Az országnak szűksége van Paks II-re, vagy meglennénk nélküle?

Nem nincs, sokan ideológiai okokból ellenzi vagy kedvenc pártja véleményét szajkózza, én nem gondolom, hogy az én véleményem olyan hibátlan lenne, de sok különböző szakértő és jobb szó híján "véleményformálót" meghallgattam, úgy gondolom megfelelő képet alkottam a helyzetről.

Ha sok energiát kell termelni az egyik legjobb megoldás az atom. Nem szennyezi a környezetet, kevés a hátramaradó szennyező anyag és a szakértők már dolgoznak azok tárolásán. Zöld energia a javából, hiszen az urán zölden izzik :)

A hátrány a költségekben van és mint közgáz hallgató ez zavar a legjobban. Bár egy erőművet fenntartani olcsó, de megépíteni marhára nem az, ha úgy nézzük megvesszük az energiát előre. Itt pedig gondba ütközünk. Kivetítve a várható élettartamára, az energia egységára jóval az olajé vagy a széné felett van. Ennél rosszabb, hogy ezeknél is jelentősen olcsóbbak lesznek hosszú távon a megújulók, már ha tartják a trendet. Ezt a Mol vezető közgazdásza mondta egy előadáson, bár tévedésnek van helye, de azért energia-gazdagságtanban valószínűleg ő az ország legjobb elemzője.

Ezt nézve, ha nem történik valami nagyon durva gazdasági "gebasz" (szép szakszó mi :)), akkor a paksi befektetés nem fog megtérülni. Magyarul pénzkidobás. A kormány helyesebben járt volna el, ha vár 5 évet, amikor az energia piaci változásokról, amik most indultak be, már biztosabb képük van a közgazdászoknak.

Egyszóval nem azért kell Paks II-őt hibásnak gondolni mert gonosz atom, fúj, vagy csak a szélerőmű, hanem mert úgy néz ki, hogy veszteséget fog csak termelni, vagy olyan változások jönnek, amik erősen elnyomnák az új erőmű előnyeit (pl.:hiperinfláció vagy olajárrobbanás, úgy, hogy még nincs működő alternatívája).

ma 22:38

Koma, nem megbántva senkit, de Paks II-ről k.urvára nem a közgazdászokat kellene kérdegetni, hanem a mérnököt, meg a fizikust.

Igen, szükségünk van Paks II-re.

Nem tudom mért ellenzik sokan, inkább vegyük külföldről az energiát vagy épp szénerőművekből stb. Megújulóból egyszerűen képtelenség egész évben fedezni minden szükségletet.

Utánuk viszont a legtisztább az atom... igaz, a hulladékot el kell helyezni, de mintha alapból is onnan jött volna elő...

Technológiai váltás idejében vagyunk ez már majdnem biztos..

Hát nem biztos, hogy jó megoldás egy "ősi" - HIBÁS technológiába fektetni.

Olvasd el ezt és döntsd el, hogy szerinted mi a helyes út 2016-ban?

A cikkben nem sci-fi, hanem a jelen valósága van leírva.

[link]

Én hat fő szempontba szedtem, hogy mi a bajom PAKS2-vel és az atomenergiával:

1. Szánalmasan ALACSONY HATÉKONYSÁGgal működik energetikai értelemben. A bemenő 100 egységnyi (fűtőelem) energiából csak 30 egységnyi hasznos energia (villamosáram) jön ki belőle.

2. Nem megújuló elsődleges energiaforrásból van ellátva, emellett ENERGIAFÜGGŐSÉGET okoz uránt használnak a működtetéséhez, amely kitermelése (amellett, hogy nem itthon zajlik) pedig nagyon sok meddővel jár. Átlagban 9 egység meddőre 1 egység uránérc jut, (de bányászati műveléstől és bányaadottságoktól függően 1-40 is lehet az egy egységre jutó arány), amit utána pedig tisztítani és dúsítani is kell. Ehhez hatalmas gépek és sok károsanyag-kibocsátás kapcsolódik, a szállításról és a tárolásról még nem is beszélve.

3. Teljes életciklusban nézve az energiatermelés módjai közül az összes (helyesen használt) megújuló energiaforrással törtenő eljárás jobb értéket mutat az ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK terén. Az atomerőműveknél ez az érték átlagosan 98-144 g CO2-e/kWhel (B. K. Sovacool, 2008), míg egy biomassza erőmű esetében (ami a legrosszabb a megújulók, azaz inkább feltételesen megújulók közül) pedig 14-44 g CO2-e/kWhel.

4. Ha csak a gazdasági, pénzügyi megtérülését nézem egy ilyen erőmű hosszútávon csak veszteséges lehet és támogatás nélkül nem lesz képes a az EXTERNÁLIS KÖLTSÉGEKket beleszámolt, NEM torzított piaci viszonyoknak megfelelni, lásd PASK2-ről már most is lehet tudni - akik támogatják, ők is elismerik - hogy veszteséges lesz.

