Szerintetek hamarosan eléri az 1 milliót, a külföldre menekült magyarok száma?

9-es,megértem az álláspontodat,viszont sokan erre máshogy tekintenek.

Én és sok más fiatal is úgy gondoljuk,hogy nekünk a saját életünk van,meg a tudásunk,képességeink és ebből kell olyan életet létrehozni magunknak,amire ha öregkorunkban visszatekintünk,akkor azt mondhatjuk,hogy megérte.

Mi nem ragaszkodunk egy országhoz vagy nemzethez,ahol nem érezzük magunk jól,ahol nem tudjuk teljesíteni az álmainkat,ahol nem becsülik meg a munkánkat.

Ilyen szempontból mi önzőbbek vagyunk,mert a mi szüleink inkább föláldozták az életüket,hogy majd a gyereknek jó legyen,mi viszont nem akarjuk ilyen nevetséges indokok miatt feláldozni a sajátunkat(főleg,hogy értelme sincs,mert a gyerekünknek se lesz jobb,csak ez egy jó kifogás)

Hogy válaszoljak is kérdező.Valószínűleg meg fogja haladni,nem is kevéssel.

Menekültek. Jó vicc.

Egyébként a volt szoci országok közül még hazánkban az egyik legkisebb - népességarányosan - az elvándorlás mértéke.

#12

Ha olyan jó nyelvoktatásunk lenne, mint a többi szoci országnak, akkor lennének többen is.

#11 igen, igaz, életem is van, nem csak hazám és tudásom

"amire ha öregkorunkban visszatekintünk,akkor azt mondhatjuk,hogy megérte."

Nem hiszem, hogy úgy kell élni, hogy öregkorban mondhassam

"megérte", nem üzlet ez.

Úgy kell dolgozni, alkotni, ahogy épp abban a pillanatban legjobbat adom a tudásom szerint.

"nem ragaszkodunk egy országhoz"

Nekem honvágyam van, nem ragaszkodás ez, hanem hazaszeretet. Szeretem, amint van. Főleg a nyelv miatt, mert anyanyelvében él a hazám, a nemzetem. Teljesen mindegy, ki van a hatalmon - én mindig lent vagyok, és anyagilag nem ismernek el.

Viszont a megismerést, a gnózist nekem kell megvalósítani, az alkotásaimmal, a tevékenységeimmel, innen tudom a szellemi emelkedést megvalósítani - ez független a politikától.

"a mi szüleink inkább föláldozták az életüket,hogy majd a gyereknek jó legyen,mi viszont nem akarjuk ilyen nevetséges indokok miatt feláldozni a sajátunkat"

A munka, az élet, az alkotás áldozathozatallal jár, fáradsággal. Magától -ahogy a fizikai világban is-, csak leesni tud minden, magától nem megy semmi. Nem találom itt a "nevetséges indokot".

"a gyerekünknek se lesz jobb"

Nevelés, pedagógia kérdése, mennyire érzi majd a gyerek, hogy mit kell tennie, ha felnő, és hogy mi az, ami rajta múlik.

Nincs itt háború, nincs üldözés, menekülni nem kell innen. Aki a fentiekben nem látja a saját útját, akinek fontosabb a pénz - sajnos ismétlem, az kevés, és nem ismerik el- az elmegy.

De nem menekül. És ha menekül viszi magával ezt az érzést, és nem szabadul tőle. Szembejön vele naponta, idegen menekült lesz mindig.

Miért kell ezt kihegyezni Magyarországra...

a lengyelek 1/3-a külföldön él, a 23 milliós Romániából 19 milliós lett. Amúgy ez nem menekülés hanem külföldi munkavállalás, egy részük ha megszedte magát akkor visszajön, más részük meg ott marad.

A tényleg "menekülők" pedig identitászavaros baloldaliak akik azért mennek mert nem a nekik tetsző baloldali kormány van, némelyik képes olyan kijelentést tenni h mivel nem baloldali kormány van ezért ő ezután nem tartja magát etnikailag magyarnak.

De ezt így szó szerint.

Én itthon maradok.

Kalandvágyból.