Mit jelent a szocial szó történelmileg önmagában?

Wikipédián van egy egészen jó szócikk erről:

"A szocializmus (latin socius = 'társ') olyan eszmei áramlatok, politikai ideológiák összessége, melyek először a 19. század folyamán jelentek meg, közös elemük az individualizmusnak, a magánérdek elsődlegességének elvetése, a kollektivizmus, a társadalmi egyenlőség, a szolidaritás előtérbe helyezése. A szocializmus magában foglal egy gazdasági programot – a termelési eszközök fölötti társadalmi ellenőrzés valamilyen formáját –, szociális követeléseket – társadalmi egyenlőséget, az anyagi javak igazságos elosztását – és politikai célokat.

A legáltalánosabb értelemben szocialistának nevezhetünk minden olyan törekvést, amely a társadalmi berendezkedést a szociális igazságosság szemszögéből kísérli meg átalakítani."

Általánosságban ez igaz a nemzetiszocializmus ideológiájára is, csak kiegészülve szélsőjobboldal elméletekkel.

Szocializmuson jóléti államot, illetve társadalmat értünk, mely inkább utópikus, mint reális társadalmi rend. A szociális állam megvalósítása megköveteli az univerzális, szigorú, keménykezű államvezetést, amely az „egy mindenkiért, mindenki egyért” jelszavával szolidaritásvállalásra kényszeríti polgárait, hogy a szolidáris államrendet foganatosítsa. Idővel persze e hatalmi apparátusnak a saját hatalma fontosabb a népjólétnél. Így a szocializmus inkább középkori, mint a 20. évszázad rendszere. Viszont a szocializmust politikai szlogenként alkalmazni minden időben zseniális trükk.

Spann Othmar szerint a szocializmus univerzális államszisztéma, melyben az individuum köteles magát a közjónak, alávetni. A demokrácia a szocializmus ellenpólusa, amely az individuumnak -gyakran a társadalom hátrányára is- messzemenő jogokat biztosít.

Nemzetiszocializmus: a nemzet érdekét szem előtt tartó.

Szocializmus: a jobb érthetőség kedvéért, nemzetietlen szocializmus. A nemzettel szemben álló erők érdekeit szem előtt tartó