Miért félt az emberek többsége attól, hogy ha megkapták volna a kettős állampolgárságat a lecsatolt területen élők, akkor nekünk kellett volna eltartani őket?

A jelenlegi jogi szabályozás szerint a szavazati jog lakhelyhez kötött, tehát akinek nincs állandó magyarországi lakcime nem kerül a választók névjegyzékébe.Az tehát nem érv, hogy egyik-másik párt emiatt szállt szembe a külhoni magyar állasmpolgárság megadásával. Az sem érv amit Kovács László hazudott, hogy 23 millió römán munkavállaló idejön és mi meg munka és kenyér nélkül maradunk.Már nincs is 23 millió lakosa Romániának, de 22 millió munkavállalójuk sincs,a sunyi Kovács is tudhatná hogy a csecsemők és a nyugdijasok nem veszélyeztethetik az itteni munkavállalókat.

Azt viszont nem igazán értem,hogy magyarellenes propagandát miért kellett a válaszba beirni? Az Osztrák -Magyar Monarchiában mindenki a saját anyanyelvén tanulhatott általános iskolától az egyetemi képzésig.Hazugság az az állitás, hogy nem volt anyanyelvi képzés. Ha egy nemzetioségi iskola államsegélyért (ahogy ma mondanánk normativáért )folyamodott köteles volt a magyar nyelvet- az állam nyelvét is oktatni- egyébként NEM.De megkérdezném ,Románia miért fél még mindig visszaállitani a Kolozsváron 1872-ben alapitott )akkor Ferenc József -1945-tól Bolyai János )magyar nyelvü állami tudományegyetemet az1,8 millió erdélyi magyar számára,noha Strassborgban is elmarasztalták emiatt Miért nem adja vissza a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonát képező Batthyaneumot? Miért tartott 20 évig amig sikerült visszaszerezni a nagyváradi Barokk Palotát a váradi katolikus Püspökség tulajdonát? Hogy is lehet olyan ocsmányságot leirni, hogy erőszakos magyarositás folyt, amikor-csak 1 példa;- Bethlen Gábor a református fejedelem megparancsolta, hogy a Bibliát forditsák le román nyelvre,ami meg is történt.Ezt még a románok sem tagadják!

Gh.Baritiu irta;Az ember nem tudja,hogy sirjon vagy nevessen amikor a hegyvidéki móc, aki egy kukkot sem tud magyarul azzal dicsekszik;Eu i's nyemnyis ungur(Én magyar nemes vagyok!)Természetesen itt a társadalmi rangléráról volt szó, hiszen a nemesember rengeteg privilégiummal rendelkezett.Lehetett valaki román szlovák szerb mindegy milyen anyanyelvü, ha nemesember is volt senki sem kötelezte,hogy megtanuljon magyarul.Sokan nem is tanultak meg csak dicsekedtek azzal.hogy ők magyar nemesek.A magyar Parlamentben a nemzetiségi képviselők anyanyelvükön szölaltak fel, az állam biztositotta a tolmácsolást. A bukaresti parlamentben meg akarták lincselni a románok az egyik RMDSZ-es képviselőt mert magyarul akart felszólalni.

Zárszó; A Magyar Királyságban 1825-ig az állam nyelve a latin volt nem a magyar!

A legnagyobb problémát az emberek félretájékoztatása jelentette és jelenti most is. Leírom, mit találtam és javaslom mindenkinek, hogy mielőtt ítélkezne, nézzen utána annak, amiről véleményt alkot.

A kettős állampolgárság azt jelenti, hogy egy természetes személy egyszerre két országnak az állampolgára. A nemzetközi jog nem tiltja, hogy valakinek akár kettőnél is több állampolgársága legyen (ez a többes állampolgárság), de egyes országok nem ismerik el a kettős állampolgárságot, azaz nem ismerik el állampolgáraikat más országok polgárainak is. Közülük vannak, amelyek engedményeket tesznek, például Japánban a kiskorúaknál elismerik.

A kettős állampolgárság létrejöttének leggyakoribb módja, ha két különböző állampolgárságúnak gyermeke születik, vagy ha valakinek olyan országban születik gyermeke, amely a területén születetteket automatikusan állampolgárának ismeri el. (Európában többnyire leszármazási jogon kap állampolgárságot valaki; az Egyesült Államok, Kanada és más országok területi jogon is biztosítják.) Ezenkívül többes állampolgár lehet valaki úgy is, hogy a már meglévő állampolgársága(i) mellé letelepedés, házasság stb. útján szerez újabb állampolgárságot.

