Ha a bankok használják a pénzünket -- gondolom befektetik --, akkor nekünk miért jár alacsony kamat?
A "mocskos átkosban" nem emlékszem egészen pontosan, de akár két-számjegyet megközelítő kamat járt, most meg a külön féle tranzakciók után levont banki díjak összességére sem elegendő a kapott kamat.
Akkor miről beszélünk? Hova lesz a bankok bevétele, ami tulajdonképpen a mi megtakarított pénzünkön hizlalja őket? Sejtem, de hátha akad nem banki(!) szakértő, mondjuk tökös politikus, képviselő, aki megmondja -- elvégre képviselője a népnek.
A Bank nem szeretetszolgálat. Nem azért dolgozik, hogy neked legyen jó. Komoly profitot akarnak termelni.
Ha lenne érzelmei a bankároknak nem írják meg úgy a devizahitelek szerződését, hogy annyi kilakoltatás legyen mint most :P
"mondjuk tökös politikus, képviselő, aki megmondja -- elvégre képviselője a népnek."
A pénzkibocsájtás a Bankok monopóliuma. 10% lehet a valóstőkéjük a maradék 90% fiktív pénz. Kiadnak neked pl hitelt. Annak az összegnek a 10%-ával kell rendelkezniük. Namost ilyenkor bekerül a gazdaságba korábban nem létező pénz, ami után ők kamatos kamatot szednek. Érted miért a bankár dinasztia a leggazdagabb?
Gyakorlatilag a képviselőket is megveszik. A kampányukat is ők fizetik és benyújtják a számlát. Ma nem gazdasági kapitalizmus van, hanem pénz kapitalizmus. Ezért kell állandó növekedés, minél több eladás TV-ből, mosógépből. Neked nem kell évente új hűtő, plazma. Ez teljesen irreális, de a banknak megéri, mert pénzt állít elő a semmiből.
Szerintem nézz utána annak, hogy abban a „mocskos átkosban” mekkora hitelkamat és infláció mellett volt az a 2 számjegyű betéti kamat (már ha volt ilyen egyáltalán).
Én arra emlékszem, hogy a rendszerváltásal úgy elszaladt az infláció, hogy az OTP hitelek törlesztései elértéktelenedtek. Akkor is 350Ft-t kellett fizetni havonta anyáméknak amikor még csak 9-10 ezer Ft volt a havi átlagkereset a ’80-as évek végén, meg amikor 1992-ben már 20 ezer felett. Amikor meg felvették a hitelt és a havi törlesztést, kamatot megszabták, akkor 2000 körül volt az átlagbér.
Meg arra emlékszem, hogy a Bokros csomag áldásos idejében a lakáshitel amit fel szerettünk volna venni, az 36%-os kamatú volt, amire még jöttek a költségek, egyebek. A betétekre közben ennek töredékét fizették.
A betéti kamat mértékét elsődlegesen a Nemzeti Bank alapkamata határozza meg, ami pedig az ország állapotától, a világgazdasági helyzettől együtt függ és számunkra legjobban az infláció jellemzi. Ha magas az infláció, akkor magasabb a kamat – ha alacsony, akkor a kamat is kisebb. De ahogy pontosan mekkora lesz a kamat, azt #4 már leírta.
Nézd vissza az elmúlt 30 évet! Akkor volt 2 számjegyű a betéti kamat, ha nagyon magas volt az infláció. A valóságban a haszon soha nem volt nagy a betéteken, mert bár a kamat magas volt, de közben az értékét sokkal jobban veszítette a pénz. Nálunk a bankok mindig is visszaéltek a fölényükkel, mert a magyar emberek nem szeretnek ugrálni és máshová áttenni a számlájukat, pénzüket. Én sem. Szidom a bankomat az alacsony kamatok és magas költségek miatt, de 20 éve maradtam náluk tettek bármit is.
Azért nem adnak neked magasabb kamatot a bankok, mert egyszerűen nincs szükségük a pénzedre.
Számos egyéb forrásból olcsóbban be tudják szerezni a szükséges forrásokat, nincs szükségük (drága) lakossági betétekre.
Ha majd nem lesz olyan pénzbőség a nemzetközi tőkepiacon, mint most, akkor a lakossági betétkamatok is felmennek majd.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!