Az első és második bécsi döntés érvényben maradt volna, ha Horthynak sikerül a kiugrás a háborúból?

A másodiknak van igaza: Romániával szemben valószínűleg lett volna határkiigazítás a javunkra, ha Horthy október 15-ei kiugrási kísérlete sikerrel jár. Észak-Erdély akkor is elúszott volna, de a Partium (Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti sáv) valószínűleg visszakerült volna hozzánk.

A Szovjetuniónak Romániával kötött fegyverszüneti egyezménye is nyitva hagyta ezt a kérdést, mivel úgy rendelkezett, hogy Erdély VAGY ANNAK NAGYOBB RÉSZE visszakerül Romániához. Itt még volt egy kiskapu a magyarok számára Sztálin részéről is nyitva hagyva.

Előttem már nagyjából leírták ahogy látom

Még azt hozzátenném, hogy Sztálin 1942-ben egész Erdélyt Magyarországnak ígérte, amennyiben nem üzenünk nekik hadat

Annyi volt ezzel a bökkenő, hogy ezzel valószínűleg egy német megszállást kaptunk volna a nyakunkba (ami így is bekövetkezett 2 évvel később)

A bécsi döntések valószínűleg nem maradtak volna érvényben,

ad1: második bécsi döntés esete (Erdély és Partium):

mivel a második bécsi döntéssel visszakerült Székelyföldet elvesztettük volna, viszont a Szilágyság (Szilágy megye), a határ menti Partium (Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti), esetleg még Máramaros megye, Ugocsa megye déli része, Szatmár megye, Bihar megye nagy része, és Arad megye kb fele visszakerült volna. (Ez a Gömbös Gyula-féle tervezettel esett volna egybe nagyjából, mivel ő a határ menti területek visszatérésével számolt csak, Székelyföldével nem)

ad2: az első bécsi döntés (Felvidék és Kárpátalja és Csallóköz):

Az első bécsi döntéssel meghúzott határ etnikai volt főként, ezért azt igazságosabb lett volna Magyarországnak ítélni a háború után. Az első bécsi döntés Kárpátalját is érintette, ahol ha az első bécsi döntést fenntartják hatályában a háború után, akkor Beregszász, Munkács, Ungvár újra Magyarországé lettek volna. Kárpátalja sorsa_ Csehszlovákia lemondott egész Kárpátaljáról a Szovjetunió javára. Az oroszoknak egyébként is kellett egy bejárat a Kárpát-medencébe, de ha az első bécsi döntéssel visszacsatolt kárpátaljai városokat és magyar területeket meghagyták volna Magyarországnak, ez a bejáratuk, akkor is meglett volna.

Az első bécsi döntéssel visszacsatolt teljes Csallóközt is szintén Magyarországnál kellett volna hagyni a felvidéki magyar többségű városokkal együtt.

ad3: a délvidék:

A délvidékből a határ menti legalább 75%_os magyar nemzetiségű területeket kellett volna Magyarországnak visszaadni: Szabadka, Zombor, Zenta stb..

Ezek után Magyarország mai határai kb 30 vagy 100 kilométerrel lennének kívül: tehát: Szabadka - Zombor - Zenta - Arad - Nagykároly - Nagyszalonta-Nagyvárad - Szatmárnémeti - Nagyszőlős - Zilah - Nagybánya - Beregszász - Ungvár - Munkács - Kassa- Rozsnyó - Rimaszombat - Losoncz - Léva - Érsekújvár - Dunaszerdahely ma magyar lenne. A pozsonyi hídfőt is meghagyatták volna, mivel színmagyar falvak voltak.

Székelyföldet valószínűleg elveszítettük volna, bár egy népszavazással lehetett volna ezt a kérdést is rendezni. Romániának Dél-Erdély maradt volna. A Szovjetúnió pedig megkapja Bukovinát.

rövidem kb ennyi lett volna, ha a nagyhatalmak (USA, Anglia, Franciaország, Szovjetunió...) rugalmasabban kezelték volna a kérdést.