Minden országban más követelmények szabják meg, hogy ki számít állampolgárnak, és más szabályok vonatkoznak a kettős állampolgárságra. Egy ausztrál tanulmány szerint 2000-ben 4-5 millió ausztrálnak (a népesség kb. 25%-ának) volt kettős állampolgársága, nagy részüknek ausztrál és brit. A külföldön élő svájciaknak kb. 60%-a rendelkezik kettős állampolgársággal (1998). A világon 89 ország ismeri el a kettős állampolgárságot valamilyen formában.

A határon túli magyarok számára kedvezményesen megadandó magyar állampolgárságért a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte az aláírásgyűjtést 2004 nyarán.

A népszavazás kezdeményezőinek véleménye szerint az IGEN válasz győzelme esetén az Országgyűlésnek a kedvezményes honosítás egy új esetéről kellett volna törvényt alkotnia. Ebben az esetben a magát magyar nemzetiségűnek valló, külhoni, magyarigazolvánnyal rendelkező személy (vagy akit a létrehozandó törvény magyarnak mond) kérelemre magyar állampolgárságot kaphatott volna.

A népszavazás kérdése a következő volt:

Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?

A népszavazás eredménytelenül zárult, mert sem az igen, sem a nem szavazatok aránya nem érte el a választójogosultak számának 25%-át, amit a népszavazás érvényességéhez a törvény meghatároz.

8 030 760 választójogosult közül 3 017 738 fő jelent meg (az összes választópolgár 37,58%-a). Ezek közül:

• 1 521 143 fő a feltett kérdésre igennel válaszolt (az összes választójogosult 18,94%-a),

• 1 428 736 fő pedig nemmel szavazott (az összes választójogosult 17,79%-a).

Az érvényes eredményhez 2 007 691 azonos szavazat kellett volna.

A népszavazás eredményét az egyes politikai pártok saját érdekeiknek megfelelően, eltérően magyarázták. A kérdésben az óta sem került törvényjavaslat az Országgyűlés elé. A Magyarok Világszövetsége nem mondott le arról, hogy a jövőben újból kezdeményezi népszavazás kiírását erről a kérdésről.

A kettős állampolgárságot Magyarország, Románia és Szlovákia ismeri el. Szlovénia, Ausztria és Ukrajna nem. Szerbiáról nincs adatom.

10 megye igennel szavazott.

Személyes tapasztalatom Erdélyhez kapcsolódik.Közvetlen a népszavazás után jártam Hargitán a Gyimesekben és Csíksomlyó környékén.Egy szó elmond mindent:csalódottság.Az emberek szeretettel fogadtak minket anyaországi magyarokat a szavazás ellenére.Én tudom, nem hiszem hanem tudom, hogy akikkel én találkoztam és sokan mások is így vannak ezzel, nem akartak semmit annál jobban minthogy kimondhassák azt a 3 szót, ÉN MAGYAR VAGYOK.Aki nem járt határon túli magyarok közt az elképzelni sem tudja mit jelent ez a 3 szó.Könnyű azt mondani, ha annyira akartok gyertek! Ahol én voltam az a határtól is igen messze van és néznének egy nagyot, ha sok 100 lovasszekér megrohamozná az országot.Mintha megállt volna az idő.Elsőre olyan az egész. Csak kis időt eltőltve jössz rá milyen az élet ezeken a helyeken. Ezalatt nem azt kell érteni, hogy elmaradottak, hanem azt, hogy minden igen más.Emlékszem volt egy néni, aki évekig arra gyüjtött, hogy, ha lesz a népszavazás eltudjon jönni.Nem letelepedni, csak, hogy lássa az országot.

Nekem is van olyan ismerősöm, aki mindennek ellenére eljött.Igen lehet.Elmondom hogy.Első év:eljön az apa.Következő évben eljön az anya és a gyerek még egy évet a szüleitől távol él egy nagymamájával és csak utána tud átjönni.Szerintem ebből mindenki rájöhet, hogy nem minden család tudja ezt megtenni bármennyire is szeretné és bármennyire is jártatjuk a szánkat. Mi könnyű helyzetben vagyunk.Ami még ezzel kapcsolatos, hogy sok helyen nem is biztos, hogy csak úgy hagynák, hogy eljöjjenek.Ezt gondoljátok végig...

Itt nézzetek utána ti is a dolgoknak:

[link]

www.wikipedia.hu

És még valami.Ha a fenti sorokat elolvastátok, rájöhettek, hogy mi nem nemmel szavaztunk, hanem igennel csak kevesen voltunk.A többi már szarkeverés.

Amúgy meg az akkori miniszterelnőkünk is határon túli származású volt állítólag.