Az Article 13 tényleg olyan nagy dolog mint sokan mondják, vagy túlreagálják az emberek?

"Egyébként ha az utcaseprő seprűjét ő használja, mert az ki lett fizetve, akkor a gyártónak eggyel kevesebb seprűje lesz és eggyel több ellentételezése az eladott áru után. Ha a szellemi termék nonprofit felhasználása után nem fizetsz, hiányozni fog valahonnan a szellemi termék?"

Ez mégis milyen érv akar lenni? Semmiért sem azon az alapon fizetsz, mert az hiányozni fog valahonnan. Azért fizetsz valamiért, ha használni akarod, mert ezáltal a más által belefektetett időt és energiát használod ki a saját javadra. Akkor is, ha nem az a cél hogy pénzt keress vele!

Ez valóban így van, ezzel együtt is vannak eltérések az anyagi és szellemi javak között, melyeket nem lehet letagadni és megpróbálni úgy tenni, mintha nem lenne különbség a kettő között: egy seprű előállításához – hogy a példánál maradjunk – fix mennyiségű anyagra és munkaerőre van szükség, ezt ellentételezed pénzzel, ahogy te is mondtad, amikor megvásárolod a seprűt. A szellemi javak előállításához szintén fix mennyiségű hozzáértésre, munkaerőre, gondolatra, akaratra, szoftverre, hardverre stb van szükség, azonban ezt kvázi végtelenszer akarják értékesíteni. Szerintem ez nem életszerű* és nem is arányos, maximum akkor, ha a videó harmadik fél szellemi termékének felhasználásából bekövetkezett minőségjavulását bevételarányosan ellentételezi a videós, és mivel ingyenesen elérhető a legtöbb videó a youtube-on, pontosan ez történt eddig is.

*egy seprűt nem tudsz eladni végtelenszer ugyanannak az embernek, mert már a második alkalomnál sem áll szóba veled

"A szellemi javak előállításához szintén fix mennyiségű hozzáértésre, munkaerőre, gondolatra, akaratra, szoftverre, hardverre stb van szükség, azonban ezt kvázi végtelenszer akarják értékesíteni"

Hogy akarnák már végtelenszer értékesíteni? Egyszer kell megvenned, hogy aztán használhasd.

Idézek az Artisjus honlapjáról, az on-demand szolgáltatások üzemeltetőinek részére összeírt ügyintézésmeneti leírásból:

"Naptári negyedévenként küldjük a jogdíjfizetési értesítőket a szerződés ideje alatt. Az ebben szereplő jogdíjat a felhasználó által negyedévente egyszer, a negyedévet követő hónapban szolgáltatott felhasználási adatok alapján számoljuk ki. (Kivételt jelentenek az egyszeri zenefelhasználások, mert ezeknél csak egyszer, a felhasználás után küldünk értesítőt). ). A JFÉ külön aláírás nélkül is alkalmas számviteli elszámolásra, így azt e-mailben juttatjuk el a szerződő partnereink részére. A JFÉ-n szereplő jogdíj átutalását követően állítjuk ki a -pénzügyi rendezést már nem igénylő- számlát, amelyet postán küldünk el a felhasználónak."

Ebből azt olvasom ki, hogy a jogvédett tartalom felhasználásáról negyedévente lista készül, melynek elküldése után az Artisjus kiállítja a számlát. Nem látok sem az idézett részben, sem a weboldalon sehol olyan kitételt, hogy egy előadónak vagy akár egy számért mindössze egyszer kell fizetni, mely után örökéletű licensz birtokába jut a vásárló.

Most hogyha én idéznék neked egy olyan szolgáltatótól, aki nem eladja neked a seprűt hanem bérbeadja, és aszerint számláz, ahányszor használod a termékét, leesne végre hogy milyen szélmalomharcot vívsz?

Igen, nyilvám vannak eltérő üzleti modellek. Valamit megvehetsz, valamit bérelhetsz, valamit lízingelhetsz, valamit szponzoron keresztül használhatsz, stb. A lényeg ugyanaz, alapvetően ha más termékét használod, legyen az szellemi vagy fizikai, azért fizetned kell, ha legálisan akarod ezt tenni.

