Mikor omlik össze a modern világ? Ha nem omlik össze, mi menti meg?

Ők mentik meg a világot: Харрі Поттер, Шуперман.

Tehát Harry Potter, Superman.

Ez tuti!

Tudod kérdező, ha egy közegbe kerülsz, amit nem ismersz, folyamatosan gondjaid lesznek a viselkedéssel, a mindennapi dolgaiddal, az élelmezéssel, egyszóval az élettel. Ha viszont ezeket tudod (mert tudhatod), nagy magabiztossággal élsz, teszed a dolgod, ritkán tévedsz.

Itt is ez a helyzet. Sok minden aggaszt, de ezek történetesen nem. Vagy nem úgy, mint téged. Például tudom, hogy nincs az a túlnépesedés, amire te gondolsz, nem túlfogyasztás van, hanem annak gerjesztése. Nem megállítani kell, hanem a túltermelést szabályozni. Az például segítene a túlpazarláson, környezeti problémákon is. A népességvándorlás se véletlen. A szándékos (haszonból történő) pusztítás az oka. Ott vannak példáu a szíriai menekültek. Mert ott háború van. Az országuk romokban, élhetetlen. És tudod te, ebből mennyien gazdagodtak meg eszméletlen mértékben? A közbiztonság a "gyereknevelés" és még ezer más probléma mind e szükségtelen, a mérhetetlen meggazdagodást megteremtő túltermelés, aránytalanság miatt keletkezik.

Az aggodalom sok vonatkozásban jogos. Azonban engem csak egyetlen dolog aggaszt: a mérhetetlen butaság terjedése. Ez jó a gazdagoknak, rossz világnak. És minél butábbak az emberek, annál kevésbé látják az igazi problémát, még egymás legyilkolására is rávehetők. Pedig élhetnénk jó is. De ennek ára van. Meg kéne akadályozni, mondjuk itt az ilyen Orbán féléket, másutt másokat (drogbárókat, fegyvergyártókat, és még sorolhatnám fél napig). Ezt az árat azonban a buta ember sose fizeti meg. Ez az ő biztonságuk.

Összeomlik nemsokára, hiszen a hatványozott növekedés mindig fenntarthatatlan.

De nyilván nem a túlnépesedéstől, hiszen már csak afrikában nő a népesség. Meg ha igy folytatódika spermaszám csökkenése, ahogy az elmúlt 50 évben, akkor az emberiség kb. 50-60 év múlva nemzőképtelen lesz.

Sokkal nagyobb az összeomlás esélye egy világjárványtól. Vannak már antibiotikum-rezisztens bacijaink, meg gyorsan mutálódó virusaink, mint pl. a madárinfluenza. Teljesen esélyes milliárdok halála pár év alatt.

A gazdasági tényezők és/vagy a pénzrendszer problémái inkább csak a 1929-eshez hasonló válságot okoznának, a modern világ vagy a civilizáció ahogy most ismerjük attól nem omlana össze.

Ha sikerül az emberiségnek megvetnie a lábát az űrben és más bolygókon, akkor megmenekülhet és még tovább is fejlődhet.

De ha lustaságból vagy nemtörődömségből nem erre fordítja tudását és erőforrásait, akkor abból baj lehet, mert a szülőbolygón bezárva lenni kockázatos dolog az erőforrások felélése miatt, vagy esetleg jön egy kósza aszteroida, és...

Ezen én is szoktam gondolkozni :)

- kulturális válság (te is írtad, globalizáció, migráció)

- energiaválság (ezt egyelőre megúsztuk a palaolaj miatt)

- környezeti válság: klímaváltozás (szerintem ez durvulni fog, betegségek, élelemhiány), környezetszennyezés (ózonlyuk, mikro-műanyag, légszennyezés), rezisztens baktériumok

- túlnépesedés (az pont hogy probléma, hogy a "söpredék" réteg szaporodik minden határon túl)

- gazdasági válság (kódolva van a kapitalizmus működésének)

Össze fog omlani, ez biztos.

Hogy mikor, azt nem lehet tudni, hosszú a folyamat.

Ha nem változik alapvetően a szemlélet minden téren, akkor a harmadik évezredet már nem éli meg az emberiség, de a bolygó sem.

Az a baj, hogy a profit vezérel mindent. Pontosabban nem is a profit, hanem a profit növekedése. Ez vezet a problémák egyre gyorsuló eszkalálódásához.

De mondok jobbat. Pár évtizeden belül, de talán még korábban, a mesterséges intelligencia vezérelte robotok alkalmazása minden szempontból nyereségesebb lesz, mint a ma tömegesen alkalmazott olcsó munkaerő. Mi "szükség" lesz akkor ekkora embertömegre?

#9

Felteszem Afrikára gondolsz, esetleg Indiára?

Hisz ez van a köztudatban, ezzel magyarázzák részben az onnan induló migrációt, a nyomort, stb.

Holott:

Különleges helyzetben van Afrika, ugyanis ez a kontinens rendelkezik a világon a legnagyobb felszín alatti vízkészlettel, amelyet az UNESCO jelentése szerint jelenleg még igen kevéssé használnak ki.

Mivel ezek a víztartó rétegek gyakran több ország területére is kiterjednek, az érintetteknek elvileg együtt kellene kidolgozniuk egy szabályozást a jövőbeni közös kitermelésre.

Erre már volt is pozitív példa. Az 1990-es években Csád, Egyiptom Líbia valamint Szudán közös szervezetet hoztak létre az úgynevezett núbiai vízbázis hasznosításának koordinálására. Hasonló együttműködés alakult ki Niger, Nigéria és Mali között is. Az ilyen pozitív példák viszont – az UNESCO tanulmánya szerint – sajnos nagyon ritkák.

Az Európai Unió édesvízszükségletének 70 százalékát felszín alatti készletekből fedezi. Más szárazabb térségekben ez az arány ennél is nagyobb:

Marokkóban 75 százalék, Máltán 95 százalék, Szaud-Arábiában 100 százalék. Indiában 89 százalék, Dél-Afrikában 84 százalék a földfelszín alatti víztömeg.

Csak tenni kellene valamit érte!