Nektek is hiányzik az aluljárókból a sok csövi?

Dehogy fognak.

Most már el lehetne vitetni azokat is, akik nem keresnek legalább nettó 200 ezret, hogy megszűnjön a szegénység is. Ez egy remek módszer.

"Nekem az állandóan a mobiljukat bámuló zombik hiányoznak, meg azok, akiknek büdös magukon kívül másra figyelni és úgy közlekednek, na meg azok, akik kéretlenül hozzád érnek, mert még nem volt eltörve a kezük."

Azokat is mind el kellene vitetni. Meg a piros pulóveres, balkezes szemüvegeseket is.

Én sosem értettem a hajléktalanokat. Ha én az lennék, másképp csinálnám. Először is, egységben az erő. Összeállni pár alakkal, akik megbízhatóak.

Ki a városból, vidékre. Építeni egy földkunyhót. Egy rézsüs részre, egyik oldalon föld, a többi része deszka, ponyva. Legyen szélvédett. Kell egy verem, ahol télen - nyáron lehet kaját tárolni. Megszervezni, hogy egyvalaki mindig őrzi a bázist, a többi beszerző körútra megy a városba.

Gyűjteni pénzt, adományt, kaját, tüzelőt. Vezetni a kiadásokat, megtervezni mindent. Ha már egy ideje ott lennék, esetleg lehetne veteményes, pár állat, tyúkok, akkor már lenne tojás is. Közben folyamatosan melót keresni, egy - egy alkalmi dolog csak beesne néha.

Egy törekvő ember a jég hátán is megél.

14.

Hát akkor mi tarka tökömet akarnak?

Hakapeszi, ez elég idealista elképzelés.

"Összeállni pár alakkal, akik megbízhatóak."

Már itt elbukik szerintem a dolog.

"Építeni egy földkunyhót."

Hol? Az első lesz, hogy elzavarnak. Vagy tudsz olyan földet, ami nem valakié?

"Ha már egy ideje ott lennék, esetleg lehetne veteményes, pár állat, tyúkok, akkor már lenne tojás is."

Kéregetségből hogy veszel állatot? És min művelsz földet? Nem kell ahhoz hajléktlannak lenned, most is kipróbálhatod, hogy kimész a határba, és csak úgy elkezdesz feltörni egy kis darab földet. Aztán ne csodálkozz, ha jönnek kérdezősködni, hogy mi a jó fenét csinálsz te ott.

Én meg azt nem értem, hogyha egy ember egy váratlan élethelyzet miatt fedél nélküli lesz, mekkora hulladéknak kell lennie ahhoz, ne legyen egy családtagja, barátja, rokona, szomszédja, aki egy hónapra - míg albérletet talál - befogadja?

Budapest 30-40 km-es körzetében komplett házakat lehet kivenni 20-30ezerért és lehet bejárni dolgozni Budapestre, ahogy a vidéki lakosság 80%-a teszi.

Csakhogy a munkából, normális életből ezek nem kérnek, akkor hadd ne legyen ez a mi gondunk, miközben lealjasítják a környezetet, tetveket, betegségeket terjesztve.

Megjegyzem, adhatsz te ezeknek bármilyen lakást, egy félév múlva ugyanott tartanának.

"Már itt elbukik szerintem a dolog"

Akkor csinálom egyedül, valamivel nehezebb lesz.

"Hol? Az első lesz, hogy elzavarnak. Vagy tudsz olyan földet, ami nem valakié"

Próba, szerencse. Biztos van olyan föld ami senkié. Vagy megkérdezem, max elküldenek. Jobb is, olyan hely kell, amit hosszú ideig fent tudok tartani. Biztos lenne olyan gazda, aki még örülne is, ha valaki ránéz a földjére gyakorlatilag ingyen. Meg kell kérdezni, mit veszíthetek?

"Kéregetségből hogy veszel állatot?"

Úgy, ahogy kannás bort. Vagy kérek, lopok, ha máshogy nem megy.

"És min művelsz földet? Nem kell ahhoz hajléktlannak lenned, most is kipróbálhatod, hogy kimész a határba, és csak úgy elkezdesz feltörni egy kis darab földet. Aztán ne csodálkozz, ha jönnek kérdezősködni, hogy mi a jó fenét csinálsz te ott"

Ej, mindig csak hogy nem lehet, hogy nem lehet. Azt kell keresni, hogyan lehet. Sosem leszel jó hajléktalan.

Van egy nagyon jó könyv, James Clavell, King Rat, Patkánykirály, ki olvasta?

A talpraesett ember a hadifogoly táborban is jól él, mint King, az amerikai főhős. Míg mások éheznek, ő jókat eszik, makulátlan egyenruhában jár. Amíg mások egymást fújják be, és a japánok spiclijei, ő üzletel és segít a barátainak is.

Egyébként elismerem, tényleg idealista vagyok. Hiszen aki annyira tudatos, mint amit vázoltam, az eleve nem lesz hajléktalan.

A faterom pl. a szülői házban évek óta egyedül él, nyugdíjas. Már két lecsúszott fickót is odafogadott magához, mondván, jobb ha van ott valaki, és az illető is jól jár, fűtött helyen aludhat (jól berendezett, vécével is ellátott alagsorról van szó) és cserében az illető kisebb munkákat megcsinál a ház körül.

Mind a kettővel ráfaragott, ideig - óráig működik, aztán már csak piáznak, munka semmi. Az másodikat már úgy kellett elzavarni. Éjjel visszamászott a kerítésen át. Apám csak annyit kötött ki, hogy részegen ne jelenjen meg és minimális ház körüli teendőt. Még piát is vett neki, mondván, jobb ha ő szabja meg, mit és mennyit iszik.

Nem tudják betartani a megállapodást.

Eléggé naiv elképzelésetek van a hajléktalanságról. Mintha mindegyik szándékosan akarna az lenni...

De megsúgom, a többségnek korábban családja és állása is volt, de beütött a baj. És ne gondoljátok, hogy ez nem fordulhatna elő bárkivel.

Azért kíváncsi lennék, hogy télen miként oldanátok meg a -30°-os hideget. Ennél bizony már nem segít egy-két pokróc. És egyik gazda se fogja szó nélkül tűrni, hogy nekiálljanak kivágni a fáit, mégha a lakhatást meg is engedte. Így bizony sokan inkább az italhoz nyúlnak, ami csak tovább tetézi a bajt, de legalább kevesebben fagynak halálra.

Állatok és növények tartása se ennyire egyszerű. Azokat is etetni, itatni, gondozni kell. Míg meg nem nőnek, addig nem hoznak hasznot. Az elkészítésről nem is beszélve. Kint a mezőn pedig nincs, se ivóvíz, se élelem. Továbbá erre csak egészséges, életerős emberek alkalmasak, ami nem túl gyakori a hajléktalanok közt.

Amúgy, munkavállalóként mégis ki adna hajléktalannak munkát? Munkaszerződés megkötésénél a lakcím hiánya fel fog tűnni. Fizetést is csak számlára utalnak, gyakran csak egy hónap után.

Persze mehetne hajléktalanszállóra, ideiglenesen. Bár bevallom fogalmam sincs, de valami komoly oka csak van, hogy a fűtött helység helyett inkább az utcát választják.