Írnátok érveket az internetes kalózkodás ellen és mellett?

Mellett: internetet arra hozták létre, hogy szabadon áramoljon az informácio.

Na meg ki akar olyan irreális összegeket fizetni? Így is brutális haszont söpörnek be.

Ellene: azért mégis csak valakinek a terméke az.

Érv mellette: ingyen beszerzel mindent, nem kell fizetned érte.

Érv ellene:

Kockáztatsz, hogy esetleg megbüntetnek.

Úgy szerzel be egy játékot, hogy nem fizettél érte, ezzel elveszed a lehetőséget, hogy valaha is megveszed eredetiben a játékot/filmet, azaz ezáltal kárt okozol a gyártónak.

*3

Nálam a könyveknél van vegyes felállás: külföldieket/néha ittenieket töltöm, itthoniakat kölcsönzöm vagy megveszem/rendelem.

Zenét, filmet inkább online.

Amiket eddig hallottam:

Mellett:

- Az adott országban be van tiltva az a bizonyos termék, így "csak" illegálisan tudod beszerezni.

- Régiós árazás. Nyugaton egy 60 eurós játék "nem olyan nagy szám", mert ott magas az életszínvonal, de Brazíliában ez a 60 euró sok embernek a teljes havi fizuja. Ezt a problémát pl. már próbálják kiküszöbölni.

Én személy szerint ellenzem a kalózkodást. Igen régen néztem filmeket online, de már leszoktam róla. A photoshop-om meg azért krekkelt, mert az Adobe mostanság szereti átverni az ügyfeleit (akit érdekel bővebben, az írjon privit).

Egy filmbe/programba/játékba nagyon sok időt beleölnek, és én morálisan rossznak érzem, hogy én a terméküket csak úgy ingyen "fogyasztom".

*5

Tekintve, hogy a nagy stúdiók milyen szutyok filmekkel örvendeztetik meg az átlagot manapság, meg tudom érteni, ha Pistike inkább online megnézi otthon, minthogy kiad rá 2000 Ft-ot a mozi pénztárban és a végén keserű szájízzel jön ki, mondván: én nem erre adtam ki pénzt.

a nem tehetős emberek is hozzá jutnak olyan tartalmakhoz, amelyek amúgy nem lennének elérhetőek számára. Itt gondolok egy pszichológiai alapok könyvre, ami boltban 6000 Ft. Közbe nem ér semmit, mert egyszer elolvassa ennyi erővel viszont könyvtárba is mehet, de ott is ott van az a megbéklyózás, h ha nem hozod vissza, akkor soha többet nem kölcsönözhetsz és még fizess is érte. Minek vállalni ennyi macerát, ha ingyen letölti, akkor olvassa el amikor akarja?! Inkább rakjanak bele reklámot és akk a szerző is profitál.

Ellene viszont ott van, h aki csinálta annak is megkell élnie valamiből és nem az illegális letöltéseken fog múlni. Aki akarja úgy is megveszi, de nem mindegy neki, h 100 ft-t keres vagy 110-et. Milliók veszik meg a filmeket, de milliók nézik meg illegálisan is. Így is nyereséges, de ők a maxra mennének.

Pro:

• A szellemi termék nem kerül ellopásra, ha licenszdíj kifizetése nélkül hozzáférsz, mert végtelen számú kópia érhető el belőle, a szerzői jog pedig nem cserél birtokost ezen cselekedet okán – lopásra hivatkozás az egyik legfőbb érv a kalózkodás ellen, ez valójában érvelési hiba.

• Félrevezető előzetesek: gyakran a film legtöbb élvezhető másodpercét ellövik a trailer-ekben – videójátékok esetén sokszor utólag feljavított demóvideókkal hazudnak a nagyközönségnek –, emiatt a szellemi termékhez való hozzáférés nélkül nem lehet előre tudni, milyen minőségű filmhez/játékhoz szól a használati licensz.

• Protest jelleg a súlytalan látványfilmek és a bug-osan kiadott/lootbox rendszerrel és DLC-kel tovább monetizált AAA-s videójátékok ellen, közös vonásuk, hogy legtöbbször óriási profittal üríti ki ezeket magából az aktuális álomgyár.

• Említésre került a forgalmazók gazdasági intoleranciája a szegényebb országokkal szemben.

• Licenszdíj kifizetése nélkül is profitál a hozzáférésből a jogtulaj, mert nincs olyan termék, melyre önerőből a bolygó minden lakosának fel tudják hívni a figyelmét/fel tudják kelteni az érdeklődését, így potenciális ingyenreklám-hordozó minden ember, aki hozzáfért a termékhez függetlenül attól, hogy kifizette-e az ezzel járó költséget.

• Hozzáférhetetlenség: Magyarországon és sok más országban tudtommal a mai napig nem elérhető a netflix, és egyébként is nagyobb a választék egy kalózkikötőben, mint egy streaming szolgáltatás polcain.

• Jogvédői rosszindulat: tudtommal szerzői jogi díjat kalkulálnak az összes digitális adathordozó árába, függetlenül attól, hogy tényleg teletöltöd-e őket kalózmásolatokkal úgy, ahogy azt ők feltételezik. Tehát ha jogtiszta tartalmat másolsz egy áruházban vásárolt hordozóra, kétszer fizeted ki a jogdíjat.

Kontra:

A bevételkiesés miatt a producerek átlagosan egytized magánrepülővel kevesebbet vásárolnak évent..-

Komolyra fordítva a szót:

• A használati jogért fizető emberek teremtik a vállalkozási kedvet, ha mindenki kalózkodna, nem készülne el semmilyen, komolyabb anyagi befektetést igénylő szellemi termék.

• A kalózkodásból származó hozzáférés a termékhez gyakran rosszabb minőségű – kisebb felbontás, torzult hangsáv, játékok esetében online mód hiánya.

• Vírusveszély.

Kifogások és mosakodások helyett maradjunk az igazi érvek mellett.

Mellette:

• Hozzáférhetőség: Magyarországon nagyon kis mennyiségben terjesztenek legálisan filmeket, sorozatokat meg aztán pláne. És akkor még szó sem esett a régebbi, kis réteget megszólító tartalmakról.

• Az on demand szolgáltatások a régiónkban pontosan ugyanannyiba kerülnek, mint egy amerikainak, viszont ezért a pénzért csak a tartalom töredéke érhető el.

• A szerzői jogvédők már eleve a kollektív bűnösség elvével indulnak és minden adathordozó árába díjakat építenek be.

• Bizonyos termékek bizonyos régiókban csak cenzúrázva vagy sehogy sem jelennek meg.

Ellene

• Bevételkiesést jelent a tartalomszolgáltatónak/jogbirtokosnak, ha valaki megvásárlás helyett letölt. Ez is egy üzlet. Valaki befekteti a saját pénzét, hogy valamit létrehozzon és több pénzt akar kivenni belőle, mint amit beletett.

• A kalózok által okozott károk átterhelődnek a tisztességesen fizető fogyasztókra. Nekik emelkedik a termék vagy szolgáltatás ára, ők szívnak a másolásvédelemmel.

• Egy olyan kis piacnál, mint a miénk, a szolgáltatás leromlását is okozhatja. Ha nincs fizetni hajlandó kereslet, akkor alacsony prioritású régió leszünk, például a fejlesztések hozzánk fognak elérni utoljára, tőlünk vonulnak ki a legnagyobb eséllyel vagy épp le kell mondanunk a lokalizációról.