Etikus lenne egy utópiában így felszámolni a szegénység egy részét?

Nem nem és nem. Ne használjuk a munkásságot a szegénység szinonímájaként. Egy normális értékrendű munkásember vágyhat családra! És ha a lumpen elemek partvonalra kerülnek, miért ne létezhetne jómódú polgári munkásság?

Mi van akkor, ha 2200-at írunk és humanoid robotok állnak a szalag mellett, vezetik a targoncát és pucolják a wc-t? Máris nem buta társadalomszervező modellt írtam le. Csak olyan embereknek lenne hely ebben az utópiában, akik polgári munkás vagy értelmiségi életpályával rendelkeznek. Mindenki, aki szaporodni akar, motivált lesz erre, és így a civilizáció erkölcsi szintje és a közbiztonság soha nem látott magasságokba emelkedik.

Eszembe nem jutott gyermekteleneket partvonalra állítani. Az utópia szerint a meneküles önkéntes. A termékeny, de gyermektelen kategória ugyanígy fellelhető.

Lumpen az, aki sorozatosan munkára képtelen állapotba helyezi magát, pl. alkoholos vagy egyéb drogos befolyásoltság alatt akar dolgozni, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége önhibájából hiányzik.

Képzeld, azt mondom, hogy nekik is van emberi méltóságuk, ezért ha nincs gyerekük, pont emiatt lehetőségük van a nyomorból kimenekülni. Ha már van gyereke, akkor sajnos nem. Hiszen akkor mindenki részére elérhető lenne a menekülőút, bedöntené a rendszert. De a gyerekénel már megint lehetősége van kimenekülni a lumpenségből. Vagy összeszedi magát, vagy ott a luxus lakópark élethosszig.