Horthy Miklós felhatalmazásával Benárd Ágost, és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a Trianoni békeszerződést. De miért íratta alá Horthy Miklós? Miért törődött bele? Miért nem szállt szembe?

Nem volt más választás. 1919 szeptemberére gyakorlatilag semmilyen mozgástere nem volt az országnak. Semmilyen.

Dunántúl és a Duna-Tisza köze kivételével az egész országot (!!) megszállták az idegenek, Budapestet elfoglalták a románok, nem volt magyar hadsereg (leszámítva Horthy ún. Nemzeti Hadseregét, ami a nevével ellentétben tiszti különítményekből állt, bajosan lehetne hadseregnek felfogni, teljesen alkalmatlan volt a támadó ellenség elleni védelemre, meg sem kísérelte).

Az ország tehát hadviszonyban állt az antanttal, viszont magatehetetlenül hevert, a rátámadó ellenségekkel szemben semmilyen erőt nem tudott felmutatni. A csehek, románok, szerbek következmények nélkül rabolták végig a területeinket és egyre több és több földet foglaltak el.

Ebben a helyzetben érkezett meg az angol Clerk, akinek az volt a célja, hogy egyrészt visszaszorítsa a kisantant erőit és hogy létrehozzon egy legitim magyar politikai elitet, hogy lezáruljon ez az értelmetlen hadi helyzet, és hogy valakivel le lehessen zárni a háborút...

Éppen ezért az első dolga volt itt, hogy összeszedte a megmaradt magyar pártokat, illetve a valamirevaló politikusokat (pl. Horthyt) és azt mondta, hogy tartsanak választásokat, alakuljon ideiglenes magyar kormány stb. Ezért cserébe az antant elintézi, hogy a románok vonuljanak ki Budapestről, és menjenek vissza a Tisza mögötti demarkációs vonalak mögé.

Gyakorlatilag ha Horthy ebbe nem megy bele, a románok a mai napig Budapesten lennének...

Itt nem volt mese, nem volt olyan, hogy ez nem tetszik, az nem tetszik, igazából semmilyen mozgástere nem volt a magyar politikának. Horthy tehát kénytelen volt belemenni a tárgyalásokba az antanttal és 1920-ban el is küldték a magyar békedelegációt Párizsba.

Trianonnak ez volt tehát a közvetlen előzménye. Persze tiltakoztunk ellene, de semmit nem tudtunk tenni. A hadi helyzetet meg kellett szüntetni mindenképpen, mert annak az állapotnak véget kellett vetni, hogy az ország a románok, csehek, szerbek számára szabad préda volt...

Sokan keverik a szezont a fazonnal, hozzák a török példát stb. - De itt látni kell azt, hogy 1919 augusztusa után már nem volt semmilyen mozgástér. 1918 és 1919 között volt ez meg, akkor lehetett volna tenni valami értelmeset is, de akik ebben az időszakban voltak hatalmon, mindent elbaltáztak. A Tanácsköztársaság bukása után mindennek vége volt. Semmit nem lehetett tenni, csak menteni, ami még menthető... Magyarország történelmének legsötétebb periódusa volt ez.

Ez nem így van, a békét tőlünk függetlenül alkották meg, nekünk semmi beleszólásunk nem volt. Egy nap megkapta a magyar békedelegáció a kész béketervezetet, amihez egy térkép volt csatolva a trianoni országhatárokról. Ennyi volt! Kaptunk hozzá egy dátumot, hogy mikor kell megjelenni aláírni. Ennyi.

Semmi beleszólásunk nem volt az egészbe, persze a véleményünket kifejthettük, amit meg is tett gróf Apponyi, de ez érdemi változást nem hozott. A magyar delegáció szerepe csak annyi volt, hogy aláírja, amit elé toltak. Mi semmit nem tudtunk már alakítani. Ezért is nevezik ezt békediktátumnak és nem békeszerződésnek. A szerződést ugyanis két fél köti, de ez diktátum volt, a győztesek diktáltak.