5. NEM RUGALMAS áramtermelő kapacitás, gátat szab a megújulók terhódításának. Zavarokat okozhat azáltál, hogy ha egy adott intervallumban magas éppen az időjárásfüggő megújulók részaránya a rendszerben, akkor a zsinortermelő miatt (teljesítményének csak 5% szabályozható viszonylag gyorsan) könnyen energiatöbblet alakulhat ki, így akár negatív áron is elkelhet ez a többletenergia (lásd frankfurti energiatőzsde).

6. A környezeti szempontoknak sem igazán felel meg ez a fajta módja az energiatermelésnek, mint azt már a fentiekben kifejtettem, de számolni kell a sokat hangoztatott radioaktív sugárzással is, mint egy előre nem látott baleset, mind pedig a kiégett fűtőelemek esetén, amelynek terén a gond még korán sincs megoldva. A még 400ezer évig sugárzó KIÉGETT FŰTŐELEMEK TÁROLÁSA a világon sehol sincs biztosítva és anyagi meg technológiai keret sincsen ilyen tárolók létesítésére és 400ezer éven át folytonos biztonsági megfigyelésekre.

Ezeken kívül még számos probléma üti fel a fejét az atomenergiával kapcsolatban, mint a túlzott CENTRALIZÁCIÓ, az ENERGIAIMPORT (fűtőelem), a BIZTONSÁG (1000 drónból 1 bejut..) háború esetén potenciális CÉLPONT (ezzel kb. teljesen megbénítva a magyar villamosenergia-ipart (lásd minden háborúban az ellenség infrastruktúrális berendezkedéseinek zavarása, tönkretétele)... és még sorolhatnám, de ezek a pontok már önmagukban indokolják ezen energiatermelő beredezések káros mivoltját.

100% megújulóval így nézne ki a rendszer:

[link]

#4 Nem csak napelemekkel kell megoldani az áramellátását az országnak.

Hosszú lesz, de jól jársz ha figyelmesen végig olvasod!

A szélenergia hasznosításban van 410PJ technikai és 9500MW társadalmi-gazdasági potenciál. Így ha kiszámolod, már csak ez ki tudná váltani Paks2-t.

De hiba lenne egyféle megújulóra támaszkodni és még nagyobb hiba az áramszektort a hőenergiaszektortól (a laksossági energiafogyasztás legnagyobb része a fűtésre megy el) és a mozgási energiáktól külön választani. Számolni kell a biomasszafélék terén rejlő energiatermelési módokkal, éppen úgy, mint a vízenergiával (amiben szintén van 2PJ potenciál - sok kicsi sokra megy alapon), és a különbőző környezeti hőenergiákkal (talajhő, napból érkező rövid hullámhosszú sugárzások, a Földről visszamenő hosszú hullámú sugárzások hőenergiája, a Föld belső hőjéből származó, a víz hője...).

A napból érkező energia hasznosítására számos lehetőség áll rendelkezésünkre a napkolleroktól kezdve, a hibrid napelemeken át egészen a termovillamos rendszerekig. Nem csak a napelem (igaz az aktív hasznosítások közül ez a "leg" Magyarországon).

Főleg azt nem értem, hogy pl. a biogázzal történő áramtermelést miért nem említetted meg?

Kérdésedre pedig a válasz a szél este is fúj, biogázzal este is lehet termelni, emellett ott vannak az elraktározott tartalékok (P2G, SZET, MV...)

Egy napelem élettartama is, hosszabb 30-40 év. Chemnitz-i Egyetem kutatói 102 a 90-es években telepített napelemes rendszert vizsgáltak meg és többségük ma is 90-95%-os teljesítménnyel üzemel. Gyártótól függően meg volt ahol a majd 30 év alatt 1-szer valahol még (mindenki meglepetésére) egyszer sem kellett kicserélni az invertert.

Ha a 0%-os THM-es hitellel veszed meg a rendszert akkor tiszta hasznod lesz, mert amikortól visszafizetted a hitelt már csak neked termel és addig meg a villanyszámládnak megfelelő összeget fizetsz a törlesztésre - nincsen kezelési költség, nincs kamat - ,azaz egy Ft-vel sem növekedett a kiadásod (jó van némi önrész benne, ha jól tudom 5%, de még így is sokkal jobban megéri), csak nem szabad túlméretezni a rendszert.

Igen ebben egyetértek, erre megoldás a fentiekben már említettek (megújuló energiamix, tárolás), másrészről meg DSM-et kell ilyenkor alkalmazni.

Igen ebben is igazad van, a napelemek nem biztosítják önmagukban a szükséges árammennyiséget és az egyenletes(ebb) eloszlást, szükég van más megújulókra is, amelyeket egymással kombinálva kell alkalmazni.

Mit értesz káros anyagnak jelen esetben, emellett nézni kell, hogy mihez képest. Az üvegházgáz-kibocsátásban a napelemes rendszerek (12-24 g CO2e/kWh) jobban teljesítenek, mint az atomenergia (90-150 g CO2e/kWh (Leeuwen, J. W. S. 2016)). Emellett több szempontból is meg lehet vizsgálni, melyikre gondoltál?