hogy ez erkölcsileg milyen irányú fejlődés. Ha a Balkánon kalandozunk, akkor felmerülhet párhuzamosan az albán nacionalizmus, irredentizmus politikája is, ami ugye szemben áll a szerb nacionalizmussal, szuverenitással és politikailag, jogilag, morálisan, erkölcsileg szintén megosztó lehet, viszont komoly nyugati támogatást kapott az utóbbi 23 évben.

Amit látni kell, hogy a politikát alapvetően nem az erkölcsi értékek, morál vagy a nemzetközi jogi környezet határozza meg, hanem az anyagi, stratégiai érdekek és talán legfőképp az erőviszonyok.

Történelmi alapszabály: egy háborúban mindig a győztesnek van igaza! S persze azt tüntetik fel erkölcsös színben, a másik meg a rossz, gonosz.

Az I. Vh. egy, a gyarmatokat, erőforrások felosztásáért történő háború volt. Ki üzent hadat kinek? A Monarchia egy merénylet után, az Antat által támogatott nacionalistáknak? Rá sorban meg mindenki kölcsönösen egymásnak.

"És Szerbia korábbi szövetségesei közül már csak Oroszország állt ki az ország szuverenitása mellett"

Érdekes, mert Szerbia szuverenitása nem sérült, azóta is független állam. Az, hogy az agresszor szerb, nacionalista hadsereg bekapott pár bombát, hát istenem...

"Érdekes, mert Szerbia szuverenitása nem sérült, azóta is független állam. Az, hogy az agresszor szerb, nacionalista hadsereg bekapott pár bombát, hát istenem..."

A háború előtt a NATO felszólította Szerbiát, hogy vonuljon ki Koszovóból és adjon szabad felvonulási terepet az egész országban a NATO csapatoknak és mentességet a szerb joghatóság alól. Ez sértette volna Szerbia szuverenitását, nem akarták elfogadni. Végül elvesztették a háborút, kapituláltak és Koszovó NATO igazgatás alá került. Így bár Szerbia valóban független ország, de nincs teljes szuverenitása, fennhatósága az ország egész területén. Hasonlóan bár Grúzia, Ukrajna is szabad, független országok, de sokak szerint Oroszország is megsértette, sérti ezen országok szuverenitását azzal, hogy a 2008-as, ill. 2014-es fegyveres konfliktusokban csapatokat küldött Dél-Oszétiába, Abháziába, a Krími Köztársaságba és elismerte ezen korábbi autonóm tartományok függetlenségét, utóbbit aztán annektálta is.

A háborúra vonatkozóan pedig hozzátenném, hogy Szerbia nem volt jogi értelemben agresszor, nem támadt meg más független országot, hanem polgárháború dúlt az országban, le akarták győzni az albán szeparatistákat és helyreállítani az állam szuverenitását, fennhatóságát az ország egész területén (ahogy például a washingtoni kormány tette az amerikai polgárháborúban vagy az orosz, horvát kormány a '90-es évek polgárháborúiban, Ukrajna 2014-2015-ben - az sem volt agresszió). A polgárháború majd a reguláris háború, NATO intervenció súlyosan érintette Szerbiát. A NATO nem csak a szerb hadsereg ellen mért csapásokat a háborúban, hanem stratégiai bombázást is végzett az ország infrastruktúrája ellen, pusztítva a hidakat, úthálózatot, telekommunikácicós eszközöket, erőműveket, villamos hálózatot, olajfinomítót, ipari üzemeket, gyárakat... megbénítva így az országot. Olykor tévesen teljesen civil célpontokat, kórházat, kínai nagykövetséget, koszovói menekültkaravánokat is lebombáztak.