Szerinted reális az, hogy pl minden egyes paródiavideó után kifizeti a videós a jogdíjat a tulajdonosnak? Vagy az a reálisabb, hogy ezek a nonprofit, kreatív tartalmak megszűnnek készülni.

Úgy találom egyébként, hogy akarva-akaratlanul kikerülöd néhány állításomat, ami érthető, hisz miért is válaszolnál mindenre, már azt is megköszönöm, hogy vitázunk. Azonban szeretném, ha megosztanád a gondolataidat egy korábbi állításommal, mely így hangzik: "Szerintem ez[...] nem életszerű és nem is arányos, maximum akkor, ha a videó harmadik fél szellemi termékének felhasználásából bekövetkezett minőségjavulását bevételarányosan ellentételezi a videós, és mivel ingyenesen elérhető a legtöbb videó a youtube-on, pontosan ez történt eddig is."

"Szerinted reális az, hogy pl minden egyes paródiavideó után kifizeti a videós a jogdíjat a tulajdonosnak? Vagy az a reálisabb, hogy ezek a nonprofit, kreatív tartalmak megszűnnek készülni."

Attól függ. Nyilván a legtöbben nem engedhetik meg maguknak hogy a milliós tételű jogdíjakat felvásárolják, ebben az esetben teljesen reálisnak tűnik hogy ennek csak töredékét fizetik, de akkor azt minden egyes alkalommal, amikor felhasználják mások alkotásait.

Az semmiképp nem egy jó rendszer hogy ha valami egyszer felkerült a netre, akkor használja ingyen aki csak akarja.

Hátborzongató hogy emberek mennyire nem értik miről szól a 11 és 13. cikkely.

Julia Reda a piratenparteiból már közölte, nem hogy egy ország de az összes tagállam sem elegendő a törvényjavaslat meghiúsításához. Ezt már csak a német bundeslandok vagy a Brittek tudnák megszüntetni vagy egy tartós tüntetés. De ismerve a németeket hamar megunják. Mi a véleményem minderről? Ez a demokrácia és szabad szólásjog és szabad információ szerzés súlyos elnyomása! Itt nem a youtube,facebook és egyéb cégóriásokról szól. Ez a "licensz szerződési AI filter" egy korrupt politikai elit kezében van akik úgy formálják ezt a filtert ahogy akarják. Minden interneten mozgó adat licensz szerződéssel van ellátva (programok,játékok,zene,video,weboldalak minden fajtája).

Tehát ha nem tölthetsz fel egy vagány vágott videót pl a coub-ra mert az a 3 másodpercnyi zene a pl nickelback tulajdona, így a nickelback sem élvezheti az internet adta propagálási és terjesztési lehetőségeit.

Pont ez a csodálatos az internetben, a szabad ingyenes információ folyás. Pláne ha a 11. cikkely fizetésre kötelez minden egyes link megtekintése és megosztása után! Ezt már szakértők rég elemezték újra és újra hogy ez az alkotóknak jelentősen hátrányos sőt, sokan csődbe is mennek a jogtalan licensz felhasználás végett.

Ezt a filtert csak akkor nem kötelező alkalmazni a weboldal üzemeltetőinek ha megfelelnek !mind 3! kritériumnak.

1- 2019 jan 1. -től visszamenőleg kevesebb mint 3 éve létezik.

2- éves árbevétele kevesebb mint 10 millió euró

3- havi 5 milliónál kevesebb látogatója van

Egyöntetüen azt mondhatjuk hogy a legtöbb weboldal nem hogy mind háromnak

de sok esetben jó ha 1 kritériumnak meg tud felelni.

Végszónak, ezt kézzel lábbal meg kell szűntetni elvégre maga a szavazás is szokatlan,inkorrekt módon zajlott le,valamint az idős már nyugdíjkoros eu parlamenti szavazók nincsenek a 13. cikkely következményeivel tisztában.

Ebből kifolyólag sokan újra szavazást is kértek mert rossz gombot nyomtak meg.

Le lehet vonni mindebből a következtetéseket.