Az afrikai országok miért szegények?

"Utolsó, azért erősen túloz, de mondhatni a blues ,és a jazz az jogos!"

az összes jogos, csak kéne ám hozzá érteni a népzenéhez és a könnyűzenéhez. jómagam uszkve két évtizede foglalkozom zenei kultúrtörténettel, dióhéjban összefoglalnám, hogy hogy is van ez.

az amerikába hurcolt feketék tradicionális, afrikai gyökerű zenéje keveredett az észak-amerikai protestantizmussal, ebből a fúzióból jött létre a negro spirituálé (a huszadik századtól ezt gospelnek nevezik). ez a fúzió termelte ki a protestáns plagális kadencia és a feketékre jellemző dúrszeptim akkordok találkozását, amit ma 'ámen kadenciának' neveznek, és nagyon fontos kultúrtörténetileg. a tizenkilencedik század végén, az usa-beli, mélydéli feketék kezdtek először blues-t játszani. a blues egy viszonylag kötött struktúrájú, improvizatív műfaj, mely megőrizte az afrikai kultúra improvizáció-centrikusságát, ritmikai világát, formanyelvét (kérdezz-felelek, felhívás-válasz). ez a két zenei műfaj az ÖSSZES könnyűzenei forma alapja.

kronológiai sorrendben: a ragtime, a jazz előzménye, mely úgy alakult ki, hogy klasszikusan képzett kreol zenészek ötvözték a blues jellegzetességeinek egy részét (blues-skála, a modalitás megkerülése, a dúrszeptim akkordokra illesztett lá-pentaton skála, a blue note-ok) a nyugati klasszikus zene vívmányaival (funkciók, akkordfelrakások). a ragtime-ból kialakult jazz pedig szintén improvizatív műfaj, mint az afrikai spirituálék és az amerikai blues.

a negyvenes években jött létre az RnB-műfaj (rhythm n blues), mely tág fogalom, de a korabeli (rasszista) amerika szinte minden könnyűzenei előadót, aki fekete volt, RnB-nek bélyegzett (valójában az RnB-vel csupán felváltották a korábban teljesen rasszista "race music" kereskedelmi besorolást). az RnB fogalomkörébe tartozik a soul (ami tulajdonképpen világias szövegű gospel, szabadon kezelt, - feketékre jellemző - melizmatikus, improvizatív dallammal), a funk (mely különösen erősen afrikai, népies hagyományokon, tehát poliritmikán, álló- vagy wamp-harmóniákon, kérdezz-felelek szisztémákon, szóló felhívás - kórus válasz elrendezéseken alapszik, és ennek okán az összes modern elektronikus tánczenének az alapja) majd később ugyanennek lett a mostohagyereke a hip hop. a hip hop pedig alapvetően szintén improvizatív műfaj, melyben megjelennek a fekete kultúra alapjegyei: álló harmóniák vagy wampek, a szövegben improvizáció zajlik, erőteljesen poliritmikus sample-ket alkalmaznak stb.

a másik ágon, a klasszikus rock n roll semmi más, mint a fehérek által játszott blues. az ötvenes évekbeli rockszámok még formailag is blues-ok voltak, csak a fehér közönség ekkora fogadta el ezt a zenét. a rockzene hangszerelése (gitár, dob, basszushangszer, szólóének) szintén a blues-ban gyökerezik, de elég csak muddy waters és john lee hooker blues-interpretációit hallgatni az ötvenes évek ELEJÉRŐL, melyek már szinte úgy szólnak, mint a woodstocki generáció bármelyik hard rock bandája.

és természetesen az örök blues-skála, mely a rock egyik ősmotívuma hard rocktól kezdve thrash metalig. még a neonáci fajgyűlölő rockzenekarok is előszeretettel játszanak blues-skálákat, ami mindig megmosolyogtató.

mi van még? ja igen, jamaika. a ska úgy jött létre, hogy jamaikán nagyon népszerűek voltak a sound systemek, melyeken keresztül a lakosság állandóan a new orleans-i, különleges RnB-dalokat hallgatta. állítólag a rossz rádióvétel miatt hallották bele azokat a szaggatott hangokat, melyek később a ska ritmus alapját adták. a reggae pedig a ska folytatása...

mi maradt még a könnyűzenéből? ja igen, a latin műfajok.

a közép- és dél-amerikai műfajokat talán nem kell annyira részletesen kiveséznem, hiszen mindegyik az afro-kubán vagy afro-brazil kultúrából származnak. azért kevésbé harmonikusak, és inkább ritmikusak, mint észak-amerikai testvéreik, mert a déli rabszolgatartók engedékenyebbek voltak rabszolgáikkal. közép- és dél-amerikában megengedték nekik, hogy saját, afrikai zenéjüket (mely hagyományosan ritmushangszerekre és kórusra épül) játsszák. enélkül tehát nem lenne riói szamba, kubai mambo, bossa nova, guaracha, guajera stb.

maradt még valami a könnyűzenéből? ja, igen. az operett. hát szerintem meg az a zene megcsúfolása, nem a gettó rap :)

"Viszont az is csak azért mert amerikai kultúrát kaptak, lehetőséget a tanulásra, fejlődésre."

nem. az afrikai alapok mind a mai napig változatlanok az érintett zenékben. a fenti érv csupán arra igaz, hogy újabb, nyugati zenei elemek kerüljenek bele a saját zenéjükbe (összetett harmóniai világ pl.). viszont a nyugati kultúra ennél sokkal többet köszönhet az afrikai poliritmikának, polimetrikának. ajánlom Bartók Béla afrikai zenéről szóló esszéinek elolvasását.

"Elég valószínű, hogy természetes közegükben nem lett volna ilyen lehetőségük!"

... hehe. hallgass meg egy nyugat-afrikai spirituálét abban a rendkívül érdekes és komplex előadásban. ahogy a polimetrikus darabot különböző csoportok egymásnak felelgetve adják elő, mialatt egy szólista improvizál, és egy kórus válaszol rá. figyeld meg mindazt a time-ot, ritmusérzéket, amit ezek a természeti népek magukévá tettek az elmúlt több ezer évben. voltaképp az afroamerikai eredetű könnyűzenék sokkal kevésbé komplexek, hiszen csak egyes elemeket használnak fel ebből a hihetetlenül gazdag zenei kultúrából.

"No meg tegyük hozzá ,hogy a genkszter rap momentán a zene megcsúfolása...és szintén fekete találmány!"

már mondtam, szerintem az operett súlyosabb és gázabb, de ízlésekről csak pofozkodni lehet. amúgy a hidrogénbomba, a koncentrációs tábor, a ddt, a lobotómia, a heroin, és a kalasnyikov fehér találmány, ebből tehát azt a következtetést vonod le, hogy a fehér ember társadalmilag elmaradott, primitív?