A második világháborús légvédelmi ágyúk lövedékei miért a repülők előtt robbantak fel?

A probléma hogy a gépek sebeségét magaságát nehéz volt pontosan megbecsülni, igen voltak kezdetleges radarok de ezek marha messze álltak a mai szerkezetektől.

Ahhoz hogy eltaláld a pld 7000m en 450km/ó val repülő gépet egyrésztbtudnod kellene a fenti adatokat hogy annyival lőj elé hogy pont eltaláld. Ugye x idő amig a kilőtt légvédelmi lövedék megteszi azt a 7000m ert és ez idő alatt a gép is halad.

Erre mindenféle analóg mechanikus műszereket fejleszzettek amivel viszonylag pontosan meg lehetett ezeket mérni illetve egy analog "számítógép" kiszámolta hova is kéne lőni, a lőszer milyen magasan robbanjon (időzítés). Az ágyuk kezelői jó esetben nem csak találomra lövöldöztek hanem egy központból kapták az adatokat hogy hova is kéne lőni.

Kis magyar vonatkozás:

[link]

Mivel tisztában voltak vele hogy a magaság sebeség mérés nem elég pontos (mázli/elég sok lövedék kell hogy telibe találják) robbanó repesz gránátokat használtak ezek a repeszek 10 méteres körben tudtak sérülést okozni a repülőkben. (Normál esetben mellé lőtek volna, de az időzítő miatt mégsem száll el a lövedék a francba hanem adott magasságban robban ilyenkor a repeszeknek még mindig van esélyük hogy kárt tegyenek vagyis, ha 10m el mellé lősz még az is jó valamire) Lehet hogy maszivnak tűnik egy világháború ad repüllő, de akkor is a legtöbb gépet egy vékony aluminium lemez boritotta. Vagy ép fa esetleg vászon)